Új sorozatunk első részében régi újságok, fotós szaklapok hírei közül válogatunk. Kis színesek, érdekességek, fotós hírek, kritikák és kiállítás-ajánlók az elmúlt 130 év magyar és nemzetközi sajtójából. Elsőként az 1888-as Fényképészeti Lapokból.

Fotó: Veress Ferenc: Önarckép, 1880 második fele, Kolozsvár

Veress Ferenc (1832-1916) a kolozsvári tudományegyetem fényképészet előadó tanára volt. Ő a színes fényképezés egyik úttörője, amit az 1889-es párizsi világkiállításon bemutatott, s nagy sikerrel fogadott képei is igazolnak. Ő vetette fel először a fényképek múzeumi elhelyezésének gondolatát is az 1862-es az Ország Tükre című lap hasábjain. 1882. januárjában az ő kezdeményezésével indult el a Fényképészeti Lapok folyóirat, mely rendszeresen 1888-ig jelent meg. Az általa szerkesztett lap Vegyesek rovatából mutatunk most meg néhány színes fotográfiai témájú hírt.

A trónörökös, mint fényképész.

Rudolf trónörökös, ha vadászni megy, igen ritkán hagyja otthon fényképező készülékét s ha valami vidék, tájrészlet megtetszik neki, azonnal lefényképezi. A negatív képeket a fenséges fotográfus odaadja bécsi fényképészeknek, kik kidolgozzák, s így kerülnek vissza azok a trónörökös nagy gyűjteményébe. A kereskedőknek alkalmuk van a képek sokszorosítására is, s a közönség nem is sejti, hogy a képeket tulajdonképp a trónörökös készítette. A trónörökös rendkívüli előszeretettel foglalkozik a fényképezéssel, s e nyáron Laxemburgban az lesz a mulatsága, hogy a parkból lefényképezi gyorsfényképezővel a járókelőket, kik nem is sejtik, mikor van rájuk irányozva a trónörökös szeme!

(Veress Ferenc: Vegyesek; Fényképészeti Lapok, 1888, VII./7. 149-150.)

Lefényképezett rendzavarók.

Megírtuk annakidején, hogy Brüsszelben a Croy herceg és Arenberg hercegnő esküvője alkalmával nagyobbmérvű utcai zavargások voltak, melyre vonatkozólag a vizsgálat megindításával a minisztérium a brüsszeli államügyészséget bízta meg. A vizsgálat nagyon nehezen haladt előre, mert nem voltak biztos adatok, melyek alapján a főcinkosokat kézre lehetett volna keríteni. Most azt az érdekes hírt írják Brüsszelből, hogy az államügyészség a fényképészet segélyével végre kétségtelenül helyes nyomra akadt. Megtudták ugyanis, hogy ama nevezetes napon egy fényképész pillanatnyi fényképet vett föl a nászmenetről; a fényképészt felkeresték s hivatalból megbízták, hogy erről a fényképről nagyított felvételeket készítsen. Ezeken az egyes alakok oly tisztán kivehetők, hogy az államügyészség egész sereg embert idéztetett meg, akiknek mikor bűnrészességöket tagadni akarták, előmutatták a saját fényképöket, amely abban a pillanatban örökítette meg őket, mikor ordítva forgatták furkósbotjaikat.

(Veress Ferenc: Vegyesek; Fényképészeti Lapok, 1888, VII./9. 201.)