Gyerekekről készült 9 világhírű fotó története II. rész (1917-2015)

Gyerekekről készült 9 világhírű fotó története II. rész (1917-2015)

2016. május 29. Mai Manó Ház

A gyermeknap a világ sok országában ünnepnap. Ehhez hasonló az ENSZ által létesített egyetemes gyermeknap (Universal Children's Day) intézménye. A nemzetközi gyermeknapot a világ számos országában megünneplik, általában (de nem mindenhol) június 1-jén. Az ünnepet először Törökországban tartották meg 1920-ban (1920. április 23.), majd később a genfi Gyermekjóléti Konferencián 1925-ben. Az ENSZ közgyűlése 1954-ben javasolta (836(IX). határozat), hogy minden országban tartsák meg az egyetemes gyermeknapot. Az ünnep célja, hogy megemlékezzenek a világ gyermekeinek testvériségéről és egymás közti megértésről, valamint a gyermekek jóléte érdekében kifejtett küzdelemről. Javasolták a kormányoknak, hogy mindenhol olyan napot jelöljenek ki erre a célra, amit megfelelőnek gondolnak.
A gyermekfelvételekhez három tényező szükséges: szeretet, türelem és technikai készség. – írta Dr. Gyulai Ferenc az 1941 júliusában megjelent Gyermekfoto című kiadványában. Variációk rovatunkban ma ismét az egyetemes fotótörténet gyerekekről készített híres képeiből válogattunk.

A fotókra kattintva további képeket és még több információt találsz.

Ausztria leghíresebb gyerekfotóját Gerald Waller készítette, mely a LIFE magazinban jelent meg 1946. december 30-án. A fotó az Európa gyermekei című cikket illusztrálta.

geraldwaller1946.jpgFotó: Gerald Waller: Hatéves árva kisfiú örül az amerikai Vöröskereszttől kapott új cipőjének, Ausztria, 1946, LIFE magazin 

Az Apa, várj! című fotót Claude P. Dettloff 1940. október 1-én készítette, amikor a Brit Columbiai Ezred a kanadai New Westminster 8. utcáján a Columbia Avenue kereszteződésénél lefelé menetelt. A fotó sokáig feledésbe merült, majd a 60-as évek közepén a Fegyverszünet napján került elő ismét és gyakran említették Kanada legnépszerűbb fényképei között. A kép inspirálta szobrot valamint az 5 évvel később készült fotót, a képre kattintva találod.

detloff1940.jpegFotó: Claude P. Dettloff: Apa, várj!, 1940. október 1., New Westminster, Kanada © City of Vancouver Archives 

André Kertész 1917 júniusában készítette el a Csókolózó purdék című képét. A fotóra kattintva Kertész rövid visszaemlékezését találod a kép születesének pillanatáról.

csokolozo_purdek_00790081.jpgFotó: André Kertész: Csókolózó purdék, Esztergom, 1917. június 27.
© André Kertész Emlékmúzeum, Szigetbecse

Ruth Orkin 1947-ben készített sorozatában – mely összesen hat fekete-fehér fotóból áll - kártyázó gyerekeket láthatunk. A képre kattintva a kártyapartiról készült összes képkockát megnézheted.

1orkin_thecardplayers_08.jpgFotó: Ruth Orkin: Kártyázó gyerekek, New York, 1947 © Ruth Orkin Photo Archive

Mary Ellen Mark 2015 májusában bekövetkezett halála után az NPR igyekezett többet megtudni a legendás fotón szereplő két gyerek, különösen Amanda kilétéről: Miért dohányzott, miért volt kisminkelve és miért viselt műkörmöket 9 éves korában? Mire emlékszik a felvétel kapcsán és mi történt vele az 1990-es napfényes délután óta? A fotó történetét a képre kattintva ismerheted meg.

maryellenmark1990.jpgFotó: Mary Ellen Mark: Amanda Marie Ellison, 9 (jobbra) és unokatestvére Amy Minton Velasquez, 8, Valdese, N.C., 1990. Courtesy of Mary Ellen Mark Studio and Library 

A múlt századi Párizsban készült összes fotó közül talán az egyik legnépszerűbb Alfred Eisenstaedt emlékezetes felvétele, melyen egy párizsi szabadtéri előadás csúcspontján izguló gyerekek láthatók. A Guignol bábszínház Szent György és a sárkány című előadását a párizsi Montsouris Parkban mutatták be 1963-ban. A sorozat további képeit a fotóra kattintva találod.

