A fény szerelmese - Dulovits Jenő 15 fotója Budapestről (1930-1958)

A fény szerelmese - Dulovits Jenő 15 fotója Budapestről (1930-1958)

2016. október 06. Mai Manó Ház

Dulovits Jenőt a magyar fotótörténet és fototechnika-történet egyik legismertebb és legjelentősebb alakjának nevezhetjük. Évtizedekkel halála után is a japán, német, angol és amerikai gyűjtők, szakírók érdeklődésének középpontjában állnak életművének egyes részletei. Dulovits Jenő - aki a korabeli fotótechnikát tíz évvel előzte meg - Ipolyságon (ma Sahy, Szlovákia) született 1903. június 22-én. A pesti egyetemen matematika-fizika szakos tanári diplomát szerzett, ezután középiskolai matematikatanárként, a második világháború után a Gamma Művekben konstruktőrként dolgozott. Az 1920-as évek közepén kezdett el intenzíven fényképezéssel foglalkozni.
Fotóművészként az ellenfényes fényképezés mestere volt, s ő dolgozta ki Tóth Miklós mérnökkel a felvétel lágyítására szolgáló, világszerte elterjedt "Duto" (Dulovits-Tóth) előtétlencsét.
1931 és 1958 között 13 szabadalmat jelentett be, 1943-ban szabadalmaztatta a fotótechnika történetében korszakos jelentőségű DUFLEX fényképezőgépet, a világon az első tükörreflexes, kisfilmes és beugrórekeszes objektívvel működő fotómasinát. A sorozatgyártás csak a második világháború után indulhatott meg, de egy év múlva szovjet nyomásra fel is kellett függeszteni. A szépségre néha öncélúan törekvő Dulovits fotóművészként főleg városképekben, zsánerfotókban és csendéletekben alkotott maradandót. Dulovits az 1930-as évek elejére kialakította sajátos fotó-stílusát, mely az ellenfény, a lágyítás és a fény-árnyék kiegyenlítésén alapult. Néhány év alatt ezzel a sokak által utánzott, de mégis egyedi megoldással a magyar fényképezés egyik vezető személyisége lett. 1943-ban ő volt Szőts István Kádár Kata című filmjének operatőre. Több szakkönyve is megjelent, az első 1937-ben, melyet - különböző kiadásokban - még húsz követett 1957-ig. Dulovits Jenő 1972. július 24-én halt meg.
Születésének századik évfordulóján, a Mai Manó Házban 2003-ban megrendezett emlékkiállítás anyagát Dulovits egyik kedvenc témájából, budapesti városképeiből állítottuk össze, mai bejegyzésünkben ezekből a fotókból válogattunk. A fotók illetve az eredeti negatívok Fejér Zoltán fotótörténeti szakíró gyűjteményében találhatók.

Köszönet Fejér Zoltánnak, aki engedélyével lehetővé tette a Dulovits Jenő fotóinak bemutatását a Mai Manó Ház blogján. 

dulovits03.jpgFotó: Dulovits Jenő: Budapesti alkonyat, 1930-as évek vége © Fejér Zoltán gyűjteménye


