A könyv az átalakuló magyar társadalom és a meghatározó angolszász kereskedelmi szemlélet és vizuális kultúra sajátos viszonyát kívánja feltárni és bemutatni. A képanyag egy szelektált és tematikusan összeállított válogatás, amelyet a 90-es évek során készítettem megrendelésekre, reklám és promóciós célokból. Ebben a korszakban digitális technika nem lévén még mindenki filmre dolgozott. A polaroid egyfajta próbája volt a később filmre rögzített végső vizuális tartalomnak, amely segítette az alkotókat és a megrendelőt a megfelő vizuális üzenet kialakításában.
A könyv nem reklámtörténeti áttekintés, nem retró sorozat, inkább a tarsadalomban végbemenő változásokat vizsgálná az egyéni és társadalmi szabadságról alkotott elképzelések, vágyak, a változó és felcserélhető identitások vonatkozásaiban.
Ebben az időszakban a gyorsulás, a remény, a változás különös egyvelegét élhettük meg mindannyian. Visszatekintve erre az időszakra az új életstílus kialakulásának tanui voltunk. Minden korszaknak megvannak a sajátos hívószavai és tendenciái. A kilencvenes években felgyorsultak a folyamatok és viszonylag gyorsan kellett reagálni a változásokra. A korábbi években, évtizedekben beidegződött szemlélet, szokások, eljárások és természetesen a korábbi társadalmi struktúra már nem voltak elégségesek. Hamar kialakult egy olyan réteg, amelyet mégsem ért mindez teljesen váratlanul.
A vizuális kultúra is egy érdekes átalakulási folyamaton ment keresztül. A régi vizuálitás keveredett a beáramló nyugati vizuális kifejezési módszerekkel. Új embertípusok, tendenciák, életszemléletek jelentek meg. Ez az embereket folyamatosan új kihívások elé állította és a változáson kialakuló fejlődés könnyű habjain lebegtette. Az ábrázolt új embert mindig új helyzetekben találta a technológia, az életstílus és pénzügyi változások kínálta gyorsulás.
A képek akaratlan és ösztönszerű szabályrendszeren alapuló szerkesztettsége megidéz hagyományos képzőművészeti kompozíciókat, amely ámulatba ejtik a nézőt, fogyasztót. A kezdeti próbálkozások gakran követték a képzőművészeti gyakorlatot, amely inkább a romantika, a klasszikus és hagyományos portré ábrázolás esztétikáját hordozta magával a benne megjelenő ’fenségesség’ fogalmával. Ezeket később újabb esztétika váltotta fel.
E művészetelméleti kategória magába sűríti úgy a távolságtartást, a csodálatot, mint a szemlélődésben való feloldódást. A témák a hétköznapok valóságának átértelmezése, komponáltabb és tematikusabb formája.
Ma 20 év távlatában időszerű egy autonóm alapon és megközelítésen nyugvó reflexió. A képek légüres térben lebegnek hiszen az őket létrehozó aura megszünt és kontextusuk elenyészett. Meghatározó headline nélkül saját, önálló, mindentől elkülönülő, csak a bennük rejlő jelentéstartalmuk az egyedül kulcs az értelmezésükhöz. Ebben a vákumban még inkább szembeötlő az abszurditásuk. A könyv képanyaga ennek a változásnak feldolgozása és újrakontextualizálása. - írta Szatmári Gergely fotográfus a mai bejegyzésünkben látható képekről, melyek a Nálunk/Villanás című albumban is láthatók.

Fotó: Szatmári Gergely: Részlet a Nálunk/Villanások című album képeiből

Mai bejegyzésünkben a Pécsi József Fotográfiai Szakkönyvtárban megtalálható és a Mai Manó Könyvesboltban megvásárolható Nálunk/Villanás című fotóalbum képeiből válogattunk. A BOOOK Kiadó gondozásában megjelent Nálunk/Villanás című fotóalbumot Parák Andrea tervezte. A képanyaghoz Fabricius Gábor Villanás címmel írt novellát.

(forrás: gergelyszatmari.com)

Szatmári Gergely American Idler című fotóalbumának képeiből ITT, Meadowlands cimű könyvéből pedig ITT találsz egy válogatást.