A Lilliput ikonikus képpárjai (1940)

A Lilliput ikonikus képpárjai (1940)

2015. május 24. Mai Manó Ház

„És akkor a barátok összetettek 2000 poundot. Abból csináltam a Lilliputot.” Az új stílusú zsebmagazin, a Lilliput 1937. június 16-án jelent meg először, társszerkesztője Alison Blair volt. A 240 oldalas zsebkönyv méretű lap alcíme szerint: The pocket magazine for everyone. Stefan Lóránt azt akarta, hogy sok érdekes novellát, cikket adjanak, mellé karikatúrákat, fotókat és ha lehetséges, színes festményreprodukciókat. Elgondolása szerint az olvasónak úgy kell éreznie, ha vesz egy példányt a Lilliputból, többet kap, mint más magazinoktól, mert így máskor is megveszi a lapot. A cikkeket, írásokat viszonylag könnyű volt kiválasztani, de a képekkel bajban voltak. Sok volt a jó a kép, csak a koncepció hiányzott. Miért épp azt közöljék, miért ne a másikat? És akkor jött az ötletadó kép, egy Rockefeller-portré. Az öreg kifejezéstelen, szomorú tekintetű milliomos képe mellé tették egy magyar öregasszony arcképét, Vadas Ernő fotóját. Csak két szó volt az aláírás: Gazdagság-Szegénység. De meg fogják-e érteni az emberek? Lóránt azon az állásponton volt, hogy az emberek mindig intelligensebbek, mint azt a kiadók és szerkesztők hiszik. A néző lesz a művész, akinek a képzelete megalkotja a történetet két emberrel. Ebben maradtak. 

05.jpg Fotó: Részlet Lilliput magazin Chamberlain and the beautiful Llama, and 101 more juxtapositios című különszámából, 1940

Így született meg a Lilliput szerkesztési elve a juxtaposition, azaz a különféle képek egymás mellé helyezése, párosítása. A képpárok olyan asszociációkat ébresztenek, amelyek semmilyen más módon nem kerülhettek volna az olvasóközönség elé. Ez lett a lapban a legnépszerűbbé, ugyanakkor a készítők számára is jó szórakozást, élvezetes játékot jelentett a fotók kikeresése, összepárosítása. Kortársai szerint az év legjobb képpárjait közli. Lóránt egyedülálló képszerkesztői módszerrel dolgozott. Volt négy fotós doboza: az egyikben hírességek portréi, a másikban állatképek, a harmadikban nők és gyerekek, az utolsóban tájak és humoros képek. Havonta egyszer bezárkózott a képekkel a szerkesztői szobába. Egyenként átnézte a dobozok tartalmát. Ami megtetszett neki valamiért, ledobta maga mellé a földre, majd addig lapozgatott a másik háromban, míg nem talált hozzá megfelelő párt. Ezt a földön lévő mellé tette.
Egyet nem csinált soha. Nem készíttetett fotóssal direkt képet, mert ezt ő is, a néző is természetellenesnek érezte volna. Hitt benne, hogy úgyis létezik valahol egy odaillő kép, csak meg kell találni. Ehhez a sok-sok kép mellett csak jó szem és kivételes vizuális memória kellett. Lóránt évtizedekre visszamenően emlékezett az egyszer látott képekre, így viszonylag egyszerű dolga volt. Utólag elárulta, hogy csak akkor tudott sikeres képpárokat csinálni, ha az egyik kép már megvolt. Képtelen volt fejben előre kigondolni az ötletet. Képválogató memóriáján túl egyetlen trükköt alkalmazott, a vágást. Nagyon következetesen alkalmazta a nagyítás és a kicsinyítés eszközét, a két kép pozíciójának, méreteinek kialakításakor. Ezért ugyanabban a képsávban helyezte el pl. a kezet és a mancsot vagy a fejeket. Arányosítania kellett a gesztusokat, mert a nézőnek egyetlen pillantásra kellett felfognia a hasonlóságot.
A lap szerény körülmények között készült, a szerkesztőség kezdetben mindössze két szobából állt. Este betettek az autóba párezer példányt és saját maguk hordták szét a standokra. Aztán az első év végén eladták a lapot a Hulton Pressnek, így Lórántnak a szerkesztés maradt a fő feladata. Nyilvántartásuk szerint az első szám 50.000, a harmadik 69.000, a tizenötödik 85.000 példányban jelent meg. 1938 novemberére elérték a 175.000-es számot. A lap sikerét jelzi, hogy az első tizenkét számot 1000 példányban két kötetes könyv formájában is megjelentették. 1940-ben pedig kiadtak egy válogatást a legsikeresebb képpárokból, Chamberlain and the beautiful Llama, and 101 more juxtapositios címmel. Mai bejegyzésünkbe ezekből a képekből válogattunk. 

