2014.11.27.
00:02

Bejegyezte: Mai Manó Ház

Yousuf Karsh: Nagy emberek arcképei (1959)

Amikor sok évvel ezelőtt, Bostonban töltött inasévek után, Yousuf Karsh, örmény származású fotográfus, Ottawába érkezett és műtermet nyitott, híres embereket szeretett volna fényképezni. Ma, ötvenegy éves korára, Yousuf Karsh ugyanolyan hírnévnek örvend, mint azok, akiket arcképen ábrázol. Az elmúlt héten Kanada fővárosa azzal mutatta ki a világ legelső portréfényképésze iránti rendkívüli tiszteletét, hogy műveiből a Nemzeti Galériában kiállítást rendezett.
Ez a kiállítás nagy emberek arcképeinek kiállítása. Hetvennégy Karsh portrét látunk itt, államférfiak, művészek, költők, tudósok és filozófusok arcképeit. Karsh töméntelen képe közül azokat, akik Karsh szerint a „nagy ember” címre méltóak. A kiállítás anyagát a Portraits of Greatness című könyvéből válogatta ki a szerző. Ez a könyv a világ 96 vezető egyéniségének arcképét tartalmazza, múlt télen jelent meg és bestsellernek tekinthető, mert az aránylag magas 17,5 dolláros ár ellenére 41.000 példányban kelt el. A kiállításon Karsh két híres Churchill portréját is láthatjuk: a fiatalabb, dacos arckép 1942-ben készült, oly módon, hogy Karsh szemtelenül ismételten kikapta Churchill szájából a szivart. A másik, 1955-ben készült kép, az idősebb államférfit ábrázolja. Az elmúlt 25 év folyamán majdnem minden híres-neves embert lefényképezett Karsh: 80.000 mérföldet repült, hogy lépést tarthasson az eseményekkel.
„Igen egyszerű a technikám.” – mondja Karsh. „Munka közben oly nagy lelkesedést termelek (mint valami motor), hogy ez a lelkesedés magával ragadja az ábrázolandó személyt is.” Persze, - tudjuk – nem ennyire egyszerű a dolog: Karsh mielőbb munkához fogna, alaposan tanulmányozza az embereket, szokásaikat, modorukat. „A kész felvétel fölött sokat gyötrődöm: tudom, hogy sok mindent jobban is csinálhattam volna” – szokta mondani. Karsh az Egyesült Államokban 600$, Ottawában 200$, ha idegenek keresik fel Ottawában, akkor 300$ tiszteletdíjat kap. Karsh készségesen nyilatkozik kedvenc arcképeiről: Hellen Keller, Hemingway, valamint Hammarskjöld portréját említi, a híres Churchill arcképen kívül. Ha viszont azt kérdezzük, hogy melyik a legjobb, akkor azt feleli, hogy véleménye szerint a legjobb portréja még nem készült el. Úgy mondja: „Talán holnap..”

Megjelent: Time magazin, 1960. október 10.
magyar fordításban: Yousuf Karsh: Nagy emberek arcképei, Fényképművészeti Tájékoztató, 1961. 2, 66-67 oldal.

44-ernest-hemingway-1899-1966-1957.jpgFotó: Yousuf Karsh: Ernest Hemingway, 1957 © Estate of Yousuf Karsh

Szólj hozzá!

Címkék: portré könyvajánló lapozó yousuf karsh

2014.11.26.
00:02

Bejegyezte: Mai Manó Ház

Philippe Halsman gondolatai a fényképezésről (1958)

Philippe Halsman a világ tíz legjobb fotóművésze közé tartozik annak a szakmai közvéleménykutatásnak az eredményeképpen, amelyet a Popular Photography 1958 májusi számban tett közzé. Halsmann - aki leginkább portréjaival tűnt ki - Rigában született, majd Párizsban dolgozott, később Amerikában élt. Mai bejegyzésünkben a Fényképművészeti Tájékoztatóban magyar nyelven megjelent gondolatait olvashatjátok a fényképezés művészetéről.
„A fényképezés első úttörői , Daguerre, Nadar és Hill mint festők kezdték pályafutásukat és így természetes, hogy ők és az őket követő kritikusok is, a grafikai művészet egy új ágát látták a fényképezésben. Mivel a fotó annyira alkalmas volt a valóság ábrázolására hasadást idézett elő a klasszikus festészetben és okozója volt a modern festőművészet megszületésének. Paradoxként hangzik, hogy míg egyes festők, például Degas és Toulouse-Lautrec oly módon kísérelték meg áttörni a festészeti komponálás konvencióit, hogy szándékosan a pillanatfelvételek stílusát utánozták, ugyanakkor a fotóművészek legjobbjai közül sokan a festők által felállított szabályokat igyekeztek követni. Ideje most már annak, hogy szabaddá tegyük magunkat ennek a művészi örökségnek a kötelékeitől. Véleményem szerint valamely fényképnek tartalma legalább olyan fontos, mint képszerű szépsége és egy mélyen kifejező portré sokkal nagyobb értékkel bír, mint egy olyan, amely csak tökéletesen megkomponált. Ez persze nem jelenti azt, mintha a komponálási, szerkesztési, technikai gondatlanság védelmére kelnék. A fotóművész kell, hogy szakmai tudására büszkén, gyakorlati képességeit a legnagyobb mértékben latbavetve, érzékenységével, felfogóképességével, mélységeiben ragadjon meg egye-egy szenvedélyt vagy valamely egyéniség lényegét. A fotóművész számára a legnagyobb jutalom az a tudat, ha valamely személyről készített fényképe, vagyis ennek a személynek általa történt kifejezése, az illető nagy ember történelmi arcképévé válik.
Tekintettel arra, hogy csakis látható dolgokat lehet fényképezni, a fotográfia általában elkerüli, hogy fogalmakat fejezzen ki. Én az utóbbi időben azzal kísérletezem, hogy közvetlenül vagy a fényképezés művészetének eszközeivel elvont, absztrakt fogalmakat fordítsak le a képi kifejezés, a látható szimbólumok nyelvére.” Megjelent: Fényképművészeti Tájékoztató, 1958/szeptember; 7. oldal  


