A pontosan 230 évvel ezelőtt (1787. november 18.) született Louis-Jacques-Mandé Daguerre nem fedezte ugyan fel a fényképezést, de sikerült elérnie, hogy az gyakorlatilag használható, népszerű és az ő sajátja legyen. Az 1839-ben történt nyilvánosságra hozatalt követően egy éven belül Daguerre neve és a dagerrotípia eljárása ismert volt a világ minden részén. Mindenfelől elárasztották a tiszteletadás különböző jeleivel, jómóddal és gazdagsággal. Korábbi társa Joseph Nicéphore Niépce neve viszont feledésbe merült. Daguerre volt az, aki Niépce találmányát felhasználhatóvá tette azáltal, hogy olyan kémiai anyagokat alkalmazott, amelyekre Niépce sohasem gondolt. Zseniális ötlete volt, hogy a képet higanygőzök segítségével idézze elő. Első próbálkozásaikor a kép még csak igen halovány volt, de tizenegy évi kísérletezés után 1837-ben rájött arra a módszerre, mely szerint ha a higanyt meleg hatásának teszi ki, a higanygőzök kihozzák a képet. A rögzítést tökéletesen és tartósan valósította meg közönséges konyhasó erős oldatával és melegvízzel, amely kioldotta azokat az ezüstjodid részecskéket, amelyeket nem ért fény. 

Fotó: Jean-Baptiste Sabatier-Blot: Louis Daguerre portréja, 1844

A fényképezés történetének legelső emberábrázolását is az ő nevéhez kötjük. 1839-ben Daguerre lakásának ablakából fényképezett, ahonnan a Boulevard du Temple-re nyílott kilátás. A hosszú expozíciós idő miatt a képről eltűntek a mozgó tárgyak, így csak az álló, mozdulatlan részeket volt képes rögzíteni.

Fotó: Louis-Jacques-Mandé Daguerre: A Boulevard du Temple látképe, Párizs, 1839. © Bayerisches Nationalmuseum, Munich gyűjteményében

(forrás: wikipedia.fr)