Megrázó képek az első világháború sebesült katonáinak arcprotéziseiről (18+)

Megrázó képek az első világháború sebesült katonáinak arcprotéziseiről (18+)

2017. augusztus 13. Mai Manó Ház

Az első világháború több millió katona és civil halálát okozta, valamint számtalan katona megsebesült és a testük eltorzult. Talán a legszomorúbb esetek az arcsérülések voltak, mivel a katonáknak nemcsak a fizikai veszteséggel, hanem a folyamatos pszichológiai stresszel is meg kellett birkózniuk amiatt, hogy az emberek hogyan fognak reagálni megváltozott külsejükre. Ezek a férfiak a hazaérkezésük miatt is aggódtak — hogyan fogják fogadni őket az idegenek, de még fontosabb, hogy hogyan fogják kezelni őket a barátaik és a családjuk. Egyesek számára a sebészet és a bőrátültetés kínált lehetőséget, de sokan olyan sérüléseket szenvedtek, amelyeket nem lehetett sebészet úton helyreállítani. Ezek a szerencsétlen sorsú katonák álarcot hordtak.

acladd001.jpgFotó: Sérült francia katonának illesztik az arcára a félkész protézist Ladd műtermében, 1918

Az angol Derwent Wood százados és szobrász úttörő munkát végzett és az 1878-ban született amerikai Anna Coleman Ladd szobrász tovább fejlesztette az álarcokat, amelyeket a sebesülés előtt készült fényképekről mintáztak és olajfestékkel festettek, hogy a páciens korábbi arcvonásaira hasonlítsanak.
Száz évvel ezelőtt 1917-ben Ladd bostoni előkelőség és szobrász egy kollégája munkájáról olvasott, aki a „Bádogorr műhelyben” eltorzított arcú brit katonák számára készített álarcokat. Ladd ihletet kapott és saját műtermet nyitott Párizsban, ahol olyan, a pácienssel megegyező bőrszínűre festett protéziseket kezdtek készíteni, amelyek pótolták az elvesztett részeket azoknak, akik a lövészárkokban arcuk egy részét elvesztették. A protéziseket egy, a katonák arcáról vett gipszlenyomat segítségével készítették el, majd bőrszínűre festették. A szobrászművészek rengeteg ember számára tették lehetővé, hogy új életet kezdjenek.
Néhány maszk eltakarta a teljes arcot, de a legtöbb részleges maszk volt, mely csak az arc egy részét fedte le. Lehetett ez egy állkapocs vagy egy orr vagy akár egy szem is, bármi ami megsérült. A maszkokat két napig rézfürdőben áztatták, majd a lerakodott vörösréz réteget a páciensek bőrszínéhez igazítva festették. A maszkokat többnyire a szemüveg tartotta, de egy huzallal vagy vékony szalaggal anélkül is megoldott volt a használatuk. Másfél év alatt Ladd és kollégái mintegy száz katonának tudtak segíteni, hiszen mindegyik protézis elkészítése nagy odafigyelést igénylő hosszan tartó folyamat volt. Amikor a háború véget ért, az Amerikai Vöröskereszt már nem finanszírozta a műterem szolgáltatásait, így a stúdió bezárt és Ladd visszatért Bostonba, ahol mellszobrokat készített és szökőkutakat tervezett.
Anna Coleman Ladd szobrászt 1932-ben érdemei elismeréseként a francia kormány Becsületrenddel tüntette ki. 

acladd002.jpgFotó: A felső sorban az első gipsznyomatok láthatók a páciensek arcáról, míg az alsóban Ladd maszkjai vannak, 1918
acladd003.jpgFotó: Anna Coleman Ladd műhelyében készült maszkok, 1918
acladd004.jpgFotó: Anna Coleman Ladd és egy protézist viselő páciense, 1918
acladd005.jpgFotó: Maszkot viselő katonák, 1918
acladd006.jpgFotó: A képpár az előtte-utána állapotokat tükrözi, 1918
acladd007.jpgFotó: A képpár az előtte-utána állapotokat tükrözi, 1918
acladd008.jpgFotó: A képpár az előtte-utána állapotokat tükrözi, 1918
acladd009.jpgFotó: Anna Coleman Ladd  műterme, 1918
acladd010.jpgFotó: Anna Coleman Ladd és páciensei, 1918

A U.S. National Library of Medicine Youtube csatornáján található némafilmben - mely 1918-ban készült - Anna Coleman Ladd és kollégáit láthatod munka közben. 

 

(forrás: rarehistoricalphotos.com)

Heinrich Curschmann (1846–1910) 1894-ben jelentette meg az orvosi fotográfiában mérföldkőnek számító Klinikai Illusztrációk című albumát, amelyben belső betegségek által az ember külsején okozott testi elváltozásokat mutatott be fényképekkel és rövid kommentárokkal. Ezekből a képekből ITT találsz egy válogatást.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Buchhalter 2017.08.14. 10:36:24

Hátborzongató és intő azoknak akik a háborúban látják a megoldást.Eddig is pacifista voltam és továbbra is az leszek.

Lady Ann 2017.08.14. 10:42:27

@Buchhalter: A mai háborúkban nem azok sérülnek meg, akik generálják.

kirst 2017.08.14. 12:18:04

@Lady Ann: De szép lenne ha a csatákat azok vívnák meg akik tehetnek róla. Szépen az első sorban, mint anno a királyok. És nem egy bunkerből osztani az észt.