A Magyar Fotográfia Napja

A Magyar Fotográfia Napja

2012. augusztus 29. Mai Manó Ház

Az alábbiakban a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetségének honlapján található információkat közöljük e jeles nap alkalmából.

A világ fejlődését alapvetően meghatározó találmány hírét először 1839. január 7-én hozták nyilvánosságra. Ám ekkor az újságközlemények még semmilyen konkrét ismeretet nem tartalmaztak magáról az eljárásról. Az először Párizsban, majd szerte a világon megjelent szenzációs hír Magyarországra 1839. február 2-án jutott el. A Hasznos Mulatságok című lap közleményét - a fény hatásának állandósításáról - eztán még nagyon sok követte a különféle újságokban, de ezek alapján senki sem tudta meg, mi lehet a titka Daguerre mesternek. Ezt csak 1839. augusztus 19-én hozták nyilvánosságra Párizsban. Közel egy év telt el, amíg a pesti közönség láthatott valódi fény-képeket (fém-képeket) - dagerrotípiákat - a Pesti műkiállításon, 1840 júliusában. Ám ez még mindig nem arról szólt, hogyan készíthetnek az érdeklődők hasonló felvételeket. Ezt először Vállas Antal árulta el és mutatta be hazánkban a Magyar Tudós Társaság ülésén, 1840. augusztus 29-én. Ebben azonban nagy segítségére lehetett, az időközben magyar nyelven megjelent első fényképészeti szakkönyv is, amelyet német nyelvből dr. Zimmermann Jakab fordított le. Címe: Daguerre képei elkészítése módjának leírása.

Mi történt 1839. január 6. és 1840. augusztus 29-e között?
Néhány önkényesen, ám nem véletlenül kiemelt esemény a korral foglalkozó, rendkívül gazdag fotótörténeti szakirodalomból.

1839. január 6.
Párizsban, a La Gazette de France című újság adja hírül először, hogy Daguerre (és Niépce) találmánya a csodához hasonlatos. "A fénytan és a kémia valamennyi tudományos elméletét megzavarja, és ha beválik forradalmasítani fogja a rajzművészetet."

1839. január 7.
A Francia Tudományos Akadémia tagjait tájékoztatták azon képek rögzítésének módjáról, melyek a sötétkamra gyúpontjában képződnek. Arago, az akadémia titkára felvázolta, hogy Daguerre találmánya miként segíthet az utazóknak, a tudós társaságoknak, a szorgos országjáróknak a valóság hű megörökítésében. Itt hangzott el az is, hogy találmányt ne védje szabadalmi oltalom, hanem azt a francia állam vásárolja meg és ezután ajánlja fel az egész világnak szabad felhasználásra.

1839. február 2.
Magyar nyelven 1839. február 2-án jelent meg a Hasznos Mulatságok című pesti lapban az első beszámoló az érdekfeszítő találmányról: "Daguerre úr mindenek fölött legérdekesebb fölfedezést tett, ti. azon módot találta ki, melly szerint a fényes sugarak hatását a tárgyakra, például a papírosra állandóvá teheti, ami nem kevesebbet jelent, minthogy a fényes sugarak által lerajzoltatja a tárgyakat a legnagyobb pontossággal és a rajzolatot híven megtartja - s az nagyító üvegen nézve nemhogy veszítene, de nyer hűségben és szépségben…Egy párizsi akadémiai tag - Arago -, ki Daguerre csaknem minden ábrázolatát látá, kinyilatkoztatá, hogy az ábrázolatok meglátásánál, valami mondhatatlan érzés támadt kebliben, s ezt így magyarázá meg: Ha valamely festést vagy ábrázolatot megtekintünk, azonnal tudjuk, hogy az előttünk levő tárgy nem való, s csak bizonyos feltételek alatt mondjuk azt hűnek, s a művészetért sokat elnézünk. Egészen másképpen van ez Daguerre ábrázolatainál. Itt maga a természet tükrözi magát vissza. Ezt kisebb arányba látni, oly valami meglepő s jótékony hatású, amelyet az ember sokáig, igen sokáig képes érezni."

1839. június 14.
Törvénytervezet készült Daguerre és Niépce urak találmányának megváltására majd nyilvánosságra hozatalára.

1839. augusztus 12.
Lajos Fülöp, a franciák királya aláírta a képviselők és a főrendek által elfogadott dokumentumot, így az törvénnyé vált. Elhárult tehát minden akadály a korábban még titokban tartott eljárás megismerése elől.

1839. augusztus 19.
Párizsban, az Institut de France-ben a Tudományos Akadémia és a Képzőművészeti Akadémia együttes ülést tartott, ahol a találmány minden részletét nyilvánosságra hozták.

1839. augusztus 23.
Megjelenik az első kereskedelmi fotóreklám a Le Gazette de France újságban: „Daguerreotypiához szükséges valamennyi eszközzel kedves megrendelői szolgálatában áll a Susse és fivére cég”. - A fényképezés viszonylag gyors, világméretű elterjedése a sajtónak és a kereskedelemnek volt köszönhető. Továbbá az emberi kíváncsiságnak, mert mindenki szerette volna maga is kipróbálni az egyszerűnek titulált eljárást.

1839. szeptember 4.
Pesten, a Hasznos Mulatságok című lap beszámolt a daguerrei festészet titkáról. A gondosan előkészített ezüstözött rézlemez "a camera obscurába vitetik, mialatt azonban a legszorgosb vigyázattal kell megóvni minden világosságtól, miután annak hatása olly nagy, hogy egytizednyi pillanat elégséges rá befolyással bírni. /…/ Rövid idő, három négy percz alatt, a világosság behatása szerint a kép kész, s a lemez kivétetik. Ezen állapotban azonban a kép csak felületében látszó, s csak akkor tűnik fel, miután a kényeső gőznek tétetik ki." Ez az írás már elég részletes volt ahhoz, hogy többeket felbátorítson az eljárás kipróbálására. Már amennyiben volt elegendő pénze az alapfelszerelésre.

1839 (a pontos dátum nem ismeretes)
Nagy Károly, a Bicskén létesítendő csillagvizsgáló részére vásárolt Párizsban egy eredeti Daguerre-Giroux fényképészeti felszerelést. Az általa való kipróbálásról, vagy használatról azonban eddig nem kerültek elő feljegyzések.

1840 (a pontos dátum nem ismeretes)
Megjelent Zimmermann Jakab piarista tanár fordításában, magyar nyelven a Daguerre képei elkészítése módjának leírása című kis könyv. Ez már pontosan útba igazította a daguerrotyp készülékkel rendelkezőket a fénykép készítés mikéntjéről. (A kiadvány eredetije alig egy év alatt 39 különféle kiadásban és számos nyelven látott napvilágot.)

1840. július 1.
A Pesti Műkiállításon a közönség megtekinthetett három eredeti daguerrotípiát. Ez volt az első alkalom, hogy nemcsak az újságokban olvashattak e csodáról az érdeklődők, hanem saját szemükkel meg is győződhettek az ábrázolt téma valósághűségéről.

1840. augusztus 29.
Vállas Antal (1809-1869) matematikus, a Nagy Károly által vásárolt felszereléssel mutatta be a Magyar Tudós Társaság ülésén a fénykép (dagerrotípia) készítés műhelytitkait. Ez volt az a nap, amikor a hazai publikum is megismerhette és láthatta a teljes eljárást. Sajnos a bemutató során készült két dagerrotípia hollétéről nem tud az utókor.

Forrás: mafosz.hu