A tudós fotográfus: Dr. Bárány Nándor

A tudós fotográfus: Dr. Bárány Nándor

2017. szeptember 23. Mai Manó Ház

Amatőr festő, katonatiszt, családapa, gépészmérnök, igazgató, tanszékvezető egyetemi tanár, szakíró, feltaláló, Kossuth-díjas akadémikus, fotóművész. Az 1899. május 31-én született dr. Bárány Nándor egy évtizedre való teendőt, feladatot ad a munkásságát kutatónak. Működésének egyes területei az őt kevéssé ismerők előtt teljesen újszerűek lehetnek, cikkünkben ezekre is megpróbálunk utalni. Rendesi Bárány Nándor nemesi családból származott, őseinek egy része a balatonboglári kápolna körül nyugszik. Ő maga, akárcsak közvetlen felmenői, a gödöllői temetőben talált végső nyugalomra. Édesapja, rendesi Bárány Pál állami építészeti intéző volt.
Bárány Nándor reáliskolai tanulmányainak egy részét Székesfehérváron végezte, ahol 1916-ban az iskolai pályadíjat fizikából és kémiából is elnyerte. Érettségit már Pesten, a Markó utcai Főreál iskolában tett, majd behívták katonának. 1918-ban az olasz harctérre került, ahonnan hadapródjelölt őrmesterként tért haza. 1919 decemberében megnősült, házasságából négy gyerek származott. Fia 1928-ban elhunyt, három leánya közül kettő – barátjához, Barabás Jánoshoz hasonlóan – iker.
Az ifjú férj a Székesfővárosi Gázműveknél dolgozott szerelőmunkásként. 1920 májusában — igyekezetét bizonyítandó — egy gázmotorszerelői tanfolyamot jelesre végzett el. Még abban az évben ismét behívták katonának, először a távírászokhoz, majd a műszaki részleghez került. Bárány ezután döntő lépésre szánta el magát: 1923-ban saját költségén jelentkezett a Műegyetem gépészmérnöki fakultására. Mérnöki oklevelét 1928-ban kapta meg. Az akkori rendelkezésnek megfelelően, miután aláírt egy 15 évre szóló kötelezvényt, tüzér műszaki tisztviselőnek nevezték ki, ez lényegében főhadnagyi rendfokozatnak felelt meg. Ezután Süss Nándor üzeméhez (későbbi nevén Magyar Optikai Művek) osztották be, mint a honvéd ellenőrző kirendeltség vezetőjét. Miután Bárány ezt a beosztását 1944-ig megtartotta, egyértelmű, hogy a Gamma Műveknek csak külső munkatársa volt. (Fejér Zoltán)

baranynandor01.jpgFotó: Bárány Nándor a négy méteres alapvonalú távmérővel (1930-as évek eleje, a reprodukciót a szerző készítette)

A képre kattintva a Fotóművészet magazin 1999. 3-4. számában megjelent írást és Dr. Bárány Nándor képeit találod. 

baranynandor.jpgFotó: Dr. Bárány Nándor: „Egyensúly”, 1930-as évek közepe. (Az eredeti üvegnegatívról mai másolat)

(forrás: fotomuveszet.net)

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.