A legszebb fekvésű világváros
"Nemcsak erdőn-mezőn találunk fényképezésre méltó tájképi szépségeket, hanem még a nagyvárosok, sőt a világvárosok kőrengetegében is. A paloták, hidak, parkok, terek, utcák, szobrok stb. tömkelege ezerféle hangulatot és fényképeznivalót árul el annak, aki szereti a nagyvárost és nemcsak a szórakozási lehetőségeit értékeli, hanem szépségeit is. Budapesti alkonyatok és esték… Mindig megbabonázott lélekkel nézem a kivilágított Halászbástya, Országház kőcsipkéit, az utcák és a Dunapart szikrázó lámpasorait, a kávéházak ragyogó ablakait, a csodás látképet a Gellérthegyről, Mátyáshegyről, Hármashatárhegy és a Margitsziget felől. Nem tudok csodásabb szépségű táj-élményt elképzelni, mint a Duna fenséges kanyarulatát a Gellérthegyről szemlélve, kissé párás, koraőszi alkonyatban. Azt mondják - és a fényképek is sejtetnek valamit belőle - hogy Buenos Aires a világ legszebb fekvésű világvárosa. Magam ugyan nem láttam ezt a várost, de azt hiszem, hogy Budapest legalább is egyenrangú vele. Az a meggyőződésem ugyanis, hogy a legkiválóbb festőművész sem tervezhetne festőibb fekvésű világvárost, mint amilyennek Budapestet a természet és az ember munkája megalkotta.[...]
A Fény szerelmese vagyok. Hiszem és vallom, hogy a fénykép legnagyobb erénye csakis a fény kifejezése, hangsúlyozása lehet. Bizonyára mások is vallják ezt, mert sokan írnak és szavalnak a Fény szerepéről, de nem mutatják meg a hozzávezető utat, mert nem ismerik. Én rátaláltam erre az útra és azt őszintén, becsületesen meg is mutatom. Add a kezed, kedves Olvasó, tarts velem és elvezetlek a Fény, meg a vele kifejezhető Szépség birodalmába. Azt akarom, hogy Te is a Fény szerelmese légy. Mindent elkövetek ennek az érdekében, bár a könyv méretei, az anyagi korlátok eléggé megkötik a kezeimet. Mindezek ellenére is bízom abban, hogy sikerül majd elérnem a célomat. – írta Dulovits az 1940-ben megjelent A művészi fényképezés című könyvének előszavában. 

A galériára kattintva Dulovits Jenő ritkán látott városképeiből találsz egy válogatást: 

Galéria (14 fotó)

Kortárs magyar fotográfusok napjaink Budapestjéről készített képeit ITT találod.

IDŐUTAZÁS rovatunkban a Mai Manó Házban bemutatott korábbi kiállításaink anyagából válogatunk.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Before · http://azbeszt.blog.hu 2016.10.06. 10:03:57

Fantasztikus képek, nagyon tetszik a stílusa. Kár, hogy több nyomtatás után scan is van a képek között, rengeteg részlet elveszik.

Karnamantra 2016.10.07. 10:52:16

@Before: pont ezt akartam írni, hogy álomszép képek, sajnos a magazin/nyomtatvány raszterei látszanak, melyből szkennelték, és emiatt a kontraszt is rossz, a világos színesk" beszürkülnek".

esetleg valahol megnézhetőek ezek aképek eredetiben?

Mai Manó Ház · http://maimanohaz.blog.hu 2016.10.07. 11:03:38

@Before: @Karnamantra: Jogos az észrevétel, de a jogtulajdonos kérésére csak ezt a verziót használhattuk a poszthoz. Sajnos az eredeti képek online nem elérhetők.

Before · http://azbeszt.blog.hu 2016.10.08. 03:31:32

@Mai Manó Ház: persze, értem, nem is kritika akart lenni, hanem csak sajnálkozás.

Csikós Zsolt 2016.10.10. 19:32:53

Amikor tízévesen az apámtól megkaptam az akkor a sorból kikerült Pentina gépét, elmagyarázta a fotózás alapszabályait, majd kezembe nyomta a Dulovits "Így fényképezek" című könyvét, mondván - "ebben minden benne van, amit a fotózásról tudni kell, és is ebből tanultam." Ő nyert azért pár fotópályázatot is, teszem hozzá. Nekem DJ volt az isten, és még ma is belelapozok, csak hogy elcsodálkozzak, mennyire szép rendszer volt a fejében a kémiától a megvilágításokon át a szerkesztésig.

Egy dolog, amit valamiért nem szoktak emlegetni, pedig az egyik legnagyobb magyar technikai vívmány volt (és például a karburátor nem az, mert nem Csonka találta fel), az a világ első beugró blendés, pentaprizmás, oldalhelyes képet mutató fényképezőgép-szabadalma, amiből a Duflex lett. A mai indexes MOM-megemlékezésben sem esik erről szó, csak a Momettáról meg a Momikonról. Merthogy Dulovits Jenő nemcsak fényképész-zseni volt, de fotótechnikai is. Egyébként: nagyon szeretem ezt a blogot.