Öt híres fotográfus, aki augusztusban született

Öt híres fotográfus, aki augusztusban született

2017. augusztus 02. Mai Manó Ház

A hónap híres szülötteit bemutató sorozatunkba ezúttal az augusztusban született fotóművészek közül válogattunk. A képekre kattintva a fotográfusok további munkáit találod.

AUGUSZTUS 1. - GERDA TARO (1910-1937)
Gerta Pohorylle 1910. augusztus elsején született Stuttgartban, Kelet-Galiciából bevándorolt lengyel zsidó szülők gyermekeként. Jó nevelést kapott, három nyelvet beszélt folyékonyan – német, francia, angol –, és bár a család szerény körülmények között élt, de Terra, a gyermektelen nagynéni pártfogása jóvoltából igazi nagypolgári külsőt és belsőt szerzett már kislány korában. Különórákra járt, drága hobbiknak hódolt és a legutolsó divat szerint öltözködött – mindehhez később gondos smink és frizura társult. Igényessége, szépsége, humora, intelligenciája és különleges kisugárzása a visszaemlékezők szerint mindenhol a középpontba emelte őt – rajongtak érte és ezért szemet hunytak egoizmusa felett is. Mentségére szolgált bája, a kor, melyben élt és az emigráns léttel társuló folytonos küzdelem. A Németországban is fenyegető méreteket öltő válság miatt családja 1929-ben, a jobb megélhetés reményében Lipcsébe költözött. 1933 késő őszén érkezett Párizsba, ami ebben az időben már nemcsak az írók, művészek és álmodozók, hanem a menekülni kényszerülők városává is vált, fészket nyújtva egyben a nemzetközi antifasiszta szervezkedéseknek. Viszontlátott sok ismerőst, főként a Capoulade-nak nevezett, a német emigránsok számára nappaliként funkcionáló kávéházban. Előkerült a lipcsei barátnő, Ruth Cerf is, és a két fiatal, eltökélt lány közösen vett ki egy szerény stúdiót és osztotta meg a nélkülözésekben teli első évet. A két szépség alkalmi fekete munkákból, főként gépírónőként, néha modellként tartotta el magát, hiszen lehetetlennek számított a legális, biztos keresethez jutás – a franciák nagy része egyre inkább rossz szemmel nézte a sok idegent, mondván, „a mi kenyerünket eszik”. Gerta nyelvtudása, intelligánciája és növekvő ismertsége – a boulevard Saint-Germain kávéházainak díszletei között – lassacskán meghozta gyümölcsét. 1935 októberében az Alliance Photo megalapítója, a szintén Németországból érkezett és egyre sikeresebb Maria Eisner asszisztense lett. Tehetségén és az expresszionizmus és más avantgarde irányzatok ismeretén túl az Eisnertől tanultak nagyon fontos kiindulópontként szolgáltak a tarói látás evolúciójában és későbbi stratégiájának kialakulásában. Az ügynökségnél első kézből, alaposan megtanulta a fotográfia bemutatásának, terjesztésének és üzleti forgalomba hozatalának módszereit. Innen már csak egy kulcsfontosságú találkozás választotta el attól, hogy önmaga is, a modernista vizuális nyelvezettel párhuzamosan fejlődve, jelentős fotográfussá váljon. Friedmann Endrét, a jövőbeli Robert Capát Gerta 1934 októberében ismerte meg egy másik gócpontként szolgáló kávéház, a La Coupole teraszán. 

