Egy magyar fotós képei a Mercedes versenyautóiról (1930-as évek)

2017. október 08. Mai Manó Ház

Miután megszülettek az új technikai csodák, az autók, az emberek hamar felfedezték az autóversenyzés örömeit. Az első verseny után nem sokkal, 1906-ban, az első nagydíjat is megrendezték. Nyertese a Renault gyár alkalmazottja, a magyar származású Szisz Ferenc volt. Egy évvel később megnyílt az első versenypálya, a Brooklands. 1911-ben a másik földrészen először rendezték meg a legendás Indy 500-at. Az autóversenyzési láz az I. világháború miatt egy darabig szünetelt. 1919-ben újraéledtek a versenypályák, majd 1925-ben megnyílt Belgiumban Spa-Francorchamps. Ebben az évben született az első kísérlet arra, hogy a versenyeket egy kerek sorozattá fűzzék össze, amely autógyártóknak szólt, s ezt végül az Alfa Romeo nyerte meg. 
1934-ben a német Mercedes és Auto Union beszállásával új fejezet vette kezdetét. A Mercedes versenyzője, Rudolf Caracciola nyerte meg az első Európa-bajnokságot, 1935-ben. A legyőzhetetlen német autók uralmát csak egy másik rendkívüli képességekkel megáldott versenyző, az Alfa Romeós Tazio Nuvolari volt képes megállítani. Az 1936-os magyar nagydíjat (a Népligetben) is ő nyerte. Az autóversenyzés második aranykora a második világháború kitörésével ért véget. 1946-ban megalakult a nemzetközi automobil szövetség, vagyis az FIA. A szövetség új keretbe foglalta az autóversenyzést, és az új szabálynak, vagyis formulának az 1-es számot adták. Eleinte csupán egymástól független Grand Prix-k kerültek megrendezésre, majd 1950-ben elindult a világ legnagyobb, legismertebb szériája, a Formula–1. Az első versenynek egy második világháborús repülőtér, Silverstone adott otthont.

glass010.jpgFotó: Glass Zoltán: A Mercedes-Benz W 25 versenyautó, 1935
© Zoltan Glass/National Media Museum/SSPL

Glass Zoltán fényképész 1902. április 26-án született Budapesten. Magyarországon elsősorban festőként és karikaturistaként dolgozott, de fotóretusőrként, kikötői munkásként, éjjeliőrként, színészként és díszlettervezőként is vállalt munkát. 1925-ben Berlinbe költözött. az 8-Uhr-Abendblatt című esti lap kép- és művészeti szerkesztője lett, és maga is fotózni kezdett. 1930-ban megalapította a Reclaphot és az Autophot ügynökségeket; az előbbi reklámfotókat, az utóbbi gépkocsi tárgyú felvételeket forgalmazott és közvetített. A következő évtől a Berliner Tageblatt fotóriportereként dolgozott.
Glass Zoltán fekete-fehér fényképei a harmincas években, a Daimler Benz vállalat megbízásából készültek. A két háború közötti Németországban fotografált műszaki és reklámfotók elsősorban a korabeli német autóversenyzés mozzanatait - Manfred von Brauchitsch versenyző alakját, az „Ezüst Nyíl" nevű csodaautót, az Avus vagy a Nürburgring versenypályák akkori állapotát - őrizték meg. A Daimler-Chrysler AG konszern archívumában - a világ egyik legnagyobb vállalati szakgyűjteményében - tekintélyes mennyiségű Glass-fotó idézi a régi autókiállítások és GP-k hangulatát, a német ipar és szaktudás teljesítményeit. - írta Bacskai Sándor a Fotóművészet magazinban Glass képeiről. 

glass016.jpgFotó: Glass Zoltán: Német Nagydíj, 1934. július 15. 
© Zoltan Glass/National Media Museum/SSPL

Mai bejegyzésünkben Glass Zoltán speed and spirit című könyvének képeiből válogattunk. A Hatje Cantz gondozásában 2000-ben megjelent 100 oldalas fotóalbum a Pécsi József Fotográfiai Szakkönyvtárban is megtalálható. 

(forrás: fotomuveszet.net; spiegel.de; wikipedia.org; thetruthaboutcars.com)

"Ha a tájfotózás mestere Ansel Adams, akkor biztosan állíthatjuk, hogy a Forma-1-é Jesse Alexander." - mondta David Fahey műgyűjtő. A kaliforniai Santa Barbarában 1929-ben született fotográfus képeiből ITT találsz egy válogatást.

Ajánlott bejegyzések:

Ugrás a lap tetejére
süti beállítások módosítása