Fotó-kalendárium - 12 ritkán látott fotó a 120 éve született Munkácsi Mártontól (1896-1963)

2016. május 18. Mai Manó Ház

1896. május 18-án - született Munkácsi Márton (később Martin Munkacsi), az egyik legismertebb magyar fotográfus, aki még Magyarországon fogalmazta meg máig érvényes teóriáját a fotóriportról: „meglátni a perc ezredrésze alatt azt, ami mellett a közömbös emberek vakon haladnak el - ez a fotóriportázs elmélete. S amit ez alatt az ezredrész alatt meglátunk: lefotografálni a perc következő ezredrésze alatt - ez a fotóriportázs gyakorlati oldala.” Korabeli sajtóértékelések szerint ő „a világ legnagyobb élő fotóriportere”. Legjobb korszakát a két világháború között élte, magyarországi és azt követő berlini éveiben, majd az Amerikában töltött első néhány esztendőben. John Esten találó kifejezése túlélte a fényképészt: A „Munkacsi-movement”, a Munkácsi-lendület mára stílusjeggyé vált a fotográfiában. Henri Cartier-Bressont, a fotótörténet egyik legnagyobb fotográfusát Martin Munkácsi inspirálta, erről így írt később Munkácsi lányának: „1931-ben vagy 1932-ben történt, hogy láttam apád egy képét három fekete gyerekről, akik belefutnak a tengerbe. Meg kell mondanom, hogy ez volt az a kép, ami szikraként tüzet gyújtott bennem. Hirtelen ráébredtem, hogy a fényképezés meg tudja ragadni a pillanatban az örökkévalóságot. Ez volt az egyetlen kép, ami befolyásolt. Ebben a képben olyan intenzitás van, olyan spontaneitás, olyan életöröm, olyan csoda, hogy a mai napig elkápráztat.”

Mai bejegyzésünkben a Fényképművészeti Tájékoztatóban 1963-ban megjelent - Palásti László által írt - nekrológot és Munkácsi ritkán látott képeit találod.

002.jpgFotó: Martin Munkacsi: Törökország, 1929

Munkácsi Márton életútja (1896. 05.08 - 1963. 07.13.)

Jó barátom volt... Negyven évvel ezelőtt ismertem meg Munkácsi Mártont. Panaszkodott, hogy nem tud beférkőzni a "klikk"-be, nem veszik meg a lapok a novelláit. Nem akarta belátni, hogy nem is a "klikk" ennek az oka, hanem az elbeszélések gyengesége. Azután fotografálni kezdett a Nemzeti Sportnak. Emlékszem, egy autóversenyen több mint hetven felvételt készített. Akkor együtt kellett volna elmennünk valahová, várnom kellett rá, amíg a képeket előhívja. Behívott a sötétkamrába. Ott láttam, hogy sorra a vödörbe dobálja a lemezeket. (Lemezes gépe volt.) - Hármat tartok meg. De ez a három remek! - mondta, és valóban, közel hetven lemezt eldobott és csak három képet vitt a szerkesztőségbe. Szív kell a gyengébb felvételek megsemmisítéséhez - magyarázta. Ezt az elvét haláláig betartotta. Amit a képszerkesztőhöz vitt, az mindig szenzációs felvétel volt. Egyébként ez a három autós felvétele nyitotta meg előtte az Est lapok szerkesztőségének ajtaját. Mihályfi Ernő (a Magyar Nemzet mai főszerkesztője), aki akkor a Pesti Napló képes mellékletének szerkesztője volt, címlapon és belül is egész oldalon hozta Munkácsi bravúros képeit. A "madár az ágon" című képével díjat is nyert, bár akadtak, akik azt állították, hogy Munkácsi kitömött madarat tett a fára. A fotoriporternek nem volt könnyű dolga a Pesti Naplónál akkoriban Balogh Rudolf képei uralták a lapot. A szerkesztő azonban egyre több teret adott Munkácsinak, talán azért is, mert Balogh Rudolf zsáner- és tájképeit egyesek kissé egyhangúaknak találták.

008.jpgFotó: Martin Munkacsi: Cím nélkül, c. 1928

Így lett Munkácsi az Est lapok megbecsült munkatársa. A Pesti Napló képes mellékletében egyre sűrűbben jelentek meg egész oldalon a képei. A szakma is elismerte kiváló képességét. Újra díjat nyert a "zsiráfokkal", és bár bravúros, vakmerő riportfelvételeivel is nagy sikert ért el, kétszáz pengős fizetését nem emelték fel. 1929-ben ultimátumszerűen kért havi 40 pengős fizetésemelést. Nem kapott. Erre harmadnap Berlinbe utazott. Képeivel jelentkezett az Ullstein vállalatnál. Nyomban szerződtették, havi 1000 márka kezdő fizetéssel.

