Martin Munkácsi: Three Boys at Lake Tanganyika (1930)

2012. augusztus 21. Mai Manó Ház

A Mai Manó Házban 2012-ben bemutatott Ritkán látott képek – Utazás a vidéki múzeumok fotókincsei között című kiállításunkon Kincses Károly - a tárlat egyik kurátora - egy igen érdekes képaláírással (és információval) látta el Martin Munkácsi egyik fotóját, melyet teljes terjedelmében most a blogunkon is megtalálhattok. A fotó eredeti címe Three boys at Lake Tanganyika (Három fiú a Tanganyika-tónál), és a szakirodalom is ezt a verziót használja. Érdemes megjegyezni - mert Kincses Károly erre külön nem tért ki - hogy a képen nem három, hanem egy negyedik fiú (keze) is látható. Az pedig külön érdekesség, hogy a fotó tavaly Londonban a Royal Academy of Arts magazinjában Four Boys at Lake Tanganyika (Négy fiú a Tanganyika-tónál) képaláírással jelent meg.


07.jpg
Fotó: Martin Munkácsi: Néger fiúk az óceán partján. Libéria, 1930/1994.
Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét.

Munkácsi 1930-ban járt Libériában. Ebben az évben készítette emblematikus képét a három fiúról a közhiedelem szerint a Tanganyika-tó partján. Erről írta Henri Cartier-Bresson Munkácsi lányának, Joannak a következőket:

„1931-ben vagy 1932-ben történt, hogy láttam apád egy képét három fekete gyerekről, akik belefutnak a tengerbe. Meg kell mondanom, hogy ez volt az a kép, ami szikraként tüzet gyújtott bennem. Hirtelen ráébredtem, hogy a fényképezés meg tudja ragadni a pillanatban az örökkévalóságot. Ez volt az egyetlen kép, ami befolyásolt. Ebben a képben olyan intenzitás van, olyan spontaneitás, olyan életöröm, olyan csoda, hogy a mai napig elkápráztat.”

Ez az idézet nagyon rendben van. Igen ám, de Libéria és Tanzánia között, ahol a nevezett tó található, több ezer kilométer a távolság. És ekkoriban még nem voltak charter-járatok, sehogy sem tudott volna onnan-oda eljutni. Viszont ha ez tényleg így van, akkor megdőlni látszik az először a Pesti Napló Képes Mellékletében ezen a címen felbukkant helyszín. Még egy dolog, a fiúk nem a tóba, hanem az Atlanti óceán habjaiba rohannak önfeledten. Nem Tanzániában, hanem Libériában. Nem mindegy. És bár nem tudjuk, hogy keveredett ide a Tanganyika-tó, és miért él már ebben a formában 80 éve a legtöbb szakirodalomban. Vegyék elő a világatlaszt, s nézzék meg, milyen irdatlan távolságban van a két hely egymástól. Ráadásul azt is tudjuk, hogy Libériából Sevilla és Madrid érintésével ment vissza Berlinbe, ezek pedig éppen az ellenkező irányban vannak. Nem beszélve arról, ha átrepüli fél Afrikát, akkor nem csak ez az egy képe lenne arról a vidékről.

Szóval, egy legendával megint kevesebb. (Kincses Károly)

 

 

                                   

Ajánlott bejegyzések:

Ugrás a lap tetejére
süti beállítások módosítása