„Egész új fogalmai támadtak, amikor a Röntgen sugarakkal lefotografált kéz vázát meglátta” – hírek a Röntgen-fotográfia használatáról az orvostudományon túl (1896)

„Egész új fogalmai támadtak, amikor a Röntgen sugarakkal lefotografált kéz vázát meglátta” – hírek a Röntgen-fotográfia használatáról az orvostudományon túl (1896)

2017. szeptember 05. Mai Manó Ház

A Röntgen-fényképek iránt az első pillanattól kezdve nem csak a szakmai körök, hanem a nagyközönség is élénken érdeklődött. A röntgenfelvételeket nyilvános helyeken mutatták be, külön, bárki által látogatható Röntgen-fotográfiára specializálódott műtermeket nyitottak, előadások, viták zajlottak a találmányról. Bár a röntgenfelvételekre elsősorban orvostudományi kontextusban gondolunk, már a feltalálása utáni első évben a legkülönbözőbb területeken kezdték hasznosítani azokat. Az „X-sugarak”-kal készített fényképek az emberi észlelést, érzékelést is átalakították, a művészek különösen fogékonyan reagáltak a röntgenfelvételek által nyújtott újféle perspektívára, de művészettörténeti kérdések tisztázására, bírósági ügyek eldöntésére, borok minőségének ellenőrzésére is rövid időn belül használni kezdték, és természetesen a hadsereg is meglátta benne a lehetőséget. Ugyanakkor még a Röntgen-fényképeket is hamisították, és új problémákat is felvetett, például a felbontatlan levelek elolvasásának lehetőségét. A magyar sajtóban 1896-ban megjelent rövid újsághírek közül válogattunk, amelyek bemutatják a Röntgen-fotográfia használatának változatosságát. 

eduard_valenta_es_josef_maria_eder_erdei_siklo_1896_george_eastman_house_rochester_new_york.jpgFotó: Eduard Valenta és Josef Maria Eder: Erdei Sikló, 1896. George Eastman House, Rochester, New York

Röntgen találmánya a képzőművészetben. Az emberi testnek Röntgen féle sugarakkal lefotografált képei egy német művész nézete szerint nemcsak a sebészetben, hanem a képzőművészetben is szerepet fognak játszani. A legtevékenyebb német szobrászok egyike azt állítja, hogy az emberi csontváz állapotáról az élő testben egész új fogalmai támadtak, amikor a Röntgen sugarakkal lefotografált kéz vázát meglátta. Semmiféle anatómiai preparátum az emberi kéztő sajátságos összeköttetéseit oly tökéletesen ábrázolni nem képes, mint a Röntgen féle fénykép, mert olyan titkai vannak az élő szervezetnek, melyek a holttestben teljesen elvesznek, és így az anatómia által meg nem állapíthatók. (Pesti Hírlap, 1896. január 27.)

Röntgen-sugarak a műkritika szolgálatában. A Röntgen sugaraknak immár hasznát veszi a műkritika is. Németországban sokat vitatták, hogy az a Krisztus-kép, amely jelenleg Münchenben van s Burger Frigyes birtoka, csakugyan Dürer Alberttől való-e, amint a műtörténészek egy része állítja. A vitát véglegesen eldöntötte az a vizsgálat, amelyet Röntgen-sugarak segítségével ejtettek meg a képen, s amely igazolta, hogy a kép csakugyan Dürer munkája. Ezt a vizsgálatot jó volna megtenni a mi – régi festményeinken is. (Pesti Napló, 1896. január 29.)

A Röntgen-sugarak. Mint a berlini hivatalos lap ma jelenti, a német hadügyminisztérium a fizikai-teknikai birodalmi intézettel együttesen kísérleteket tett a Röntgen-féle találmánynak hadisebészeti célokra alkalmazásával. Számos fotográfiai felvétel világos képet nyújtotta a csontsérüléseknek és egész bizonyossággal megmutatta a bennmaradt golyó helyet. A kísérleteket nagyobb mértékben folytatni fogják. (Pesti Napló, 1896. január 31.)

