12 évvel az atomtámadás után - Ken Domon képei Hirosimából (1957)

12 évvel az atomtámadás után - Ken Domon képei Hirosimából (1957)

2017. augusztus 06. Mai Manó Ház

A II. világháborús vereség a tánc, a film és a fényképészet világában alkotó japán művészek számára kérdéseket vetett fel a háború utáni nemzeti identitással kapcsolatban. Mark Holborn megállapítása szerint „a háború után készült japán fényképek között egyet sem találunk, amely ne árulná el, hogy mennyire hatottak 1945 már-már felfoghatatlan eseményei a nemzet kollektív képzeletére”. A háború után készült japán műalkotásokban a háborús élmények visszhangoznak, a témák a halál, a pusztulás és a vereség körül forognak. Az atombombázást követően a hagyományos japán művészetben ritkán ábrázolt emberi anatómia a rombolás és a kitartás ellentmondásos jelképeként robbant be. A háború utáni japán fényképészetet az ezt ellensúlyozó normalitás iránti vágy is átszőtte. Mivel a japán múzeumok nem foglalkoztak fényképek kiállításával és gyűjtésével, a fotók elsősorban könyvekben terjedtek. Ennek következtében a japán fényképészek képsorozatokban gondolkoztak. A könyvoldalakon egymást követő képek a nyomdai tinta mély, egyhangú fekete-fehérében jelentek meg. A szép fényképnyomatok leginkább portfólióban vagy galériában értékelhető szürke skálájának finomságai másodlagossá váltak.
Amikor az 1950-es évek elején az USA hatóságai feloldották az atombombával kapcsolatos képekre vonatkozó tilalmat, a fotósok egy része megpróbálta jelentéssé formálni Hirosima és Nagaszaki tapasztalatát. A háború utáni Japán ikonográfiájában az élet és a halál legfontosabb jelképévé az atombomba emberek és a polgári élet körében okozott dúlása vált.
Ken Domon (1909–1990), a sokrétű érdeklődéssel rendelkező – így a japán műalkotások fotózásával is foglalkozó – fényképész 1958-ban adta ki Hiroshima című, a robbanás túlélőit kíméletlen őszinteséggel bemutató könyvét. A japánok többsége ebből a könyvből ismerte meg a bombázások történetét. Domon azzal is felhívta a figyelmet Hirosima lakóinak kitartására, hogy évvekkel első kötetének megjelenése után kiadta Living Hiroshima (Az élő Hirosima) című könyvét is. A családi életet és a hétköznapi élet boldogságát ábrázoló képeken gyakran nyilvánult meg az a vágy, hogy az atomsugárzás után az élet visszatérjen a rendes kerékvágásba. - írta Mary Warner Marien A fotográfia nagykönyve - A fényképezés kultúrtörténete című könyvében.

Mai bejegyzésünkbe Ken Domon Hiroshima című könyvének képeiből válogattunk.

domon000.jpgFotó: Ken Domon: Strandoló fiatalok, Hirosima, 1957
© Ken Domon Museum of Photography, Jamagata, Japán

Az 1958 márciusában megjelent Hirosima című album egy, a témához kapcsolódó esszé mellett 180 darab fekete-fehér képet tartalmaz. Domon 1957. július 23-án érkezett Hirosimába. Novemberig még hatszor utazott vissza, összesen 36 napot töltött a városban és 7800 képet készített. A fotóalbum a megjelenés után erős társadalmi vitát kavart és sok kemény kritikát kapott, ám a Shinchō magazin 1977-ben megjelent cikkében a Nobel-díjas Ōe Kenzaburō a Hiroshima fotóalbumot már úgy jellemezte, mint a modern művészet első olyan munkája, amely bár az atombomba témájával foglalkozott, mégis az élőkről mesélt a holtak helyett.
Domon először 1959-ben, majd a következő két évtizedben még kétszer kapott agyvérzést, kerekes székben tudott csak mozogni. Ken Domon fotográfus munkáját közel 70.000 negatív őrzi, de hazáján kívül szinte teljesen ismeretlen volt. Első európai kiállítását Rómában rendezték 2016 nyarán.
Ken Domon 1990-ben hunyt el Tokióban. 