001.jpgFotó: Alfred Eisenstaedt: Gyerekek a bábszínházban, Montsouris Park, Tuileries, Párizs, 1963 

A fényképezés történetében szomorú/megrázó/felkavaró gyerekfotók is készültek, melyek közül az egyik legmegosztóbb az alábbi Pulitzer-díjas kép. A megrendítő fotó egy, az éhezéstől végletesen legyengült kislányt ábrázol, mellette egy keselyű a halálát várja. A kép a megjelenés után hatalmas felháborodást váltott ki az emberekben; a fotóst sokan támadták kegyetlen hozzáállása miatt. A Pulitzer-díj elnyerését követő hírnév sem tartott sokáig. Két hónappal később Carter öngyilkos lett. A képre kattintva a fotó történetét ismerheted meg.

kevin-carter1993.jpgFotó: Kevin Carter: A keselyű és a kislány, Szudán, 1993

A hétéves Mbedji mindkét szemére megvakult a szürkehályog miatt négyéves korában. A Nkembe-ben élő családja 80 kilométerről hozta be a kislányt Richárd doktor Kole-ben felállított ideiglenes műtőjébe. Hajdú D. András többszörösen díjnyertes sorozatában Mbedji életébe nyerhetünk bepillantást.

congo_01.jpgFotó: Hajdú D. András: Cataracta, 2015

70 évvel ezelőtt, 1946 májusában készítette W. Eugene Smith ikonikus felvételét gyerekeiről, melyre így emlékezett vissza: „Azon a napon, amikor először próbáltam ismét felvételt készíteni, alig tudtam a filmtekercset a fényképezőgépbe betenni. Márpedig elhatároztam, hogy az első fotó élesen különbözni fog a háborús felvételektől és az élet igenlését fogja sugározni.” A fotóra kattintva a kép készítésének körülményeit ismerheted meg.

paradise_garden.jpgFotó: W. Eugene Smith: Walk to Paradise Garden, 1946
© W. Eugene Smith/Magnum Photos

A válogatás első részét (másik 9 híres gyerekfotóval) ITT, az egyetemes fotótörténet ikonikus alakjainak gyerekekről készített világhírű képeit pedig ITT találod.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Alec 2016.05.29. 23:35:36

A keselyű és a kislánynál nem értem miért a fotóst támadták? Mert az emberek arcába vágta az igazságot?

annamanna 2016.05.29. 23:38:46

Ha nem is a fotóra, de Richárd doktorra igazán büszkék lehetünk: www.origo.hu/nagyvilag/20140225-richard-testver-szemorvos-szerzetes-misszioja-a-kongoi-demokratikus-koztarsasagban.html

Ja igen, és ha a képre kattintok, akkor itt is megjelenik egy cikk (kár, hogy pont ennél a képnél ez nem volt külön jelezve): maimanohaz.blog.hu/2015/06/11/hajdu_d_andras_cataracta

protézisesh 2016.05.30. 09:30:18

@Alec: Az igazság FELÉT, vagy ha úgy tetszik, egy icipici szeletét.

Igen, sajnos sok-sok kisgyerek jut ilyen sorsra Afrikában. Azokban az országokban is, ahol évente 3x lehetne rizst, búzát aratni. Helyette inkább ülnek és nézik a köldöküket, vagy anarchiába süllyednek a buta törzsi viszálykodásaik miatt.

Aztán az is egy szempont, hogy 1960 óta a Föld lakossága megduplázódott. És a növekedés NEM Európában, NEM Amerikában, NEM a G20 országokban történt. Hanem Afrikában, meg Ázsiában. Az a föld, ami évezredeken keresztül el bírt tartani pármillió embert, képtelen eltartani százmilliókat ugyanakkora helyen.

Persze a többség csak addig jut el, hogy jajjszegénykisgyerek, meg szemétfotós... :(

Alec 2016.05.30. 10:57:33

@protézisesh: azért ahhoz a buta törzsi viszálykodáshoz az egykori gyarmattartó hatalmak enyhén szólva nem kis mértékben járultak hozzá, hogy eközben ki tudják rabolni az egész kontinenst nyersanyagok és (régebben) emberi erőforrások miatt. Szerintem Afrika még mindig ezt nyögi. Szerintem az a föld bőven el tudná tartani a mostani népességet is csak nem úgy, hogy közben folyamatos háborúk/polgárháborúk dúlnak.