001.jpgFotó: Martin Munkacsi: Párizs, az 1920-as évek eleje

És itt indult el Munkácsi Márton világhíre. A híres zeppelin-fotoriport után az UlIstein konszern Törökországba küldte. Munkácsi lefényképezte Kemált egy fogadáson, tangózás közben. A kép megjelent, a török diktátor diplomáciai úton tiltakozott, de Munkácsi nimbusza tovább növekedett. Ullsteinék ezután a Szaharába, majd Spanyolországba küldték. Ott egy bikaviadalon ismét brillírozott, lefényképezte egy csuhás szerzetes tizenkét arcát a bikaviadal alatt. Munkácsi a pap előtt ült, és meg sem fordulva, a lencsét hátra irányítva fotografálta le a bikaviadalon izguló szerzetes eltorzult arcát, egészen addig, amíg az elájult. Se szeri, se száma bravúros riporteri ötleteinek. De a magánéletben is szórta sziporkázó ötleteit. A berlini magyar kolónia kedvence lett. Még lábtörése alkalmával se vesztette el kedélyét. Az Ullstein vállalat öregfiú csapatában futballozott, amikor a baleset történt. Sauerbruch professzor klinikájára került. Lába gipszcsizmában volt. Író, színész, zeneszerző, festőbarátai keresték fel betegágyánál. Munkácsi kérésére rajzolni, írni kellett a gipszre, amely néhány hét alatt tele lett vidám feliratokkal, vicces rajzokkal, kottákkal. Ma is vitrinje dísze ez a gipszláb, csak most másokat emlékeztet a berlini időkre, nem Munkácsit…

003.jpgFotó: Martin Munkacsi: Sevilla-i táncosok, 1930

Munkácsi, a bravúros fotóriporter, lassan-lassan átállt a művészi fényképezésre. Egyszer Budapestre jött látogatóba. Itt szerződtette a Hearst-lapok megbízottja Amerikába. Ott egy ideig specializálta magát híres emberek otthonának, családjának fotografálására. Erről az idejéről különösen a Vanity Fair és a többi Hearst-lap művészi fotói tanúskodnak.
Az utóbbi években abbahagyta a fényképezést. Vállalkozó lett. Nagy kiadóvállalatokkaI, világlapokkal lépett érintkezésbe és huszonöt fotóriportert szerződtetett. Ezeknek a munkáját irányította és a Munkácsi Fotóriport Vállalat kezdetben nagy sikereket ért el. Minden eseménynél ott voltak riporterei és egyszerre száz újságban is megjelentek képei. Vállalatának repülőgépe is volt. Munkácsi azonban nem számított a mammutvállalatok bosszújára. A hatalmas tőkével rendelkező régebbi fotóvállalatok elhatározták, hagy letörik a kisebb tőkével és még kisebb üzleti rutinnal dolgozó Munkácsit. Azzal kezdték, hogy elszerződtették tőle legügyesebb fotóriportereit. Munkácsi lassan rájött arra, hogy a kíméletlen profithajszában ő alulmarad; vállalatának forgalma egyre kisebb lett és a cég likvidálás előtt állt, amikor Munkácsit a betegség ledöntötte lábáról.
Néhány hónappal ezelőtt Munkácsi Márton, az Egyesült Államokban élő világhírű magyar fotóriporter levelet írt egyik pesti barátjának, amelyben örömmel közölte, hogy hazalátogat. Azt is megírta, hogy betegeskedik és valószínűleg végleg visszajön, mert harmincöt éve gyötri a honvágy. Munkácsi régóta dédelgetett terve nem vált valóra, a betegség, a halál keresztülhúzta hazatérési szándékát. 

Budapestre való utazását augusztusra tervezte. Helyette halálhíre érkezett meg... (Palásti László: Munkácsi Márton életútja - Fényképművészeti Tájékoztató, 1963. 5-6.sz)

004.jpgFotó: Martin Munkacsi: Berlin, c. 1929
005.jpgFotó: Martin Munkacsi: New York, c. 1940
006.jpgFotó: Martin Munkacsi: Magasfeszültség, Németország, 1932
013.jpgFotó: Martin Munkacsi: Charlie Chaplin barátaival, Hearst Ranch, San Simeon, California, 1933
014.jpgFotó: Martin Munkacsi: Diákok ejtőernyővel, Schleissheim Iskola, München közelében 1928
010.jpgFotó: A letartóztatott tiszazugi arzénes asszonyok egy csoportja a nagyrévi ideiglenes fogda udvarán, mögöttük csendőrök, 1929 nyara. Hátoldalán: gumibélyegző kék lenyomata: Aufnahme Martin Munkácsy Berlin-Wilmersdorf Kaiserplatz 14. A hátoldalon ceruzával felirat: Egy csokor virágszál. Felvétel a nagyrévi ideiglenes fogda udvaron. Munkácsi felv. Lejjebb felirat: Az Est 62.6297 (22,8x29,2 cm) © Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár
011.jpgFotó: Martin Munkácsi: Marlene Dietrich az S.S. Normandie fedélzetén, 1936 © Ludwig Múzeum
012.jpgFotó: Martin Munkacsi: Mercedes Benz felvonulás, Mannheim, Németország, 1933

(forrás: icp.org; hvg.hu; onlyoldphotography.tumblr.com; fotomuveszet.net)

Martin Munkacsi sportfotóiból ITT, ikonikus felvételeiből pedig ITT találsz egy válogatást.

Ajánlott bejegyzések:

Ugrás a lap tetejére
süti beállítások módosítása