domon002.jpgFotó: Ken Domon: Kejii halála, Hirosima, 1957
© Ken Domon Museum of Photography, Jamagata, Japán
domon003.jpgFotó: Ken Domon:  Kórházban, Hirosima, 1957
© Ken Domon Museum of Photography, Jamagata, Japán
domon004.jpgFotó: Ken Domon: Kórházban, Hirosima, 1957
© Ken Domon Museum of Photography, Jamagata, Japán
domon005.jpgFotó: Ken Domon: Vak kislány, Hirosima, 1957.
© Ken Domon Museum of Photography, Jamagata, Japán
domon006.jpgFotó: Ken Domon: Cím nélkül, Hirosima, 1957
© The Museum of Modern Art, New York, USA
domon007.jpgFotó: Ken Domon: Cím nélkül, Hirosima, 1957
© The Museum of Modern Art, New York, USA
domon008.jpgFotó: Ken Domon: Cím nélkül, Hirosima, 1957
© The Museum of Modern Art, New York, USA
domon009.jpgFotó: Ken Domon: Cím nélkül, Hirosima, 1957
© The Museum of Modern Art, New York, USA
domon010.jpgFotó: Ken Domon: Cím nélkül, Hirosima, 1957
© The Museum of Modern Art, New York, USA
kendomon.jpgFotó: Ken Domon: Hirosima, Az atombomba áldozatainak esküvője, 1957
© Ken Domon Museum of Photography, Jamagata, Japán

(forrás: moma.org; artblart.com)

A 72 évvel ezelőtt, 1945 augusztusában Hirosimára és Nagaszakira dobott atombomba robbanásáról főleg az amerikai hadsereg által a levegőből készített képeket ismerjük. Egy korábbi bejegyzésünkben olyan fotókat mutattunk be, melyeket a városokban élő japán fotográfusok készítettek közvetlen a robbanás utáni pillanatokról. Ezeket a képeket ITT találod.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

karandash 2017.08.07. 02:13:18

Ez semmi ahhoz képest, amit a japók műveltek a Fülöp-szigeteken, Kínában, Koreában, Indokínában, Szingapúrban, Malájföldön és máshol. Ha nem is mondom, hogy megérdemelték, de azt mondhatom, hogy ez egy nagyon finom és mérsékelt válaszcsapás volt az amerikaiak részéről, ami sok millió japán életét és sok százezer amerikai életét mentette meg. A partraszállás ugyanis a japánok fanatizmusa miatt óriási áldozatokkal járt volna. Ezt bizonyították a csendes-óceáni szigetekért folyt csatákban.
És soha se kértek érte bocsánatot, sose ismerték el a bűneiket (ellentétben a németekkel és magyarokkal). A japán felsőbbrendűség-tudat ma is él és virul, a többi ázsiait egy rakás sz*rnak tekintik. Sajnos nem sokat változtak.

Conchobar 2017.08.07. 06:39:51

@karandash: " A japán felsőbbrendűség-tudat ma is él és virul... Sajnos nem sokat változtak." - Most is kéne rájuk atom, igaz-e? Az nem lehetséges, hogy mégiscsak különbek másoknál? Például tőled

zsa63 2017.08.07. 07:10:52

@karandash: Mi (magyarok) mikor is kértünk bármiért is bocsánatot..?! Egyébként meg... hagyjuk. :( Aki alapvető morális normából elégtelen, azzal kár elvontabb kérdésekről vitába bocsátkozni.

val 2017.08.07. 07:32:57

@karandash: "hogy ez egy nagyon finom és mérsékelt válaszcsapás volt az amerikaiak részéről"
Ó hogyne, válaszcsapás, persze. Főleg újszülöttek ellen kell válaszcsapást mérni, csak abból értenek.
Így gondolkoznak az ISIS-nél és természetesen a magadfajta hulladékok.

CyberPunK 2017.08.07. 08:10:46

@val: hiába rinyálsz, gyakorlatilag mindegyik fél újszülöttek ellen (is) harcolt. Igen, Japán is. És igen, sose lesz olyan háború, ahol az ők vagy mi-ben bárki azt választaná, hogy mi.

val 2017.08.07. 08:26:23

@CyberPunK: Attól te még egy szardarab maradsz. :)

CyberPunK 2017.08.07. 08:59:11

@val: Értem, azért vagyok szardarab mert leírom a történelmi tényeket. Gratulálok.

