Andrew Davidhazy, azaz Dávidházy András, a magyar "Doc" Edgerton

Andrew Davidhazy, azaz Dávidházy András, a magyar "Doc" Edgerton

2017. október 12. Mai Manó Ház

Vendégblogger rovatunkban ma egyik olvasónk, G. Szabó István írását találjátok, aki szeptemberben az alábbi levéllel keresett meg minket: "A tudományos fotográfiával kapcsolatban ezúton hívnám fel szíves figyelmét egy másik kiváló szakemberre, a magyar származású, Rochesterben élő Dávidházy András professzorra, akinek munkásságáról gazdag honlapján találni rengeteg anyagot. Andrást van szerencsém személyesen is ismerni, kiváló tudós és nagy tapasztalatú fotográfus, aki nemcsak tudományos, de művészi fotográfiában is alkotó szakember. Edgertont személyesen is ismerte."
Rövid egyeztetés után az alábbi cikket és képeket kaptuk, amit ezúton is nagyon köszönünk. 

A legendás "Doc" Edgerton professzorra ma is mentoraként emlékező Dávidházy András (Andrew Davidhazy) a tudományos fotográfia ma Rochesterben (USA) élő, ma is aktív, budapesti születésű, de itthon jóformán ismeretlen professzora. A fotózással az argentín diákévek alatt kötött életre szóló barátságot, ahová a család az apa, Dávidházy András tengerészkapitány elleni koncepciós eljárás miatt 1948-ban kényszerűségből emigrált. 1957-ben került Bostonba, ahol az USA legrégebbi, 1634-es alapítású Boston Latin School diákja lett. Mint az iskola "hivatalos" fotósa, itt készítette első, később szélesebb körben ismert felvételét az épp ott turnézó Marlene Dietrichről. Fotópályázatokon való sikeres szereplések motiválása nyomán lett a School of Photography at Rochester Institute of Technology diákja, ahol BSC diplomát szerzett tudományos fotográfiából.
1965-től egy desztillációs kutatóintézet munkatársaként lett az árnyékkép, Schlieren és nagysebességű fotográfiai módszerek gyakorlati alkalmazásának kiemelkedő, sikeres kutatója és szakértője. Egyedi eljárást dolgozott ki konvekciós áramlású folyadékok felületének reflexiós Schlieren-módszerrel történő megfigyelésére. Szellemes, improvizatív kísérletezőként kifejlesztett egyedi, szinkronizált stroboszkópos kamerájával túlhűtött folyadék felszínén lejátszódó, ritka jelenséget figyelt meg, amivel egy 3M pályázat első díját nyerte meg olyan nevek előtt, mint Harold Edgerton vagy William Hyzer. Eredményeiről tudományos cikkekben és konferenciák rendszeres előadójaként számolt be. A tudományos munka mellett figyelme a fázismozgások rögzítése felé fordult, amiből MA diplomát szerzett.
1972-től a Rochester Institute of Technology (RIT) munkatársaként, előbb Grafikai és művészeti igazgató, később a School of Photographic Arts and Sciences kar nagysebességű fotográfia szakirányának vendég, később rendes professzora, majd az Imaging and Photographic Technology tanszék vezetője lett.
A világ számos országában járt előadóként és vendégprofesszorként Ausztráliától Európáig, aktív tag volt az SPIE-ben. Számos alkalommal ismerték el kiváló oktatói munkásságát, labor workshopjai legendásan érdekfeszítőek és népszerűek voltak, diákjait rendszeresen bevonta a NASA-val közös kutatói munkáiba. Azon kevés kutatók közé tartozik, akik laborkísérletei során valódi lőfegyver lövedékek szuperszónikus sebességét és becsapódását vizsgálta. Diákjait aktívan bevonva, a tudományos és művészi fotográfia számos ágának (fekete-fehér és színes Schlieren, stroboszkópikus, infravörös, ultraibolya, feszültségoptikai, réskamera/sávkamera, henger/ kúp palást-vetület, panoráma, fotogrammetria, ballisztikai, szinkroballisztikai, vízalatti stb.) kiemelkedő művelője. Egyediek a réskamerás szkenneléssel torzított művészi felvételei, illetve az általa kidolgozott "Phoenix" eljárásával készült nagyításai is.

img64.jpgHarold Edgerton és William Hyzer 3D felvételen, San Diego, 1982
Fotó: Ny. Prof. Andrew Davidhazy/Dávidházy András, RIT


Az Edgerton professzorral való kapcsolata során előbb még diákként, később már a saját diákjaival több ízben járt a "Doc" laborjában az MIT-n, egy alkalommal pedig egy közös konferenciájukon készítette a Harold Edgertont és William Hyzert ábrázoló 3D felvételt. (G. Szabó István) 

(forrás: people.rit.edu/andpph)

1923-ban Dr. Harold Edgerton amerikai mérnök a Xenon villanólámpát és a stroboszkópot szabadalmaztatta, melynek segítségével az emberi szemnek már túl gyors mozgás pillanatai megörökíthetővé váltak a fényképeken, ezzel pedig örökre beírta magát a fotótörténet nagykönyvébe. Az ő képeiből ITT találsz egy válogatást.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.