11_02_1953.jpgFotó: Philippe Halsman 

2 komment

Címkék: lapozó sajtófotó fotós idézet magnum photos philippe halsman

2014.11.25.
00:02

Bejegyezte: Mai Manó Ház

Kép-kockák #12 - Andreas Feininger: A fotóriporter (1951)

A fotóriporter című ikonikus fotót a LIFE magazin számára készítette 1951-ben Andreas Feininger. Kevesen tudják, hogy a világhírű képen a 23 éves Dennis Stock fotóriporter portréját láthatjuk, aki nem sokkal azelőtt vehette át a fiatal fotósoknak járó nagydíjat. (A Magnum csapatát erősítő Stock leginkább a James Deanről készült fekete-fehér felvételével írta be magát a fotótörténet nagykönyvébe. Ezt a képet ITT találod.)
A LIFE magazin egyik legismertebb és leggyakrabban reprodukált fotóját csak négy évvel később, 1955-ben publikálták a képeslapban. John Loengard 1998-ban, a Bullfinch Press gondozásában megjelent What they saw? (Mit láttak?) című könyvében, az akkor 85 éves Feininger úgy emlékezett vissza, hogy a modell is aktívan részt vett a munkában, a képeket közösen készítették el. Stock ötlete volt, hogy a fényképezőgép takarja el az arcát és csak egy reflektort használjanak a megvilágításnál. 1955-ben a Life szerkesztőit megosztotta a fotó, többen szerették volna címlapon látni, de ahogy Feininger nyilatkozta; végül a „rossz emberek győztek”. Kép-kockák rovatunk mai bejegyzésében a világhírű fotó kontaktját is láthatod.

andreas-feininger-masks-01.jpgFotó: Andreas Feininger: The Photojournalist (Dennis Stock), 1951 © Time Inc. Time Life 

1 komment

Címkék: andreas feininger dennis stock kép kockák

2014.11.24.
00:02

Bejegyezte: Mai Manó Ház

A hét fotója #148

A hét fotója minden hétfőn az a kép, mely a Mai Manó Ház Facebook rajongói oldalán bemutatott A NAP FOTÓJA válogatásunkból az előző héten a legjobban tetszett nektek. Novemberben a LIFE magazin képeiből válogatunk. 

leonard_mccombe1961_life.jpgFotó: Leonard McCombe: Central Park, 1961 © Time Inc. Time Life 

Szólj hozzá!

Címkék: a hét fotója leonard mccombe

2014.11.23.
00:02

Bejegyezte: Mai Manó Ház

10 publikálatlan fotó a LIFE magazin történetéből (18+)

A LIFE magazin - ami híresen nagy hangsúlyt fektetett a fotóira - 1936. november 23-án jelent meg először és 1972-ig az egyik legbefolyásosabb képes hetilapként tartották számon. A ma 78 éves legendás magazin legelső számát ITT tudod átlapozni. A népszerű LIFE magazinnak dolgozó fotóriporterek nagy része - mint például W. Eugene Smith, Alfred Eisenstaedt, Margaret Bourke-White és Gordon Parks - világhírűek lettek. Tematikájában a LIFE mindig exkluzív tartalmakkal rukkolt elő, Alfred Eisenstaedt híres csókfotójától Robert Capa normandiai partraszállásról készült sorozatáig a legmegrendítőbb és legelképesztőbb pillanatokat tárták nyilvánosság elé. Az ötvenes évek legjelentősebb felvételeinek egy része újságok megbízásából született, melyek a képszerkesztők döntése nyomán kerülhettek az olvasók elé. Mai bejegyzésünkben az ikonikus magazin olyan fotóit láthatjátok, melyeket a képszerkesztők nem válogattak be a legendás hetilapba. 

Einstein koporsója, a mosolygó Manson, a karácsonyozó Hitler vagy éppen a Martin Luther King elleni merénylet és az 56-os forradalom alatti kivégzés tragikus képkockája mellett az összeállításban feltűnik az újságot olvasó Gandhi és a Happy Birthday-t Kennedynek éneklő Marilyn Monroe is.
A bejegyzésben látható képek némelyike megrázó, sokkoló lehet. Csak akkor kattints, ha ez nem zavar!

Manson_Life.jpgFotó: Vernon Merritt III: A mosolygó Manson és ügyvédje, 1969
© Time & Life Pictures/Getty Images 

2 komment

Címkék: sajtófotó 18+ margaret bourke white bill ray michael rougier george rodger