Hamisított Röntgen-fényképek. Vilmos császár – berlini tudósításunk szerint – a tegnapi udvari ebéden Petzold és Szlaby tanárok által jelentést tétetett magának a dr. Neuhausz R. tanár által tett ama felfedezésről, hogy a Röntgen-féle sugarakkal máris hamisítások történnek. Dr. Neuhausz azt állítja ugyanis, hogy az Echo január 16-diki számában közölt kézcsontváz-fénykép egyszerű hamisítás, mely nem Röntgen-sugarakkal készült. (Budapesti Hírlap, 1896. február 8.)

Röntgen és a borászat. Olvasóink bizonyára értesültek Röntgen professzor felfedezéséről, aki az úgynevezett Kathodfénynyel az élő állatok csontvázát vagy valamely dobozba zárt tárgyakat lefotografálta. Röntgen szenzácziós fotografáló eljárásával egy bordeauxi fizikus érdekes kísérleteket tett. Többféle, pohárba töltött bort fotografált le és úgy tapasztalta, hogy némely bor képén apró fekete pontok mutatkoznak. Az illető borokat vegyelemezve kiderült, hogy a tiszta, hamisítatlan borok képén ezek a fekete pontok nem találhatók; ellenben a fuxinnal, tamarinddal és más anyagokkal hamisított borok képe a Röntgen-féle fotográfián tele van fekete pontokkal. Íme a tudományos kutatásnak egy gyakorlati alkalmazása! (Borászati Lapok, 1896. március 29.)

Az X-sugarak. A Röntgen-féle sugarak immár bíróságilag is szentesítve vannak. Vikita kanzászi [Wichita, Kansas állam] városból jelentik ugyanis a következőket: Az itteni kerületi törvényszék bírói bizonyítékul elfogadta a katód-képeket, melyek a Röntgen-féle módszer szerint készülnek. Egy Noel Péter nevű ember, kit a Santa Fé-vasúton baleset ért, kártérítési pört indított a vasúttársaság ellen és 24.000 forintot követelt tőle, mert a vasút által alkalmazott orvosok egyik kezének ízületét rosszul illesztették be, aminek következtében ő ezt a kezét semmire sem használhatja. Az volt már most a kérdés, hogy miképpen lehetne a kézízületnek állapotát legjobban beigazolni. A bíróság és a felek végre abban állapodtak meg, hogy ezt a céljukat úgy érhetik el legjobban, ha Noel Peternek kézízületéről a Röntgen-féle módszer szerint katódképet készítenek. A törvényszék ennek következtében Blake egyetemi tanárt bízta meg azzal, hogy a törvényszéki teremben tanúk jelenlétében készítsen egy Röntgen-féle képet. A kép különösen sikerült és teljesen beigazolta a fölperes állításának igazságát, minek következtében a törvényszék a vasúttársaságot a követelt kártérítési összeg megfizetésére ítélte. (Budapesti Hírlap, 1896. április 25.)

Levéloltalom az x-sugarak ellen. Tudvalevő, hogy a Röntgen-sugaraknak, melyeket máris oly sokféle haszonnal alkalmaznak, megvan az a rossz tulajdonságuk is, hogy borítékba zárt levelekbe behatolnak s tartalmukat elárulják. Néhány hét előtt meglehetősen drága szert ajánlottak eme veszedelem ellen, oly levélborítékokat, melyeknek belső lapja olyan fémlemezzel van bevonva, melyeken a Röntgen-sugár nem képes keresztülhatolni. A minap ennél sokkal egyszerűbb szert találtak föl s ez abból áll, hogy azt a papirost, amelyből a borítékot készítik, belső oldalán egymásba folyó és kuszán össze-vissza irt betűkkel es egyéb jelekkel tele nyomtatják. Ha egy ilyen borítékba zárt levelet kiteszünk a Röntgen-sugaraknak, úgy a fotográfia nem csak a levél sorait, hanem a boríték belső oldalán levő írás jegyeket is vissza fogja tükröztetni s a legfigyelmesebb kutató sem bírja az előtte levő írásjegyek zűrzavarából a levél szavait kibetűzni. (Budapesti Hírlap, 1896. augusztus 4.)

(forrás: thelanative.com)

A világ legelső röntgenfotóját és történetét ITT találod.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.