Péter 2 2016.05.30. 11:00:31

Manó, lehetne egyet kérni, ami nem fotó, csak nagyon zavaró? A "Kattints ide" betegségről lenne szó. Arról, hogy a neten is úgy célszerű fogalmazni, hogy a szöveg a hordozótól független legyen (kinyomtatva például mit jelent a sok ITT)? A link pedig nem ilyen mesterségesen betoldott szavakról, hanem magáról a tartalomról induljon. Például:

A válogatás *első része* (másik 9 híres gyerekfotóval), az egyetemes fotótörténet ikonikus alakjainak gyerekekről készített *világhírű képei*.

És a link maga a jelölt rész, a tartalom megjelölése, ami utal arra, hogy miről is van szó. Nemcsak jobb, szebb, értelmesebb, de még takarékosabb is. Nincs benne oda nem illő betoldás, ráadásul még azt sem kell keresni, hogy a sok egyforma ITT közül ugyan melyik tartalomra is utal.

protézisesh 2016.05.30. 12:27:40

@Alec: Ne ess bele abba a hibába, hogy a gyarmatosítók nyakába varrod a mai afrikai állapotokat!

A csúnya gonosz fehér ember megjelenése előtt a fűszoknyás ősemberek bronzkori színvonalon éltek. Ették a zebrát, ölték egymást kőbaltával, nyíllal, lándzsával, miközben fogalmuk sem volt arról, hogy érceket, drágaköveket, olajat rejt a föld alattuk.

Aztán jött a csúnya gonosz fehér ember, aki épített vasutat, kórházakat, iskolákat, közigazgatást, ami miatt az ősemberek hirtelen nagyobb távolságokra is eljutottak, illetve drámaian lecsökkent köreikben a különféle nyavalyák miatti halálozási arány. Cserébe a csúnya gonosz fehér ember munkát adott nekik, dolgozhattak a bányákban, kaptak érte (valamekkora) fizetést, de maradhattak a hagyományos zebrafogó életmódjuknál is.

Az ősemberek élelmesebbje viszont elkezdte elhajtani rabszolgának a saját fajtársait (na jó a szomszéd falubelieket), akiket ma afro-amerikaiaknak hívunk. A rabszolgaság intézményét is feketék működtették, nem fehérek.

A különböző csúnya gonosz fehér emberek viszont fegyvert is adtak a bronzkori erkölcsökkel (ha erősebb vagyok nálad, mindenedet elvehetem) megáldott ősembereknek, akik így sokkal nagyobb hatékonysággal tudták folytatni évezredes szomszéd-utálatukat.

Vagyis mára ott tartunk, hogy "hála" a rendszeres segélyeknek, orvosi és egyéb humanitárius segélyeknek, ezek az emberek sokkal kevésbé halnak meg, mint korábban. Viszont ugyanannyi gyereket csinálnak. Aminek az az eredménye, hogy létszámuk exponenciálisan növekszik. Miközben Magyarország lakossága az utóbbi 50 évben majdnem 10%-ot csökkent, a Nigériához hasonló országok létszáma meg<b>négyszereződött</b> (=400% növekedés!). Ez az legfőbb oka, hogy éhínség van arrafelé.

A másik ok, hogy néhány önjelölt diktátor lefölözi a segélyeket, fegyverre és luxusra költi, így a segély célzottjaihoz nem jut el minden segítség. Más kérdés, hogy vajon mennyien lennének, ha a segélyezési programok hatékonysága duplája lenne a mostaninak?

A nyomoruk harmadik oka pedig az előre gondolkodás képességének teljes hiánya. Meg lehet nézni, hogy a csúnya gonosz fehér ember uralma idején az őslakosok számára is (!) élhető országok mindegyike anarchiába, káoszba süllyedt, amint elnyerték a függetlenségüket. Az apartheid idején az volt a legnagyobb bajuk, hogy másik padra kellett ülniük. Ma meg éhen halnak, vagy megerőszakolják, vagy kirabolják egymást. Esetleg ezek kombinációja...

Persze, a belgáknak is volt szerepe némi viszály keltésében, de ez eltörpül ahhoz képest, amit a feketék egymással művelnek. És ezek a feketék most Európába akarnak jönni. Mert látták a csúnya gonosz fehér embertől kapott telefonjukban a csúnya gonosz fehér ember által létrehozott fészbúkon, hogy itt mindenkinek van háza, meg autója. :(

Mai Manó Ház · http://maimanohaz.blog.hu 2016.05.30. 12:30:21

Nagyon eltértetek a tematikától, kérlek ezt ne itt beszéljétek meg. köszönöm.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu