Jacques-Henri Lartigue (1894-1986)

Jacques-Henri Lartigue (1894-1986)

2011. augusztus 31. Mai Manó Ház

Az 1900-as évek elején járunk. Egy hatéves kisfiú zsámolyon állva, egy 13x18-as, állványra helyezett kamerával fényképet készít szüleiről a kertben. Ő a kis Jacques-Henri Lartigue, aki már ekkor mindig magával viszi fényképezőgépét, arra az esetre, ha találkozna netán egy versenyautóval, lovasokkal, sétáló hölgyekkel a délutáni napsütésben. Szóval bárkivel és bármivel, aminek látványa örömet ad számára és ezt meg szeretné osztani másokkal is.


Fotó: Jacques-Henri Lartigue: A Tour de France

kerékpárversenyen, Aix les Bains környékén, 1928.

 

Egyik legnagyobb újítása a mozgás pillanatszerűségének megragadása. Nagyon jó szeme van a képeken rejtőző apró poénokhoz, akár a komponálás, akár a téma, vagy a szerencsés időzítés szolgáltatta azokat. Vonzódik a sebességhez: számos felvételt készít gyorsasági versenyekről, az első automobilokról, a repülés hőskorának próbálkozásairól.
Más képein megelevenedik a századelő arisztokratáinak élete, kutyát sétáltató dámák, elegáns urak, fürdőző fiatalok. Sok hírességről is készített portrét (Pablo Picasso, Jean Cocteau stb.), ismert modellek, színésznők állnak a kamerája elé.


Fotó: Jacques-Henri Lartigue: Picasso, Picasso-nál, Cannes, 1955. augusztus

 

Festőként végzett és annak is tartotta magát, de a fotografálás végigkísérte egész életét.
Teljes fotográfiai életműve mintegy 160 ezer negatívból, üveglemezekből, diafilmekből, mozgóképekből és 120 szöveggel ellátott fotóalbumból áll.
Lartigue-ot mint fényképészt először az amerikaiak fedezték fel és 1963-ben rendeztek neki önálló tárlatot a New York-i Museum of Modern Art-ban. Ezt követően világszerte számos kiállításon mutatták be fotográfiáit, köztük 2006 márciusában Magyarországon, a Mai Manó Házban.

(Csizek Gabriella)