gerda1936.jpgFotó:Gerda Taro: Barcelona, 1936 ICP

AUGUSZTUS 7. - LUCIEN HERVÉ (1910-2007)
1910. augusztus 7-én, Hódmezővásárhelyen született Elkán László, akit ma már Lucien Hervéként ismer a világ. Az illegalitásban kapta a Hervé nevet, amihez élete végéig ragaszkodott. Bár 1928 óta él külföldön, csak az 1949-es év hozta meg számára a várva várt sikert. (Ekkor készítette el azt a 650 felvételt Marseille-ben a Le Corbusier tervezte Unité d’Habitationról.) 2008-ban mutattuk be a Mai Manó Házban először Párizsi fotográfiák és művészportrék című kiállítását. „1910-ben születtem Magyarországon. 1929-ben Párizsba mentem. Életem elég kemény volt. Mindenféle mesterséggel foglalkoztam s közben el kellett hagynom a zenét, mind álmaimat. Ebben a korszakban, ifjúságom első felében igen sokat sportoltam, még birkózóbajnok is voltam. Nem annyira hiúságból, mint inkább azért, mert az egyszerű emberi környezetben bátorságból és emberi méltóságból ugyanolyan leckéket vehettem, mint amit Bartók Béla környezetében megéreztem. Sok mindenfélével kellett foglalkoznom: voltam banktisztviselő, modellkészítő szabászatban, ügynök, épületfestő, számvevő, titkár, újságíró, aligazgató napilapnál, idegenvezető, és a többi. Mindezek a tapasztalatok emberileg gazdagítottak. A fogságban rajzolni kezdtem, majd szökésem után festeni. 1948-ban kezdtem fényképezni. 1949-ben Le Corbusier azt írta nekem, hogy „önnek építészlelke van”. Azóta vagyok az ő fényképésze. Nagyon sokat utaztam és mégis, ha egy kisvárosban találom magam, legyen az akár Szíriában, akár Franciaországban, boldog vagyok, idegen vagyok, és minden meglep. Számomra az építészet is az Embert jelenti. Az Embert, akit mindenben keresek, még akkor is, ha fényképeimen legtöbbször elkerülöm.” (Lucien Hervé, katalógus, 1966. Paul Valéry kiállítás) 

lherve01.jpgFotó: Lucien Hervé: Szajna part, Párizs, 1948

AUGUSZTUS 13. - HERB RITTS (1952-2002)
Herb Ritts karrierje a 70-es években kezdődött, amikor első fényképeit készítette a főként filmiparban dolgozó barátairól. Jon Voight portréja volt az első, melyet a Newsweek című lap meg is jelentetett, és ezt számtalan sztár híres fényképe követte. Elsősorban a Vouge, a Vanity Fair és a Rolling Stone című lapoknak fotózott, és műveivel lassan stílust teremtett. Egyéni látásmódja elsősorban a fekete-fehér képekben teljesedett ki. A legnagyobb divatcégek rendelték meg tőle kampányuk fotóanyagát, többek között Donna Karan, Giorgio Armani, Calvin Klein és a GAP. Képeiből Los Angeles, New York és Európa fővárosai rendeztek kiállítást.

ritts_versace.jpgFotó: Herb Ritts: Versace Dress (Back View), El Mirage, 1990 


AUGUSZTUS 18. - KELETI ÉVA (1931)
Keleti Éva (Budapest, 1931. augusztus 18.) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar fotográfus, a magyar fotográfia nagyasszonya, érdemes és kiváló művész. Már a hatvanas években iskolát teremtett a színházi fényképezésben. Képei a hazai színháztörténet közelmúltjának kiemelkedő előadásait, nagyszerű művészegyéniségek különleges pillanatait örökítette meg. Dolgozott többek között az MTI-nél, az Új Tükör-nél, a World Press Photo-kiállítások hazai bemutatásainál és a Magyar Fotóriporterek Társasága elnökeként. Keleti Éva iskolát teremtett a színházi fényképezésben. Az ELTE Természettudományi Karán tanult fizika–kémia szakon. 1951-ben otthagyta az egyetemet és a Magyar Fotónál dolgozott, majd elvégezte a riportertanfolyamot Vadas Ernő és Langer Klára tanítványaként. 1954–1976 között riporterként dolgozott a Magyar Fotónál, majd jogutódjánál, az MTI-nél. 1976–1989 között az Új Tükör fotóriportere, képszerkesztője, főszerkesztő helyettese, majd a Színházi Élet képszerkesztője volt. 1991–1992 HT Press sajtóügynökség, a Gamma Képügynökség fotós főszerkesztője, majd 1993-tól a Ferenczy Europress vezető munkatársa, fotószerkesztőségének vezetője volt. 1976-ban sajtófotót tanított Indiában. Több alkalommal tagja volt az Interpress, valamint a Photo World Press Photo zsűrijének. Balerina szerettet volna lenni. Nádasdi mester iskolájába járt balettet tanulni, Mednyánszki Ágival egy csoportban. Borzasztó tehetségtelen volt, rossz adottságokkal, kőkemény izomzattal, merev csontozattal. Egyre többet fényképezte a táncosokat, például az Operaház Balettegyüttesét, a Pécsi Balettet, a Győri Balettet és az idelátogató külföldi együttesek előadásait.

