A legelső légifotós

A legelső légifotós

2011. szeptember 15. Mai Manó Ház

A francia Gaspard-Félix Tournachon (1820-1910) művésznevén Nadar sokféle területen próbálta ki magát, volt festőművész, színdarabíró, karikaturista, újságíró, léghajós, ám napjainkban leginkább nagyszerű fotográfusként emlékezünk rá.



Nadar (önarckép)


Nadar sokmindenben kiérdemelte, hogy az ELSŐK rovatunkban helyet kapjon.

34 évesen, 1853-ban azért folyamodott a fotográfiához, hogy nagy karikatúra-litográfiájához, a "Panthéon Nadar"-hoz neves francia személyiségek arcvonásait tanulmányozza.

 

Ő volt egyike azoknak az első portréfotósnak, akik hírességeket örökítettek meg. Modelljei közt ott volt Baudelaire, Monet, Delacroix, Dumas, Wagner és Berlioz is, de 1866-ban Liszt Ferenc portráját is ő készítette el. Fényképei megjelentek az akkori vezető francia művészeti folyóiratban, a Gazette des Beaux Arts oldalain is. Hogy mennyire kiválóak voltak Nadar képei, azt bizonyítja az a tény, hogy a nagy francia klasszicista festő, Ingres, mindenkit Nadarhoz küldött, akinek arcképét el akarta készíteni. A francia művészeti életben Nadart a „fényképezés Tizianjának” nevezték.

 

Nadar volt az első légifényképész. Bár korábban is kísérletezett már ezzel, de kudarcot vallott, mert a léggömbből kiáramló gázok tönkretették a lemezeire előkészített kollódiumot. 1856-ban kísérletezése sikerrel járt, sikerült nedves kollódiumos eljárással elkészítenie a léggömb által ide-oda ráncigált kosárban, és az abban található – szintén saját maga által épített – sötétkamrában a képet.

Három évvel később, 1859-ben III. Napóleon császár is felkérte, hogy a poroszországi háborúját léggömbből történő fényképezéssel kövesse, de mivel Nadar radikális republikánus volt, visszautasította azt.



Nadar (önarckép)

 

Nadar egyike volt az elsőknek a tekintetben is, hogy műfénynél készített felvételeket. Villanyvilágítás segítségével kb. 20 perces expozícióval fényképezte Párizs katakombáit és csatornáit is. Az első ilyen fotót már 1860-ban elkészítette.
 

1863-ban megépítette a világ legnagyobb léggömbjét, átmérője kb. 30 méter volt. Terve az volt, hogy megkezdi Franciaországban a belföldi légiszállítást, de amásodik felszállás után elvesztette uralmát a léggömb felett és Németországig repült, ahol végül szerencsésen földet értek.

 

Honoré Daumier karikaturája Nadarról a Le Boulevard-ban jelent meg 1862. május 25-én,
"Nadar művészi szintre emeli a fotózást" címmel. 

 

Az ezt követő években életét a fotózásnak szentelte, majd 1900-ban kiadta a Quand j’étais photographe (Amikor fotográfus voltam) című könyvét. 10 évvel később, 1910-ben Párizsban halt meg.