Ad Dio 2017.08.07. 09:27:29

@karandash:

Ember vagy te egyáltalán?!?! Nők, gyerekek... megérdemelték...

Nem. Egyik ember bűne SEMMI módon nem mentesíti a másik embert. Az amerikaiak emberiség elleni bűncselekményt hajtottak végre a bombák ledobásával. Civilek tízezreit ölték meg és ez volt a CÉLJUK. Civilek lemészárlása háborúban sem elfogadott. És ezen az sem változtat, hogy a Japán katonák mit műveltek erre vagy arra.

Ad Dio 2017.08.07. 09:31:07

@CyberPunK:

Itt nem az a kérdés, hogy a japán KATONÁK bűnei bűnök-e. Igen azok. És AZOKAT akik azt a gyalázatot megcselekedték, meg is kell büntetni.

Az amik azonban a feleségeiken és a gyerekeinek álltak bosszút. Csupa olyan emberen, aki fikarcnyit sem felelős. Ez a legsötétebb korok ocsmány barbarizmusa. Ha ezt nem érted, erkölcsi hulla vagy.

CyberPunK 2017.08.07. 09:57:32

@Ad Dio: De értem. Te nem érted meg azt, hogy egy háború nem igazságszolgáltatás, illetve a 2. vh találmánya a terrorbombázás, amivel mindegyik fél élt. Lehet nem egyetérteni vele, de ez ilyen és nehogy abba a hibába ess, hogy azt hiszed többet nem fog előfordulni.

Behajtó70 2017.08.07. 10:34:57

@karandash: szar duma az egész! És hozzá ostoba is. Hacsaknem fizetett.

Íme a tények: Az USA világhatalmi babérokra tört. A háború előtt ez Nagy-Britannia volt. A háborúban az USA segített a Briteknek, de arról hallgatunk, hogy hatalmas összegekért, hatlamas ügyletekért cserébe segítettek csak. Lásd: a Briteknek a mai napig sincs űrprogramjuk - nem tűnik fel, mi? - ez is az alku tárgya. Emiatt kellett megmutatni a Szovjeteknek, hogy íme nekik már van atombombájuk és készek is bevetni. Habár Jaltán hárman ültek az asztalnál, a Britek ettől kezdve már nem voltak világ-tényező nemzet. Az irányítók az USA és az USSR (CCCP ha jobban tetszik). (Megj: az űrprogramot egyébként - amit ma annak hívnak - az USA és a Szovjetek is a Németektől lopták, amikor elfogták tudósaikat. Alapja a V1 es V2-es rakáták. De ebből a tudásból a Britek nem részesülhettek, sőt fel kellett adniuk gyarmataikat)

Szóval az általad írt fenti baromságot szerecsen mosdatásnak hívják, és kb 30 éve már senki nem osztja.

Ad Dio 2017.08.07. 10:36:06

@CyberPunK:

Kenegeted a matériát, de attól az még az marad ami...

A nácikat is felmenti vajon a zsidók lemészárlás alól az, hogy mindez háborúban történt? Naná hogy nem!

MA nincs háború, így nevén lehet és KELL is azt ami.

Hirosima és Nagaszaki az Amerikai Egyesült Államok emberiség ellenes bűncselekménye volt. Ideje lenne szembe nézniük vele és megkövetni az ártatlanok utódait. Épp így kellene tenniük az azoknak akik a terror bombázásokban részt vettek, mindegy melyik oldalon harcoltak.

Alex Lavour 2017.08.07. 10:36:50

@zsa63: Százezerszer bocsánatot kértünk olyanért is, amit el sem követtünk. Te hol élsz?

Conchobar 2017.08.07. 10:56:12

@karandash: "A partraszállás ugyanis a japánok fanatizmusa miatt óriási áldozatokkal járt volna." - De mi a csudának kellett az amerikaiaknak Amerikától távoli, idegen partokon szálldosni? Ilyen alapon az oroszok is megérdemeltek volna egy kis atomot, mert szegény németek óriási áldozatokkal jutottak egyre közelebb Moszkvához (ugyanakkor egyre távolabb Berlintől)

Zacskóstej 2017.08.07. 11:42:51

@Conchobar: Mondjuk partraszállni azért kellett mert háborúban álltak, amit Japán indított az USA ellen és nem fordítva. Ebből a szempontból a Pearl Harbor elleni támadás sem volt morálisan biztos lábakon álló. Háborúban egyik nemzet se volt tiszta. Se az usa, se az oroszok, se mi magyarok stb stb. A háború sose tiszta.

