Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
Amatőrök képei a címlapon (18+)

Amatőrök képei a címlapon (18+)

2017. április 21. Mai Manó Ház

Van még értelme versenyről beszélni a fotós szakma és az amatőr fotósok között? Mivé lett a sajtófotóssá válás álma? - ezeket a kérdéseket teszik fel a Fotóutca Fesztivál keretében megrendezett Amatőrök a címlapon. 30 kép, amely nem rengette meg alapjaiban a sajtófotózást című kiállítás kurátorai. A különleges sajtóképeket bemutató tárlat 2017. április 21 és 23. között ingyenesen látogatható a Nagymező utcában.

Úgy tűnik, mintha a sajtófotózás folyamatosan válságban lenne – régen a mozihíradók, később a televízió, most pedig a digitális média által támasztott versenyben kell helytállnia: az amatőr fotósok állítólagos bekapcsolódása ebbe a versenybe pedig a sajtófotózás végét is jelentheti. A mobiltelefonok elterjedésével mára több milliárdan rendelkeznek fényképezőgéppel és kapcsolódnak közösségi hálózatokhoz. Ha napjainkban bárhol a világon valami fontos történik, minden esélye megvan annak, hogy jelen lesz egy szemtanú valahol a közelben, készen arra, hogy elkészítse „az első” képet, azt, amelynek elkészítése a sajtófotósok célja.
A valós események fényében azonban elmondhatjuk, hogy az amatőr képek ritkák, és nem tapasztalhattuk az amatőr fotográfia hatalmas megugrását. Nem lett minden szemtanúból fotográfus.
A híranyagok összeállításakor megszokott gyakorlat, hogy szemtanúk beszámolóit is felhasználják – hogyan lett hát a szemtanúk vizuális beszámolójából a sajtófotós szakmát veszélyeztető rém?
A globális pénzügyi válság és a hétköznapi állampolgárok közéleti eseményeket megörökítő tevékenységének utópisztikus képe nyomán egy külön érvrendszer jelent meg és nőtte ki magát a médiában, amelyet felnagyított a hivatásos sajtófotósok által érzett őszinte elismerés, és úgy tűnt, hogy ez lesz a válasz a feltett kérdésre.
Az Abu Ghraib börtönben készült fotók látványos botrányt robbantottak ki, és néhányan úgy gondolták, ez lesz a történetmesélés legújabb módja. A szakma képviselői zavarodottan és rémeket látva néztek össze, és az ügynökségektől a szakszervezeteken át a szakmai szövetségekig mindenkinek volt véleménye.Az amatőr fotográfusok ideális bűnbaknak bizonyultak.
Ahogy gyengül az interneten keresztüli aktív politikai befolyás iránti lelkesedés, és helyét lassan átveszi a „big data” iránti kritikus hozzáállás, egyre kevésbé tekintenek vetélytársként az amatőr fotósokra. Az eddigi fenyegető konkurencia egyszerűen a közelben lévő bámészkodó lett, a szemtanú, aki a sajtó számára vagy hasznos, vagy nem. (Ennek egy példája az eszméletlen állapotban megtalált Darius nevű roma tinédzser, akit Franciaországban támadtak meg és hagytak ott meghalni.) Az okostelefonok széles körű használata ellenére az amatőr fotósok nem váltak valódi fenyegetéssé, hanem egy alternatív média keretein belül találták meg a helyüket.
Az amatőr fotósok „hatalomátvétele” miatti félelemből nem marad más, mint egy – nem kevéssé szimbolikus – jelzőtábla a hagyományos újságírás elé is nagy kihívást állító, jelentős technológiai és gazdasági változások útján. (Samuel Bollendorff és André Gunthert, a kiállítás kurátorai)

Mai bejegyzésünkbe a Capa Központ szervezésében megrendezett kiállítás képeiből és a hozzájuk tartozó képleírásokból válogattunk. A posztban látható képek némelyike megrázó, felkavaró lehet, csak akkor lépj tovább, ha ezt megértetted! 

Az internet előtti időkben rendkívül ritka eseménynek számított, ha egy hír nem hivatásos tudósítóktól származott. Abraham Zapruder volt az, aki filmre vette a mai napig leghíresebbnek számító képet, megörökítve a Kennedy elnök elleni 1963-as merényletet. Zapruder dallasi ruhagyáros volt és ez volt az első alkalom, hogy használta otthoni filmfelvevő kameráját. Ott volt vele a titkárnője is, és először őt filmezte, majd befutott az elnöki autókaraván. Richard B. Stolley, a Life magazin Los Angeles-i irodájának vezetője 150 ezer dollárért vásárolta meg a filmet (amely összesen 26 másodperc hosszú). A Life állóképek formájában tette közzé a filmet egyetlen kocka kivételével, amelyet túl erőszakosnak ítéltek, így az csak 12 évvel később látott napvilágot.

001.jpgFotó: Abraham Zapruder, aki filmre vette a John F. Kennedy elnök elleni merényletet Dallas, Texas, USA - 1963. november 22.
Források: a 8 mm-es film kockája, az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Archívuma, a The Sixth Floor Museum

Egy rendőrségi üldözést követően Rodney Kinget négy rendőr állította meg, akik botokkal ütlegelték és megrugdosták. Holliday a saját erkélyéről vette videóra szinte a teljes jelentet, a felvételt pedig a helyi televízió, a KTLA adta le, majd világszerte bekerült a híradásokba. Egy évvel később, amikor a négy rendőrt elítélték, zavargások törtek ki Los Angelesben: 55-en meghaltak és 2300-an megsebesültek. A képek részévé váltak a feketék jogaiért folytatott harc történelmének. 