10.jpg Fotó: Részlet Lilliput magazin Chamberlain and the beautiful Llama, and 101 more juxtapositios című különszámából, 1940

„ A Lilliput egy angol nyelvű magyar folyóirat volt” – mondta kicsit tréfásan Lóránt István. Ha végignézzük a magazin évfolyamait, igazat kell adjunk neki. Egyrészt az impresszumban szerepelt Bölöni György, Gál Imre neve is, bár Lóránt szerint csak azért írta be őket, hogy kapjanak újságíró-igazolványt meg ingyenjegyet az operába. De ennél többet mond, ha megvizsgáljuk a szerzőket. A legelső számban megjelent egy Molnár Ferenc írás, három Aigner László-, öt Vadas Ernő-, egy Szöllősy Kálmán-, négy Brassaï-, egy Dienes Andor-, két Glass Zoltán-, egy Aszmann Ferenc- és három Moholy-Nagy László fotó. „Minden barátomnak próbáltam valami kis pénzt juttatni, ezért jelentettem meg annyi magyart” – mondta. (forrás: Kolta Magdolna, Kincses Károly: 97 év a XX. századból: Stefan Lorant. Magyar Fotográfiai Múzeum, 1997) 

06.jpg Fotó: Részlet Lilliput magazin Chamberlain and the beautiful Llama, and 101 more juxtapositios című különszámából, 1940
04.jpg Fotó: Részlet Lilliput magazin Chamberlain and the beautiful Llama, and 101 more juxtapositios című különszámából, 1940
09.jpg Fotó: Részlet Lilliput magazin Chamberlain and the beautiful Llama, and 101 more juxtapositios című különszámából, 1940
07.jpg Fotó: Részlet Lilliput magazin Chamberlain and the beautiful Llama, and 101 more juxtapositios című különszámából, 1940
02.jpgFotó: Részlet Lilliput magazin Chamberlain and the beautiful Llama, and 101 more juxtapositios című különszámából, 1940
01.jpg Fotó: Részlet Lilliput magazin Chamberlain and the beautiful Llama, and 101 more juxtapositios című különszámából, 1940
ll001.jpg Fotó: Részlet Lilliput magazin Chamberlain and the beautiful Llama, and 101 more juxtapositios című különszámából, 1940
ll002.jpg Fotó: Részlet Lilliput magazin Chamberlain and the beautiful Llama, and 101 more juxtapositios című különszámából, 1940
ll003.jpg Fotó: Részlet Lilliput magazin Chamberlain and the beautiful Llama, and 101 more juxtapositios című különszámából, 1940

(forrás: fulltable.com)

Lóránt István ikonikus képpárjai előtt tisztelegve blogunkon is fut egy hasonló tematikájú rovat, ahol az elmúlt években már több mint 100 képpárt mutattunk be az egyetemes fotóművészet híres alkotóitól. A legkedveltebb 10 képpárt ITT találod. 

UPDATE - 2015. 12. 26.
A válogatás második részét újabb 10 képpárral ITT találod.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Petrás Rudolf 2015.05.25. 19:39:48

Rockefeller szeme nem szomorú, hanem, akár az arca, szenvtelen. Hitler mellett érdekesebb volna. A kis kölyök majom értelmetlen párosítás a diktátorral, bár tudom, hogy abban a korban még egészen lenézték az állatokat.