A Magyarország soros elnöksége alkalmából rendezett kulturális programsorozat egyik legnépszerűbb eseménye volt az Az európai szecesszió nagymesterei című "kerítés kiállítás", amelyet Barcelonában, Brüsszelben és Budapesten, a Nemzeti Múzeum kerítésén láthatott a közönség. A kiállítás sikere után merült fel a gondolat, hogy az akkor elkészült tablókat "újrahasznosítva" létrehozzunk két olyan, Budapestet, illetve Magyarországot ábrázoló klasszikus és kortárs fotókból álló, utaztatható kültéri kiállítást, amely egyszerre alkalmas hazánk bemutatására, valamint a magyar fotográfia múltjának és jelenének megismertetésére is. A kiállítások grafikai arculatát úgy terveztük meg, hogy a két kiállítás külön-külön és együtt is bemutatható legyen.
Mai bejegyzésünkben a budapesti anyagból válogattunk. A Magyarországot bemutató fotókkal kiegészített kiállítást 2012 őszén a Nemzeti Múzeum kerítésének Múzeum kert, illetve Bródy Sándor utca felé eső részén láthattátok. 

Fotó: Szilágyi Lenke: Budapest, 2008

Tudjuk: a házaknak, utcáknak, városoknak éppen úgy van egy titkosabb, rejtőzködő élete, mint a bennük élő embereknek. Kérdés persze, hogy a jól ismert arcok, házak, utcák, városképek mutatják-e meg hívebben az adott kor érzetét, vagy azok a véletlennek ható pillanatok, amiket csakis a fotográfia képes megörökíteni. Vajon az életünk fontos pillanatai egybe esnek a nagy történelmi fordulókkal? Vagy az apró részletekben rejtőzködik egy egész élet? A fényírásnak talán ez a legnagyobb varázsa: az egyszeriként és különlegesként lefényképezett arcok, kerítések, falak révén a közös történetünk, a megunhatatlan és jól ismert Budapest áll elénk. Ezek a fotográfiák a maguk különlegességével időtlenné és jellegzetessé teszik a megörökített pillanatokat. Együtt egy városnyi képpé válnak, amit úgy hívunk: Budapest.

A városfényképezés műfaja is jelentős változáson ment keresztül a fényképezés első évtizedei óta. Ma a kortárs művészet fontos kérdése az alkotó belső érzései és az őt körülvevő táj – most egy európai főváros, Budapest - viszonyának megváltozása, a belső imaginárius kép megjelenítése a városban készült képeken. A Hungarofest és a Magyar Fotográfusok Háza kiállítása ezt a külső-belső párbeszédet mutatja meg, a régi fotográfiákban a klasszikus, a vágyott, a számunkra már elmúlt életérzést, a kortárs magyar fotográfusok egyéni hangulatú képeiben pedig a városlakók és a modern városi táj viszonyára reflektál. (Csizek Gabriella, művészeti munkatárs)

Fotó: Kudász Gábor Arion: Felvonulás (Turisták a tájban sorozat)

Fotó: Benkő Imre, Roosevelt tér, 2000

Fotó: Simon Márk: Rudas fürdő (Fürdőváros sorozat), 2007

Fotó: Dezső Tamás: Éjjeliőr, (Itt Bárhol sorozat)

Fotó: Sopronyi Gyula: Marina part (Lakóparkok világa sorozat)

A kiállításról bővebben ITT olvashattok.