keleti001.jpgFotó: Keleti Éva: Sétál a család, 1956 © Keleti Éva

AUGUSZTUS 22 . - HENRI CARTIER-BRESSON (1908-2004)
Henri Cartier-Bresson (Chanteloup, 1908. augusztus 22. – Montjustin (Alpes-de-Haute-Provence), 2004. augusztus 2.) francia fotográfus. Az 1920-as években festészettel foglalkozott, több francia mesternél tanult, majd 1928-tól egy éven keresztül Cambridge-ben folytatott festészeti és irodalmi tanulmányokat. 1931-ben kezdett fényképezni egy Leica fényképezőgéppel. 1934-1935-ben egy mexikói néprajzi expedíció fotósa volt. Ugyanebben az évben New Yorkba költözött, itt állandó szerződése nem volt, ebben az időben Paul Stranddel együtt a filmezés technikáját tanulmányozta. 1936–1939 között Jean Renoir francia filmrendező asszisztense volt, dolgozott a La Vie est a Nous és a La Régle du Jeu forgatásán. 1937-ben Herbert Kleinnel dokumentumfilmet készített a spanyol köztársasági hadsereg kórházairól. A második világháború kezdetén a hadsereg tudósítószázadának fényképésze lett. 1940-1943 között egy hadifogolytáborban raboskodott, de sikerült megszöknie. Az Egyesült Államokban halottnak hitték és a háború befejezésekor emlékkiállítást rendeztek a tiszteletére a New York-i Modern Művészetek Múzeumában. 1943-ban festőművészek portréi készítésével kereste meg a kenyerét, és ő maga is visszatért a képzőművészethez: gouache-képeket csinált. A háború utolsó évében végigfényképezte Franciaország és Párizs felszabadítását. A háború után Párizsban élt szabadúszó fotográfusként. 1947-ben a Magnum ügynökség egyik alapító tagja volt Robert Capa, David Seymour és George Rodger társaságában. Több alkalommal is kitüntették az Award of the Overseas Press Club of America díjával (1948, 1954, 1960, 1964). Az 1950-es évektől több nagyszabású fotós körutat tett, végigexponálta Indiát, Burmát, Pakisztánt, Indonéziát (1948–50), majd körbeutazza a Szovjetuniót (1954), Kínát (1959), Kubát, Mexikót, Kanadát (1960). Az 1960-as években dokumentumfilmeket készített brit és német televíziók számára. 1974-től festészettel és rajzzal foglalkozott, a fényképészet háttérbe szorult. Bár ezek az alkotások olyan nagy múzeumok gyűjteményébe kerültek be, mint a londoni Royal College of Art, a firenzei Palazzo Medici és a minneapolisi Institut of Art, a lehetőséget elsősorban a fotóművészetben elért sikereinek köszönhette és nem a festészeti tehetségének. Első önálló fotós kiállítását 1932-ben rendezte a New York-i Julien Levy Galériában, a hatalmas siker hatására fotográfiáit a világ legjelentősebb múzeumai és galériái mutatták be. 2000-ben feleségével, a szintén fotós Martine Franckkal és lányával, Párizsban létrehozta az Henri Cartier-Bresson Alapítványt, ahol az ő alkotásain kívül más fotóművészek, filmesek, építészek és grafikusok munkáit is bemutatják.


Fotó: Henri Cartier-Bresson: Rue Mouffetard, Paris, 1954. 

(forrás: archiv.maimano.hu; wikipedia.org; bbc.com; artblart.com; wikipedia.org; fotomuveszet.net)

A hónap híres szülötteit bemutató sorozatunk korábbi részeit itt találod:

Öt híres fotográfus, aki októberben született
Öt híres fotográfus, aki novemberben született
Öt híres fotográfus, aki decemberben született
Öt híres fotográfus, aki januárban született
Öt híres fotográfus, aki februárban született
Öt híres fotográfus, aki márciusban született
Öt híres fotográfus, aki áprilisban született
Öt híres fotográfus, aki májusban született
Öt híres fotográfus, aki júniusban született
Öt híres fotográfus, aki júliusban született

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.