Jutka Rona - Hollandia híres, magyar származású fotográfusa - március 5-én, szombaton, amszterdami otthonában, 81 éves korában elhunyt.
Kétéves volt, amikor szülei Hollandiába emigráltak. Ott tanulta meg a mesterséget. A főiskolai tanulmányai befejezése után 1954-ben kezdett el komolyabban fényképezni, melyben nagy szerepet játszhatott édesapja Róna Imre támogatása is, aki fényképész, fotóügynökség vezető és újságírói területen is kipróbálta magát Amszterdamban. Rona pályája kezdetén elsősorban színházi fényképész volt, számtalan színházi pillanat képi megörökítője, azután előbb neves portréfotós, utóbb világjáró író és újságíró fotós vált belőle. Életében 10 fotóalbuma jelent meg, képeiből szerte a világban rendeztek kiállítást.
2014-ben a Mai Manó Házban is bemutattuk egy sorozatát, ekkor készült az alábbi kép a Jutka Ronáról.

Fotó: Bánkuti András: Jutka Rona a Mai Manó Házban, 2014. február

2006-ban Magyarországon, a budapesti Holokauszt Dokumentációs Központ egy kiállításán járva fogalmazódott meg benne a gondolat, hogy szeretne megemlékezni a magyar romák holokausztjáról is. 2010-ben Hollandiában jelent meg egy kötet, amely beteljesítette Jutka Rona akkori fogadalmát. Az album roma túlélőket mutat be, saját életterükben, sokszor családtagjaikkal együtt és interjúkat tartalmaz, amelyekben az egyéni sorsok bontakoznak ki. „Nehéz cigánynak lenni Magyarországon. Nem érdemes helyzetüket mások rossz sorsával összehasonlítgatni. Sok rossz sors van akár csak Európában is, kisebbségek, menekültek, bevándorlók, a mindenütt megtalálható »hazai szegények«. De a magyar cigányok közel kerültek Róna Jutkához. Kirekesztés, elfelejtés, letagadás, megfosztottság – csupa szenvedés. Persze, az élet ennél gazdagabb. A cigányok kultúrája sokféle művészi tehetség – zene, tánc, mese, képzőművészet – lenyomata is, a másoknál már szokatlan családi összetartás, szolidaritás is, a korlátlan gyerekszeretet, a zavartalan életöröm is. És mégis, a nyomorúság ma nyomasztóbb, mint talán bármikor. Róna Jutka ebben az új helyzetben találkozott cigányokkal – amikor a nehezen felvett civilizációs páncél épp elpattanóban van. A csoda az, hogy mégis elfogadták Jutka érdeklődését és együttérzését, és elmesélték a mélyen eltemetett múltat. Róna Jutka könyve nemcsak a holokauszt emlékeztetője, hanem orvosság a gyűlölet ellen is. Kívánom, hogy sokan megértsék ezt a kettős szándékot.” írta Ferge Zsuzsa A Magyar cigányok, Túlélők vallanak című kötet előszavában.

A fotóra kattintva a Mai Manó Házban 2014-ben megrendezett Túlélők című kiállítás képanyagából találsz egy rövid válogatást.

Fotó: Jutka Rona: Farkas Aranka a dobozi temetőben, 2007

(forrás: archiv.maimano.hu; muosz.hu)