Fotó-kalendárium – Brassaï (1899-1984)

2012. szeptember 09. Mai Manó Ház

A mai napon született Halász Gyula, akit ma már Brassaï néven ismernek a fotóművészet kedvelői. Most a Mai Manó Ház aktuális kiállításán - a Ritkán látott képek – Utazás a vidéki múzeumok fotókincsei között című tárlaton - is láthatjátok egy nagyszerű fotóját. Fotó-kalendárium rovatunkban ma egy rövid életrajz mellett gyönyörű fotóit is megtekinthetitek.

002.jpg
Fotó: Brassaï: Paris After Dark No.27, 1933.

 

Brassaï / Halász Gyula (Brassó, 1899. szeptember 9. – Párizs, 1984. július 7.) Úgy ment el Párizsba, hogy nem is tudott fényképezni. A már ott élő Tihanyi, Kertész istápolta. Mindezek ellenére, alig néhány évvel később megjelentetett fotóalbumaiban olyan esszenciáját tudta nyújtani az éjszakai, a mondén Párizsnak, mint talán Toulouse-Lautrec, Atget óta senki. Egy pillanat alatt párizsibb lett, mint az ott születettek nagyobb része. Nem fényképészként lett művész, hanem művészként választotta a fényképezést. Képzőművészként, fotográfusként, íróként egyformán beírta nevét abba a bizonyos Nagykönyvbe.
1925-ben egy barátja, Zborowski megismerteti Atget képeivel. Ezek olyannyira elbűvölik, hogy ettől fogva egész életében példaképének tekinti a párizsi fotóst. 1926-ban ismerte meg André Kertészt, akit több fotós útjára is elkísért, sokat tanulva tőle. Bár Kertész már ekkor biztatta a fényképezésre, Brassaï valójában csak 1929-től fotografált. „Harmincéves koromig azt sem tudtam, mi a fényképezőgép. –S akkor miért jutott eszedbe? –Mert nem fértek már el bennem a képek, annyit szedtem magamba, főleg az éjszakai csavargásaim alatt” – mondta egy beszélgetés során Illyés Gyulának. Egy kölcsönbe kapott, egyszerű amatőrgéppel kezdett dolgozni. Eleinte a leghétköznapibb tárgyakat fotózta, 1930-ban pedig az éjszakai Párizst kezdte fényképezni. A technikailag sem könnyű éjszakai fényképezést komolytalan kis gépével már nem tudta elfogadhatóan művelni, vásárolt hát egy Voigtländert. Jobbára egyedül kószált. A lemezek, kazetták tekintélyes súlya miatt egy-egy éjszaka 24 lemeznél többet sosem vitt magával. Picasso későbbi barátnőjével, Dora Maarral közösen használtak egy labort. „Dora kezdő fényképész volt, akárcsak én. Még nem volt laboratóriumunk, és képeinket egy ideig ugyanabban a sötétkamrában hívtuk elő a Montparnasse-on, amelyet egy közös amerikai barátunk bocsátott a rendelkezésünkre... Néha közös kiállításokat rendeztünk.” Éjszakai útjainak eredményeképpen 1932. december 2-án, Paul Morand előszavával megjelent a Paris de nuit. A nagy sikert aratott Éjszakai Párizs után hamarosan összeállította a Titkos Párizs (Le Paris secret des années 30) című könyvet is. (Miért, miért nem, ez utóbbi csak 40 évvel később jelent meg, igaz, akkor egyszerre adták ki Párizsban, Londonban, New Yorkban és Frankfurtban, utóbb Tokióban is.)
Az Éjszakai Párizs címlapján már a Brassaï név áll, pedig ifj. Halász Gyula csak 1931 végén vette fel szülővárosa, Brassó nevét. „Halász Gyulának ismertünk meg. Festőnek. Hogy lettél Brassaï?” – kérdezte tőle Illyés. „A családi nevemet, a Halászt akartam halhatatlanítani: a festményeimmel, tisztán. A Brassaï név a kenyérkeresethez kellett, a fényképek szignálásához. A kettőt kezdetben kényesen elválasztottam.”
1933-ban rendezték első fotókiállítását Londonban. A Batsford Galleryben éjszakai képeit állította ki. 1935-től 1947-ig a (magyar barátja Charles Rado által alapított) Rapho ügynökségnek dolgozott. 1937-ben Carmel Snow és Alexey Brodovitch munkát – s a témaválasztásban teljes szabadságot – kínált neki a Harper’s Bazaarnál. 25 éven keresztül jelennek meg Brassaï-képek a lapban. Elsősorban művészportrék, műtermi enteriőrök, de 1949 után a különböző utazásain készített képei is.

 Forrás: Kincses Károly: Fotográfusok – made in Hungary. Akik elmentek / Akik ittmaradtak, Magyar Fotográfiai Múzeum – Federico Motta Editore, 1998. 19–21. o.

001.jpg
Fotó: Brassaï: Lovers in a Cafè,1932.


003.jpg
Fotó: Brassaï: Les Pavés, c.1931.


004.jpg
Fotó: Brassaï: Graffiti I, c. 1968, © Estate Brassaï/RMN


005.jpg
Fotó: Brassaï: La môme Bijou au bar de la Lune, Montmartre, 1932.

006.jpg
Fotó: Brassaï: Lovers in the Latin Quarter, 1932.


007.jpg
Fotó: Brassaï: Picasso's studio, New work, Rue La Boetie, nd.


008.jpeg
Fotó: Brassaï: Les Escaliers de Montmarte, Paris 1936.


009.jpg
Fotó: Brassaï: Paris sous le brouillard, 1934.


010.jpg
Fotó: Brassaï: Chairs in the Luxenbourg Gardens in Winter. Brassaï Archives, Paris. 1953.

 

 

(forrás: artblart.com, moma.org, tumblr.com)

 

Brassaï részletes életrajzát ITT találjátok.

 

Ajánlott bejegyzések:

Ugrás a lap tetejére
süti beállítások módosítása