Az 1923. május 15-én született Richard Avedonnak már tizenéves korában volt egy boxgépe és ennek segítségével nagyon komolyan készült jövendő élethivatására. Szobájának falait a padlótól a mennyezetig újságokból kivágott Munkácsi és Man Ray képekkel tapétázta be. Mikor megbukott a záróvizsgáján, apja tanácsára jelentkezett a kereskedelmi tengerészethez, ott kapta első fényképészeti kiképzését. A második világháború után New Yorkban egy szociális kutatási iskolát látogatott, ahol egy kísérleti fényképezési tanfolyamon Alexey Brodovitch, akkoriban a Harper’s Bazaar művészeti vezetője tanított. Ez az együttműködés méltó volt tanítóhoz és tanítványhoz. 1945-ben Brodovitchnak sikerült különböző szerkesztőségekkel való kapcsolatai segítségével kiváló képességű tanítványát pályáján elindítani. Egy év múlva az újonc túl volt a kezdet nehézségein. Fényképei rendszeresen jelentek meg a Harper’s Bazaar-ban és a Life-ban.
1959-ben így írt Truman Capote Avedon munkásságáról: Egy délután Avedon a műtermébe kéretett. Olyan helyre, mely zúgni szokott az izzólámpáktól, kimerült modellektől, izgatott segédektől és telefoncsengéstől. Ezen a télies vasárnapi délutánon azonban békés menedékhez hasonlított, míg a hó nyomai az üvegtetőn úgy rajzolódtak ki, akár a macska lábnyomai. Avedon lehúzta a cipőit és átadta magát az arcmások hullámzó tömegének. Egyeseket az öröm és gondtalanság gyújtotta nevetés világította át, másokon lelkük lázadását igyekezett tükrözni, megint másokon a teremtőerőt vagy az isteni bájt és megint másokat teljesen földi valóságában, elhagyatottan vagy a tébolytól zavartan. Arcok áradata, összevegyítve saját vízióival. A képek, mint óriási játékkártyák feküdtek sorjában és befedték a műterem fehér padlóját. Ez volt a könyv számára véglegesen kiválogatott képek gyűjteménye. Amikor a kiválogatottaknak ezt a kertjét óvatosan bejártuk, s a sorok között óvatosan fel-alá sétáltunk /mindig úgy, mintha az emberek felsóhajtanának lábunk alatt – óvatosan, hogy rá ne lépjünk egy arcra vagy széjjel ne nyomjunk egy orrot/ Avedon így szólt: „Sokszor úgy tűnik nekem, mintha ezek a képek csak önarcképek lennének. Hogyan is kell ezt szavakba foglalnom: engem az emberek lényének a magja mozgat meg, de amit abból megtartok, az az én saját lényem.”
Mai bejegyzésünkben Avedon születésének 95. évfordulóján 10 ritkán látott színes portréját mutatjuk be.
Fotó: Richard Avedon: Audrey Hepburn, Wearing dress by James Galanos, Harper’s Bazaar, September 1961 © Richard Avedon
Fotó: Richard Avedon: Monica Bellucci, Pirelli calendar New York, US, 1997 © Richard Avedon
Fotó: Richard Avedon: Model Alla, This gown was the first evening dress designed for Christian Dior by his new assistant, Yves Saint-Laurent, Paris, 1955 © Richard Avedon
Fotó: Richard Avedon: Christy Turlington, Pirelli Calendar, November 1995 © Richard Avedon
Fotó: Richard Avedon: Jean Shrimpton, 1968 © Richard Avedon
Fotó: Richard Avedon: Barbara Mullen, Wearing a coat of creamy-white Italian silk by Hattie Carnegie, February Vogue, 1952 © Richard Avedon
Fotó: Richard Avedon: Bon Jovi for Versace © Richard Avedon
Fotó: Richard Avedon: Liz Pringle, Jamaica, 1957 © Richard Avedon
Fotó: Richard Avedon: Dovima wearing a hooded dinner dress by Balenciaga from 1949 © Richard Avedon
Fotó: Richard Avedon: Marilyn Monroe, 1957 © Richard Avedon
(forrás: pleasurephoto.wordpress.com)
Richard Avedon munkái nélkül ma már lehetetlen lenne a nemzetközi fotótörténetet lejegyezni, hiszen ikonikus divatfotói, portréi az egyetemes fotóművészet szerves részét képezik, ennek ellenére korai riportfotói kevésbé ismertek. A legendás fotográfus huszonhat évesen készített, ritkán látott New York Life című sorozatának képeiből ITT találsz egy válogatást.
