Az új tárgyiasság világa

Az új tárgyiasság világa

2013. február 25. Mai Manó Ház

Az új tárgyiasság (Neue Sachlichkeit) mozgalma is mindennemű fényképi hamisítás, a festőiesség, a romantikus, szentimentális témaválasztás, a nemes eljárások, az arcképi hízelgés reakciója volt. A fotóművészet ismét - bár fejlettebben - az objektivitáshoz fordult. Helyreállította a tárgyi világ realitásának értékét, megvalósította a valóságábrázolás teljes szabadságát. Csak vizuális élmények visszaadására törekedett, melyeken a tiszta fényképiség érvényesülhetett, minden novellisztikus hatóelem nélkül. így nemcsak a festőiségnél gyakori idealizált ábrázolás, idillikus, anekdotikus vagy poétikus tartalom tűnt el a „sachlich" képekről, hanem az érzelmi elemeket is igyekeztek távol tartani. Ezért elsősorban a holt tárgyak, az ember által alkotott és formált dolgok jutottak nagy szerephez a fényképezés témakörében. Ezzel felszámolták a művészi témák több évszázada tiszteletben tartott rangsorolását. A fényképezés tárgyköre roppant mértékben kiszélesedett azáltal, hogy a leghétköznapibb látványokat is a művészi ábrázolás rangjára emelték.



Fotó: Edward Weston: Pepper No. 30., 1930.

Az új tárgyiasság ábrázolásmódjában nagy szerepet kapott a formák plasztikáját, a felület anyagszerűségét, a lényeges részleteket kiemelő világítás. A tárgyiasok a részletek valósághű, szinte tudományosan egzakt, lehető leganyagszerűbb ábrázolására törekedtek, kendőzetlen képeket készítettek. Kedvelték a közeli géphelyzetet, a téma aránylag kis részletének nagy méretarányokban való megmutatását. Edward Weston, az új irányzat egyik legkiválóbb képviselője szerint: „a közeli látás inkább megragadja a dolgok velejét és lényegét, mint egy futó hangulat elfogása, amely egy szempillantásra elbűvölő, szokatlan, gyakran színpadias fényhatások által mindent valószínűtlenné tesz. A dolgok fizikai tulajdonságait a legteljesebb pontossággal adhatjuk vissza: a kő keménységét, a fakéreg érdességét, a hús elevenségét. De, ha ez szándékunk, még keményebbnek és elevenebbnek is ábrázolhatjuk ezeket. Egyszóval: mi csak fényképi szépségeket akarunk adni!"

Forrás: Tőry Klára: A fényképezés nagy alkotói. Átdolgozott változat, Budapest, 2004.

Vissza a tartalomjegyzékhez
Tovább a következő fejezethez