Egy hetven éve készült színes dia-sorozatról

Egy hetven éve készült színes dia-sorozatról

2011. november 11. Mai Manó Ház

Fejér Zoltán: DUFAYCOLOR
Egy hetven éve készült színes dia-sorozatról
2009/3 LII. évfolyam 3. szám
 

Másodszor vetül a fotótörténeti érdeklődés reflektorfénye egy éppen hét évtizede, 1939 áprilisában készült színes dia-sorozatra. A figyelemfelhívó, első közzététel Horváth Győző Ferencnek köszönhető, aki tíz évvel ezelőtt, 1999-ben a Fotómúlt című könyve 347. ábrájaként és az album címlapján szerepeltette az egyik képet, a „Magyar ruhás kislány”-t.

Horváth Győző Ferenc első kézből jutott hozzá a feleségét kislány korában ábrázoló színes diapozitívhez, a felvételt ugyanis 1977-ben elhunyt apósa készítette. Sokáig úgy gondoltam: a családi képsorozat a készítési technikája miatt érdekes. A cikkhez történő anyaggyűjtés megkezdésekor azonnal érzékeltem: a fotóamatőrben nem mindennapi személyt kell tisztelnünk.

Dr. Enyedi-Prediger Alfréd 1898-ban született Erdélyben. Egy adat szerint 1914–16-ban Nagyenyeden tanult. Dr. Bárány Nándorról szóló életrajzi könyvem megírásakor – közvetve ugyan, de – átéltem azt a rendkívüli feszültséget, amit az első világháború hadieseményeinek egymásutánisága okozhatott a XIX. század utolsó éveiben születettekben. 1916-ban már tartottak a júniusi rendes érettségi előtt hadiérettségit az 1898-as korosztálynak. Az ebből kimaradtak és az 1899-esek közül a katonai szolgálatra alkalmasak 1917. február 28. és április 14. között hadi-tanfolyamon egy egész évnyi tananyagot elsajátítottak (!?), majd a rendes érettségi előtt másfél hónappal hadi-tanfolyami érettségit tettek és bevonultak.

Dr. Enyedi-Prediger Alfréd 1918 márciusában már zászlósként szolgált Nyárádszentivánon. Még nem találtam adatot arról, hogy hol és mikor végezte el az orvosi egyetemet, biztos viszont az: 1924-ben már a pestújhelyi kórházban dolgozott. Az 1930-as évek végén ismét behívták; 1938-ban főhadnagyi rendfokozatban Csapon és Ungváron volt katona. (Eszembe jut: Apám 1941-ben vonult be; ő Munkácsra került.) Dr. Enyedi-Prediger 1939-ben Rákoscsabán tábori orvosként teljesített szolgálatot. Ebben az időben, azaz 1939 áprilisában készítette családtagjairól a színes dia-sorozatot. Felesége, Horváth Mária 1906-ban született, tehát hét évvel volt fiatalabb nála. Az első gyermek, Éva 1930-ban látta meg a napvilágot, öccse három évvel később, 1933-ban született. Őt a Wagner-rajongó atya Siegfried-ként anyakönyveztette. A családfő 1977-ben, felesége 1980-ban hunyt el. Éva mellől a 2000-es évek elején először öccse, majd férje távozott el, így ma már egyedül őrzi emlékeit.

Enyediék a fényképezéskor Zuglóban, a Nagy Lajos király úton laktak, a Gyarmat utca és a Gervai utca sarkán. Rokonuk a Róna utcában épített egy kis, kétemeletes házat, ahová 1940-ben költöztek át; Éva ma is ott lakik. 1958-ban egy huszonöt éves, frissen végzett mérnök költözött a házba. Horváth Győző Ferenc később úgy mesélte: kézben, több fordulóban vitte fel a lépcsőn könyveit, amelyek közül az egyik adag kihullott a kezéből. A nagy zajra a félemeleten lakó Éva lépett ki a folyosóra, és segített összeszedni a könyveket. (Következmény: 49 esztendeig tartó házasság.)

Visszatérve a színes dia-sorozatra: tehát a fotóamatőrködő, negyvenegy éves tábori orvos 1939 tavaszán úgy gondolta, már nem fekete-fehér papírképeken, hanem egy tekercs színes diapozitíven örökíti meg családtagjait. A felvételeket házuk kertjében készítette egy 6x9 centiméteres képméretű, tekercsfilmes Voigtländer fényképezőgéppel. Két felvétel erejéig az egyenruhás családfő is odaállt az állványra szerelt gép elé. Úgy látom: arcán egy kis feszültség tükröződik. A családi albumba beragasztott fényképek (és a történelemkönyvek lapjairól ismert események) megmagyarázzák a doktor úr rossz előérzeteit. Fél év múlva, azaz 1939 októberében dr. Enyedi-Prediger már a rákoscsabai lengyel táborban gyógyította a katonákat. Az egyik korabeli fotó jókora csoport – legalább százötven – lengyel katona által körülvéve ábrázolja őt. Egy másik riportkép barátságos focimeccs kezdetét ábrázolja. (Az előző felvételből arra következtethetünk, hogy a doktor úr páciensei, a gyógyításra váró, Magyarországra menekült lengyel katonák könnyedén kiállítottak egy válogatottat, a tartalékokkal együtt.)

A harmadik fotó alá azt írták a családi albumba: 101-es tábori Kórház, Budapest, 1940. Ott szolgált tehát a családfő a második világháború második évében. Lakóhelyéhez, Zugló-hoz a későbbiekben is hű maradt: az Uzsoki utcai Kórházban dolgozott főorvosként és onnan is ment nyugdíjba az 1960-as években.

A képsorozatot a cikk megjelenése után a Magyar Nemzeti Múzeum Fényképtárában helyezték el. A dia-sorozat készítésének technikai hátteréről ITT olvashattok.


Dr. Enyedi-Prediger Alfréd (családi fotó Dufaycolor színes diapozitívre, Budapest, 1939)



Dr. Enyedi-Prediger Alfrédné, Horváth Mária (családi fotó, 1939)



Dr. Enyedi-Prediger Alfrédné, Horváth Mária két gyermekével, Évával és Siegfrieddel
(Dr. Enyedi-Prediger Alfréd színes felv., 1939)



Dr. Enyedi-Prediger Alfréd színes felvétele két gyermekéről, Éváról és Siegfriedről (Budapest, 1939)



Horváth Éva (édesapja, Dr. Enyedi-Prediger Alfréd színes felvétele, 1939) 

 (forrás: fotomuveszet.net)