Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Időutazás – Frantisek Drtikol (1883 -1961)

2012. március 03. Mai Manó Ház

Időutazás rovatunkban ma Frantisek Drtikol Tágra nyílt szemek című kiállításának anyagából válogatunk, mely 2004-ben a Mai Manó Házban is látható volt. 

Frantisek Drtikol 1883. március 13-án született Príbramban. Édesapja jól jövedelmező szakmára, fotográfusnak szánta, és szülővárosában Antonín Matas műtermébe küldte tanulni. 1901-ben két éves tanulmányútra ment Münchenbe, ahol fotográfiáival aranyérmet nyert, majd három éves katonai szolgálat után, 1907-ben visszatért Príbramba, és saját műtermet nyitott. A vállalkozás azonban nem bizonyult sikeresnek, ezért 1910-ben Prágába költözik, ahol szintén egy műtermet nyit. A portréra specializálja magát, politikusok, jelentős közéleti személyek arcképeit készíti el. 1911-ben olajnyomat-albumot jelentetett meg Z dvorku a dvorecku staré Prahy címmel. 1929-ben Párizsban szintén albuma jelenik meg női aktokból, fő műfajának híres képeiből. 1930-tól fokozatosan hagyott fel a fotográfiával, és 1935-től egyáltalán nem fényképez többé. 1903 és 1936 között 15 jelentős nemzetközi kiállításon szerepelt. 1961. január 13-án elfeledve halt meg Prágában. Hagyatéka a prágai Iparművészeti Múzeum gyűjteményében van. 


Fotó: Frantisek Drtikol: Cím nélkül (Mozgás),1934.

 

Frantisek Drtikol festő akart lenni. Édesapja taníttatta fotográfusnak. Talán ezért is reagált annyira érzékenyen a századfordulón a Fotószecesszió, azaz a piktorializmus megjelenésére: a festészeti eszközök és a festészeti hatások bátran vehették át a vezető szerepet a fotópiktorializmus jegyében készült képeken. A szimbolista kötöttségektől megtisztított fotográfia a „nemes eljárásokkal”, a sokszorosításokkal arra is alkalmassá vált, hogy utólagos festészeti beavatkozásokkal gazdagítsák. Drtikolra mindenekelőtt a müncheni tanulóévei alatt uralkodó irányzat szemlélete hatott, mely Európa egyéb városaihoz hasonlóan a bajor fővárosban is vezető szerepet játszott: a szecesszió, azaz a Jugendstil, majd az art deco. A piktorializmus szervesen épült be ebbe az alapba. A cseh, főként prágai avantgárd kiemelt szerepe elég nagy körben ismert a régióban: azt azonban kevesebben tudják, hogy a cseh avantgárd fotográfia jelentős alakja, Jaroslav Rössler milyen kiemelkedő szerepet játszott Drtikol munkásságában, és viszont. Rössler Drtikol műtermében tanult és dolgozott 1917 és 1925 között. Munkásságában Drtikol kedvelt, a festőiség lehetőségét magában rejtő, sokszorosító „nemes eljárása”, a brómolajnyomat minden bizonnyal ezen évek következményeképp fordul elő olyan gyakran. Drtikol pedig Rössler révén ismerte meg a Drahomír Josef Ruzicka által 1921-ben Prágába hozott „tiszta fotográfia” elveit (melyek szintén Alfred Stieglitz New York-i körének kezdeményezésére indultak útra). A prágai kubizmus jelentőségének nyoma, hogy sehol máshol a világon nem épültek kubista szellemiségű épületek: a kubizmusnak szükségszerűen bele kellett szólnia tehát a cseh fotográfia történetébe is. Drtikol „tiszta fotográfia” által megérintett képein a festett, kubisztikus háttér, majd az egyre határozottabb geometrikus szemlélet mutatja ezt a hatást -- természetesen a „tiszta fotográfia” megjelenésével összefüggésben. Hagyományos témában, a női aktban ötvözte a piktorializmus és a geometrikus szemlélet jegyeit. A női test vonalainak, irányainak már a konstruktivizmushoz közeli geometrikus úton való „követése” néha expresszionista indíttatású dinamizmussal is bővül, az erős hátsó megvilágítással elért különleges árnyékolással is megerősítve ezt. Drtikol a harmincas években fokozatosan hagyott fel a fényképezéssel: sokat festett és a keleti filozófiák iránti érdeklődésétől vezérelve a keleti gondolkodás motívumainak megjelenítése, modellállása érdekében faragott figurákból létrehozott kompozíciók, helyzetek alkották fotográfiái témáját. Élete utolsó, majd három évtizedében teljesen hátat fordított a képzőművészetnek és meditációval töltötte napjait.  A hetvenes években a szecesszió iránt fellobbanó érdeklődés hozta felszínre a Drtikol-életművet is, más kortársaiéval, Jaromír Funkééval és Josef Sudekével együtt. (Csizek Gabriella) 

 
Fotó: Frantisek Drtikol: Cím nélkül (Nyak), 1936.



Fotó: Frantisek Drtikol: Fény, 1927.



Fotó: Frantisek Drtikol: Maszk,1928.



Fotó: Frantisek Drtikol: Montage [with cut-out nude figure] 1920s



Fotó: Frantisek Drtikol: Dancers, 1930.



Fotó: Frantisek Drtikol: Female Nude Studies in Paper Cut-Out,1930s



Fotó: Frantisek Drtikol: Wave, 1925 (print: 1927)

 

 

  

Ajánlott bejegyzések:

Ugrás a lap tetejére
süti beállítások módosítása