François Kollar (1904-1979)

François Kollar (1904-1979)

2011. október 06. Mai Manó Ház

 



François Kollar: Self portrait, 1930s

François Kollar 1904-ben született Szencen, a mai Szlovákia területén. Az 1920-as évek vége felé válik professzionális fotóssá: ekkorra lesz valóban magabiztossá a Bernès, a Marouteau et Cie, a Draeger, a Chevojon és a Lecram studióknak illetve ügynökségeknek dolgozó fotográfus technikája. Kollar karrierje kezdetétől fogva egyaránt foglalkozik kereskedelmi és művészi, kreatív fotográfiával. Az ipart, az ipari környezetet ábrázoló riportfotó mellett kötelezi el magát, de otthon van a reklámfotózásban is. Többek között az Omega, a Christofle, a Hermès cégeknek dolgozik, a Worth és a Coty parfümöket fotózza. Hosszú évekig dolgozik magazinoknak, a Harper's Bazaar, a l'Illustration, a Vu, a Voilá majd a Plaisir de France munkatársa.


Fotó: François Kollar: Tanulmány 1931 körül
© Kulturális Minisztérium, Franciaország.


Fotó: François Kollar: Marie Bell portréja, fotómontázs 1929. Reklám tanulmány a "Magic Phono"-hoz
© Kulturális Minisztérium, Franciaország.

 

Többek között Paul Iribe illusztrátorral együttműködve, André Vigneau művészeti igazgató irányítása alatt készíti képeit. 1931 és 1934 között, nagyszabású kutatómunka során készíti el munkásokat bemutató dokumentumsorozatát az Horizons de France kiadó részére. A fotókból készült válogatás adja a ma már legendássá vált album, a La France travaille (Franciaország munkában) anyagát. A képek egy higgadt, átgondolt fotográfus munkái, félúton helyezkednek el a Bauhaus letisztult modernizmusa és a humanista fotográfia között.


Fotó: François Kollar: Papír(ból kivágott) kompozíció Paul Iribe-nek, Draeger könyvkiadó, 1928.
© Kulturális Minisztérium, Franciaország.

 


Fotó: François Kollar: Kötőcsavar villanymotor-hengeren 1932 körül
© Kulturális Minisztérium, Franciaország.

 

Patrick Roegiers az Un chantre de l'éclectisme (Az eklektizmus kántora) című írásában így jellemzi Kollar művészetét: „Az emberi fájdalom kántora, François Kollar, minden területen tökéleteset alkotott, de elsősorban kora ’élesszemű’ tanújaként hozott létre jelentős alkotásokat. Az illusztrátor és reklámfotós Kollar tökéletes példája kora eklektizmusának, azok közé az alkotó emberek közé tartozott, akik soha nem kötelezték el magukat egy-egy téma mellett, és akik megrendelésre vagy saját elhivatottságból készült munkáikba is szívesen építették bele az avantgárd kísérleteket. Kissé talán elsietve lett ’a munka fotográfusa ’, elhamarkodva könyvelték el olyan művészként, aki lendülettel ábrázolja a dolgozó Franciaországot. Hiszen ő maga egész életében minden erejével azon volt, hogy eltörölje a kategóriákat.”
 


Fotó: François Kollar: Az Eiffel Torony fotómontázs, 1931 körül
© Kulturális Minisztérium, Franciaország.

 


Fotó: François Kollar: Coco Chanel lakosztályában, a Ritz Hotelben, 1937.
© Kulturális Minisztérium, Franciaország.
 

Fotó: François Kollar: Muth Balenciaga modellben 1935 körül
© Kulturális Minisztérium, Franciaország.

 

Divat- és reklámfotói - amelyeket Schiaparelli, Chanel és Lelong részére készített - is bizonyítják, François Kollar a látás, a kép elkötelezett “munkása”. A modelljei testtartása, a finom tárgyakkal kiegészített és harmonikussá tett hátterek bizonyítják: a szerző soha nem túloz vagy csal. Mértéktartó hozzáállása tükröződik a kor ismert személyiségeiről készült portréin is. Kollar képei mégsem mozdulatlanul esztétizálók. Montázsai, nyomatai, szolarizációs eljárással készült művei igényes, valóban haladó művészi kutatómunka eredményei. 1951- ben nagyszabású riportsorozatot készít a nyugat-afrikai francia területekről, majd a 60-as években az ipari miliőről, a munkásokról készít további jelentős sorozatokat. 1979-ben halt meg.