002.jpgFotó: George Holliday, aki videóra vette, ahogy Los Angeles-i rendőrök bántalmazták Rodney Kinget Los Angeles, USA - 1991. március 3.
Forrás: a videóból származó képkocka, George Holliday jóvoltából, AP

Toshihiko Sato éppen egy felszállásra váró gépen ült, amikor lefilmezte a balsorsú Concorde (a New Yorkba induló AF 4590-es járat) becsapódását egy gonesse-i hotelbe, mindössze 1 perc 28 másodperccel azután, hogy a gép felszállt a Charles de Gaulle repülőtérről. A balesetben a fedélzeten lévő mind a 113 ember meghalt. Amikor Sato augusztusban visszatért Japánba, egy japán magazinnak adta át a képet. 

003.jpgFotó: Egy közeli repülőgépen utazó férfi, aki filmre vette a Concorde gép felszállását és lezuhanását Roissy repülőtér, Franciaország - 2000. július 25.
Forrás: Toshihiko Sato, AP

2004 áprilisában a 60 Minutes (60 perc) című amerikai tv-műsor és a New Yorker magazin az Abu Ghraib börtönben az USA fegyveres erői által elkövetett túlkapásokról és kínzásokról számolt be, megalázott és megszégyenített iraki foglyok képeivel illusztrálva. A fényképek világméretű botrányt keltettek, tovább fakítva az Egyesült Államok arab világban betöltött szerepének fényét. Az USA hadseregében tartalékos Jeremy Sivits és Sabrina Harman készítette a legtöbb fényképet. Csupán néhány évvel korábban, a digitális fotózás megjelenésével felmerült, hogy a fényképek „hitelességére” így árnyék vetülhet, de ezeket a fotós dokumentumokat a legkisebb habozás nélkül elfogadták. 

004.jpgFotó: Sabrina Harman, aki részt vett és fotókkal dokumentálta egy rab bántalmazását és kínzását Abu Ghraib börtön, Bagdad, Irak - 2003. november 4.
Forrás: AP

Amikor lecsapott a cunami, a turisták voltak azok, akiknél kéznél volt az események megörökítésére alkalmas kamera. Az ő képeit járták be a világot a televízió képernyőjén keresztül. A sajtó később ezekből a hírügynökségek által elérhetővé tett videókból tett közzé állóképeket. 

005.jpgFotó: Egy turista, aki filmre vette a cunamit Hat Ari Lay Beach, Thaiföld - 2004. december 26.
Forrás: az AFP hírügynökség által megvágott amatőr videó egyik képkockája
Az eseményt lefilmező személy névtelen kíván maradni.

A Forum des forces vives de Guinée ellenzéki párt által tartott megmozdulás vérfürdőbe torkollott, amelyben 150–200 embert gyilkoltak meg a fegyveres erők tagjai. Fode Kouyate fotókat készített a mészárlásról, és élőben tudósított a stadionból a France 24 hírtelevíziónak. 2007-ben a France 24 elindította „Observers” (Megfigyelők), a BFM TV pedig a „BFM Eyewitnesses” (BFM Szemtanúk) című műsorát. Később az AFP 34%-os részesedést vásárolt az amatőr újságírással foglalkozó Citizenside webhely háttércégében. A percrekész hírek korában a médiának közvetlen kapcsolatot kell kiépítenie az események közvetlen szemtanúival. A France 24 Observers című műsoráért felelős Julien Pain mondta el, pontosan hogyan zajlottak az események: „Felhívtam a ’megfigyelőnket, aki elmondta, hogy még a stadionban van, és erőszakos összecsapásokat lát maga előtt. Tizenöt perccel később élő közvetítésben kapcsoltuk a tv-híradóban. Ezt követően sikerült kijutnia a stadionból, és egy internetkávéházba sietett. Két órával később már fel tudtuk használni a fotóit a webhelyünkön." 

006.jpgFotó: Fode Kouyate, aki fotókat készített a 28 Septembre stadionban történt mészárlásról Conakry, Guinea, 2009. szeptember 28.
Forrás: Fode Kouyate, France24 Observers

A 35 éves buddhista szerzetesnő felgyújtotta magát az utca közepén. Az olyan városokban, ahol ilyenre sor kerül, a kínai hatóságok azonnal felfüggesztenek minden internetes, telefonos és közösségi oldalakon keresztüli kommunikációt. 

007.jpgFotó: Palden Choetso, egy magát felgyújtó buddhista mártír Tavu, Szecsuan, Kína, 2011. november 3.
Forrás: a Kínából kicsempészett és a ÑStudents for a free Tibetî (Diákok a szabad Tibetért) YouTube-felhasználó által közzétett videó egy képkockája

Két férfi megtámadott egy brit katonát, majd megkéselték és brutálisan megölték a nyílt utcán, fényes nappal. Dominique Kipre Michael Adebolajot vette filmre, aki a kamerája elé állva, nyugodt hangon elmagyarázta, hogy miért követte el tettét. Egy szemtanú szerint a két férfi kihurcolta a holttestet az út közepére, és ott is maradtak, arra kérve a bámészkodókat, hogy vegyék őket videóra és készítsenek róluk fényképeket. 

008.jpgFotó: Dominique Kipre, aki videóra vette Michael Adebolajot a brit katona, Lee Rigby meggyilkolását követően London, Egyesült Királyság, 2013. május 22.
Forrás: A Dominique Kipre videójából származó képkocka, ITV News, Sipa Press

(forrás: capacenter.hu)

A Reuters fotóriportereinek az elmúlt napokban készült különleges sajtóképeiből ITT találsz egy érdekes, de sokkal szolidabb válogatást.  

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.