Az atom más kérdés. Ingoványos talaj. Nehéz igazságot tenni. Ha nem ott és akkor dobják le, akkor később a történelem során máshol. (Nem feltétlen amerika. Akár egy másik ország)

Meistrovich 2017.08.07. 11:45:52

@Ad Dio:

Viszonylag célzott bombázás volt, és sikeres. Azért kellett kettő, mert azt mondták az első után..hogy ilyen úgy sincs még egy. Már marhára nem volt kedve senkinek a háborúzáshoz, sokkal több ember veszett volna oda ha hagyományos módon folytatták volna. A meghalt emberek nagy része, akik jó közel voltak, fájdalmat sem érzetek szerencsére..
Nem is említve azt a lelki rokkantságot amit a szárazföldi harcok vonnak maguk után..ami egy megromlott társadalomhoz vezet.., nem csak japánban, hanem amerikában, a hazatérő katonákkal.. és ez a romlás generációkon keresztül fennmarad.. szóval ez sokkal nagyobb mértékű mint amilyet egy ilyen atompukkanás hagy maga után..
A képek ennek ellenére nagyon szomorúak, sokaknak, köztük oppenheimernek is nehéz volt feldolgozni, életük végéig bűntudatuk volt. A nagyobb probléma, az utána következő kiélesedett atomhelyzet volt.. egy esetleges atombombával való dobálózás könnyen elcseszheti ezt a kis vékony légkört ami a kis földücskénket körebeveszi.
Egy szónak is száz a vége, ebben az esetben racionális döntés volt.. de az emberek érzelmi alapokon döntenek ítélkeznek nagyon sok esetben.. illetve azok akik racionálisan döntenek, azoknak se könnyű ezt feldolgozni.

Behajtó70 2017.08.07. 11:51:36

Civilek lemészárlása háborús bűntett. Ha az US hadászati céllal csinálta volna, akkor a szigetekre dobta volna, ahol olyan nagy volt az ellenállás.

maxval a mélyelemző birca · http://bircahang.org 2017.08.07. 12:29:52

Ha az USA vesztett volna a háborúban, vezetőit kivégezték volna egy nürnbergi típusú perben...

Duplaxiii 2017.08.07. 13:16:55

Döbbenetes, ahogy @karandash kommentárs tárgyilagos írását ennyien téámadják...
Először csak azt akartam írni, hogy a fótónemutató időszerű az évfordulók miatt és lehetőleg ne legyen belőle ostoba aktuálpolitizálás.
Erre csak az van és a támadók a klasszikus gender-elvek mentén vagy a szokásos szélsőjobbos amerikagyűlöletüktől hergelve írnak ennyi baromságot.
Tényleg nem értem, hogy emberek elvi gyűlöletük miatt az egyik mocskos tömeggyilkos felmentik, a háborús ellenfelüket meg hazugságokkal gyalázzák.
Japán talán a legaljasabb harcoló fél volt! Náluk egyszerűen nem volt értéke az embernek, a foglyokra, az elfoglalt területeken élőkre a legszőrnyűbb sors várt!
Gondolom a hadifogyokat vermekbe terelni, belocsolni benzint és élve megégetni őket, az finomabb a fotókon látható bombánál?
A japánok az utolsó cepp vérükig harcoltak volna és nem csak hatalmas emberáldozat lett volna, hanem a halál "minősége" is a legszörnyűbbnek tekinthető.
A gender-alapú édekvédős neobolsevik stílus is elfeledi, hogy a szovjet bolsevikek, majd a tanítványaik a világon több szörnyűséget követtek el, mint a történelem során az összes galádság, beleértve a nácikat is!
A párhuzam itt a sztálini 1 millió halálraéheztetett ukrán sorsa és a japánok szörnyűsége között található.
Nincs jó vagy rossz halál, háború. Csak halál és háború van. Illetve az azt kiváltók, végrehajtók "embersége" az eltérés. A japánok a legsötétebbek közé tartoztak...

