A legelső színes fotók az őskori barlangrajzokról (1947)

A legelső színes fotók az őskori barlangrajzokról (1947)

2015. június 21. Mai Manó Ház

1947-ben a Life magazin felkérte Ralph Morse fotográfust, hogy utazzon el Franciaországba és készítsen színes képeket az őskori barlangrajzokról. Morse így emlékezett vissza fotótörténeti jelentőségű munkájára: „Egy napon üzenetet kaptam New Yorkból valami barlangról, amely akkor beszédtéma volt. Egy kis kutatómunkát végeztünk és kiderítettük, hogy a barlangot már néhány éve felfedezték, de még senki sem fényképezte bent a falfestményeket. Tudtuk, hogy az első dolog, amire szükségünk van, az egy áramfejlesztő a világításhoz, de a háború után generátort szerezni szinte mindenhol lehetetlen volt. Londonból kellett kérnünk, hogy küldjenek egyet. „Egyszerűen hihetetlen volt, amikor a barlangfestményeket először megpillantottam” – mondta Morse. „El voltam ámulva, hogy a színek milyen épen maradtak fenn több ezer éven keresztül – mintha csak tegnap festették volna őket. Legtöbben nem is fogják fel, hogy néhány falfestmény milyen hatalmas méretű. A képek három-öt méter hosszú állatokat ábrázolnak.” „Nem kényelmes feladattal bíztak meg” emlékezett vissza Morse. „Nem elegáns környezetben dolgoztunk, hanem overállban és melegítőben. Amikor először mentünk le, akkor még nem voltak lépcsők. Fadarabon vagy nadrágféken csúsztunk le”. „Mi voltunk az elsők, akik megvilágítottuk a festményeket, hogy láthassuk azokat a gyönyörű színeket a falon” – mondta Morse. „Néhányan már jártak lent előttünk – de legfeljebb csak vakuval. Mi voltunk az elsők, akik profi felszerelést vittünk és azokat a látványos falfestményeket életre keltettük. A projekt nagy erőpróbának bizonyult – generátort szerezni, kábeleket a barlangba levezetni, a fényképezőgépeket az összes felszereléssel köteleken leengedni. De amikor a fények kigyúltak . . . . Wow!”

rmorse1947.jpgFotó: Ralph Morse: Lascaux-i barlang, 1947 © Time & Life Pictures/Getty Images 

A Lascaux-barlang (Dordogne, Franciaország) darabszám és a műalkotások értéke szerint egyike a legjelentősebb őskori festett barlangoknak. A festmények és karcolatok nagy része a magdaléni korszakból való, azaz 15-17 ezer éves, maga a barlang mintegy 250 méter hosszú és 30 méter mély. A világhírű barlang bejáratát egy sövény mögött találta meg 4 kisgyerek 1940. szeptember 12-én, és rögtön szóltak tanítójuknak (bár a helyi idegenvezetés szerint a gyerekek megegyeztek, hogy örökre megtartják titkuknak a barlang létét. De mint minden tinédzser titok, ez is csak rövid ideig volt az. A gyerekek 3 nap múlva szóltak tanítójuknak), Léon Lavalnak, aki egyből felhívta az őskorkutató Henri Breuil figyelmét a barlangra. Így elsőként Henri Breuil látogatta meg szakemberként a barlangot, majd később rengeteg tudós és más érdeklődő jött a tehenet, bölényt és lovat ábrázoló falfestmények megtekintésére és kutatására. Még abban az évben történelmi műemlékké nyilvánította a francia állam, és 1948-ban a turisták számára is látogathatóvá tették a barlangot, ezzel nagy kárt okozva állagának megóvásában. 2002-ben a francia kulturális miniszter válságstábot hozott létre a barlang megmentésére. Jelenleg a helyzet valamelyest normalizálódott, de továbbra is kéthetente egy kétfős, speciális csoport járja be a barlangot, hogy kézzel eltávolítsa azokat a gombákat, amelyek minden intézkedés ellenére a barlang falán megjelennek. 

rmorse19472.jpgFotó: Ralph Morse: Lascaux-i barlang, 1947 © Time & Life Pictures/Getty Images
rmorse19473.jpgFotó: Ralph Morse: Lascaux-i barlang, 1947 © Time & Life Pictures/Getty Images
rmorse19474.jpgFotó: Ralph Morse: Lascaux-i barlang, 1947 © Time & Life Pictures/Getty Images
rmorse19475.jpgFotó: Ralph Morse: Lascaux-i barlang, 1947 © Time & Life Pictures/Getty Images 

rmorse19476.jpgFotó: Ralph Morse munka közben, Lascaux-i barlang, 1947

(forrás: life.com; wikipedia.hu)

Ralph Morse Albert Einstein temetését is fotózta 1955 áprilisában, de a Life képszerkesztői nem válogatták be a magazinba Morse fotóját. A publikálatlan LIFE fotókból ITT találsz egy válogatást.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

mindenannyi · http://mindenannyi.blog.hu 2015.06.21. 06:01:39

Lenyűgöző fotók! Azért elgondolkodtató, hogy honnan volt színes festéke (miből készítette) az akkori embereknek?

cyan 2015.06.21. 08:45:12

Földfesték. Ma is kapható, por alakban árulják (Umbra natur, Pannon vörös, Krómoxid zöld, stb)

kugi · http://kugi.blog.hu 2015.06.22. 09:24:07

@mindenannyi: a feketére kézenfekvő volt a hamu, a sárgára a homok, zöldre a moszatos víz vagy a különböző növényi részek (néhány növény nedve pedig sárga), a vörösre meg a megszáradt, összerepedezett agyagos talajból kikevert festék - földfesték. Élénk színeket (kék, lila, rózsaszín, stb.) nem használtak.
Én sokkal fontosabbnak tartom, hogy mi vezette rá az ősembert, hogy fessen? Ma ezt vallási okokkal magyarázzák, de akkor is: honnan jött az ötlet, hogy a barlang falán örökítsék meg az állatokat - és önmagukat? És növényeket, hegyeket pl. miért nem festettek?

erol 2015.06.22. 16:08:02

És milyen kötőanyagot használtak?