A fedetlen emberi test ábrázolása a művészet ősi igénye; ez az igény lehet önmegismerés, tudományos kíváncsiság, a szép iránti vonzódás, netán vágykeltés. Az akt lehet tanulmány vagy ujjgyakorlat, objektivitásra törekvően élethű képmás vagy a művész kézjegyeit magán viselő alak, netán allegória. Mindez függ a kor szemléletmódjától, a művészeti stílustól, az alkotó személyétől, szándékától. Kiállításunk és képgalériánk révén áttekintjük, hogy főként a festészetben és fényképészetben mindez hogyan alakult. [...]
Az aktfotózás gyökerei egészen 1840-es évekig nyúlnak vissza. Eugène Delacroix festő és Eugène Durieu fotográfus 1854-ben készítette korai akttanulmányokat tartalmazó híres albumát. A fotók alapján Delacroix később több rajzot és festményt alkotott meg. A kor Franciaországában népszerűek voltak – a normáknak ellentmondó, egyben illegális – nőket ábrázoló erotikus képek. A fotósok kiskapukat kerestek, hogy a nem feltétlenül artisztikus jelleggel készült képeiket forgalmazhassák: a fotókat kötelespéldányként küldték a Francia Nemzeti Könyvtárba, hogy megkapják rá a művészeti tanulmány státuszt. Félix-Jacques Antoine Moulint az elsők között ítélték rövidebb börtönbüntetésre meztelen lányok fotózásáért – szabadulása után titokban érkeztek hozzá a modellek.
Habár az ős-aktfotográfiák között vannak olyan fotók, amelyek beállításaik révén művészi produktumként könyvelhetőek el, sok esetben azonban nem unikálisak. Az 1859-es párizsi tárlaton már külön szekciót szenteltek az aktoknak. A művészi tematikából – a képzettársítások miatt – már a kezdet kezdetén kivált az üzleti haszonszerzés végett ábrázolt fedetlen emberi test, hiszen ekkor már nem volt meg az elidegenítő – bibliai és mitologikus – szemlélet, amely a képzőművészet aktjait évszázadokon át szentesítette.
A MaNDA oladlán megjelent virtuális kiállítás képes és szöveges anyagát - melyet a Mai Manó Ház Blog is inspirált - a képre kattintva találod.
Fotó: Smohay János: Bokszoló akt, 1915 © Városi Képtár - Deák Gyűjtemény - Székesfehérvár
(forrás: manda.hu)