Duplaxiii 2017.08.07. 13:20:59

@Behajtó70:
Ha nem vagy képben a történelem kapcsán, miért írsz ide?
A japán átlagembert kellett megtörni! Mert az egyébként stratégiai célpontok lakossága nem érezte a bőrén a frontokon lévő véres folyamatokat. Gond nélkül támogatták nemzeti büszkeségből a háborút...
Tudod a hadifoloy nőket is ezért szokták a győztes felel megerőszakolni, megbecsteleníteni!
A lelki, emberi megtörés többet ér egy periférikus támadásnál.
Olvass pici szakirodalmat is.

Duplaxiii 2017.08.07. 13:27:20

@Zacskóstej:
Igazad van!
Csak neked van pár évtizednyi ismereted! Az AKKOR és OTT történt, az akkori folyamatok részeként, egy zajló, hatalmas emberveszteséggel járó háború részeként.
Csak pár próbarobbantást tudtak, és azt, hogy sokkal "hatékonyabb" a meglévőknél.
Ők nem voltak tudatában, hogy évtizedekkel később mi lesz a hatása a bombának.
Azt tudták, hogy klasszikus módszerekkel sok ezer repülőgép több százezer amerikai, dollármilliárnyi fegyver és sok-sok hónap.
Ezzel áll szemben 1 gép 1 bomba és az azonnal...
Ne moralizálj a jelenből a múlra vonatkozóan.
Akkoriban MINDEN harcoló fél bevetette volna, ha ő csinálja meg...

Ad Dio 2017.08.07. 14:46:55

@Meistrovich:

Tudod ez a sok bullshit amit összehordtál sem fedi el a TÉNYT: az USA civilekre dobott le KÉT ATOMBOMBÁT. Civilekre. Érted, vagy írjam le még egyszer? Lehet azt mondani, hogy ez "racionális" dolog volt, de akkor sajnos el kell felejteni mindazt, amit a nyugati civilizáció értékrendjéről, etikájáról hadoválunk és azt kell mondani: a cél szentesíti az eszközt. Pont. Innentől viszont milyen alapon néz csúnyán a nyugat a gázzal embereket ölő Asszara a srebrenyicai mészárosokra, vagy épp a politikai ellenfeleit bebörtönző Putyinra? Francokat. Az USA-nak szembe kell néznie a múltjának ezzel az ocsmány jelenetével és töredelmesen elnézést kell kérnie érte.

Civileket ölni egy háborúban háborús bűncselekmény. És ezt nem írja, nem írhatja felül a háborús "praktikum".

Ad Dio 2017.08.07. 14:53:44

@Duplaxiii:

"Tényleg nem értem, hogy emberek elvi gyűlöletük miatt az egyik mocskos tömeggyilkos felmentik, a háborús ellenfelüket meg hazugságokkal gyalázzák."

Pedig nem olyan nehéz megérteni.

A japán hadsereg VALÓBAN vitt végbe komoly jogsértéseket, amikért a felelősöket a háború végeztével felelősségre kellett volna vonni (alkalmasint kivégezni hasonló módszerekkel, mint amit ők vittek végbe).

Az amik azonban nem a bűnösökön álltak bosszút, hanem a bűnösök ártatlan rokonain. Ez védhetetlen. A Bomba ledobása a lehető legsúlyosabb háborús bűncselekmény volt, amit semmiféle indok nem tud felmenteni.

Ad Dio 2017.08.07. 14:58:30

@Duplaxiii:

"A japánok az utolsó cepp vérükig harcoltak volna és nem csak hatalmas emberáldozat lett volna, hanem a halál "minősége" is a legszörnyűbbnek tekinthető. "

Ez pont olyan amerikai legenda, mint a hadüzenet nélküli Pearl Harbor. A japánok a Bomba idejére már hónapok óta tárgyaltak a fegyverletételről. Valójában egyes egyedül a császár sértetlenségét szerették volna elérni. Aki ismeri a japán férfivilág értékrendjét, az tudja mit jelent ez. A császár azonban egy szimbólum volt csupán, semmi több.

A Bomba egyfelől bosszú volt Pearl Harbor-ért, másfelől üzenet a világnak - első sorban az oroszoknak, hogy ki az úr.

Ezért párolgott el pár tízezer civil... és akkor mindenki eldöntheti, hogy ez elégséges indok volt-e...