William Klein:  Evelyn Tripp, Párizs, 1958

William Klein: Evelyn Tripp, Párizs, 1958

2013. november 16. Mai Manó Ház

Evelyn Tripp portréja nem tipikus divatfotó, ma sem tekintenénk annak. Klein 1955 és 1965 között dolgozott az amerikai Vouge-nak. Az akkori főszerkesztő, a festő Alexander Lieberman hívta őt egy párizsi kiállítását követően, ahol Klein fényérzékeny üvegpanelekből készített mozgó installációt, hogy keresse fel őt a New York-i szerkesztőségben. Klein Brooklynban született, 14 évesen már szociológiát tanult a városi főiskolán, majd katonai szolgálatra jelentkezett, amely során először Németországban, majd Franciaországban szolgált. Leszerelése után Párizsban maradt, ahol André Lhote-nál és a kubista Fernand Légernél tanult. Az ötvenes évek elején azonban már több fantáziát látott a fényképezésben, mint a festészetben és a szobrászatban. 

klein_tripp.jpgFotó: William Klein: Evelyn Tripp, ('Smoke and Veil') for Vogue 1958

(forrás: pleasurephoto.wordpress.com)

Mikor megérkezett New Yorkba Lieberman invitálására, megállapodtak, hogy szerkesztői anyagként készít egy sorozatot a városról. Klein később azt mondta, hogy képzeletbeli etnográfusnak tartotta magát, aki úgy tekintett a New York-iakra mint a korabeli felfedezők a zulukra. Furcsaságukat még inkább ki akarta emelni nyers, direkt és gyakran fotográfiai szempontból rossz (életlen, elmosódott, bemozdult, túlexponált) felvételeivel. Klein csak a fotográfia zérófokának nevezte ezt a módszert. A szerkesztőség tagjait sokkolták Klein erőszakot és közönségességet sugárzó képei, így el is tekintettek a közlésétől. Három évvel Robert Frank Amerikaiak című albumának megjelenése előtt Klein hiába próbált kiadót keresni egy tervezett albumhoz. A New York: Life is Good and Good for You in New York-ot végül egy évvel később az Editions du Seuil jelentette meg Párizsban. A könyvért Klein elnyerte a Nadar-díjat.
Divatfényképeinél is ugyanez a nonkonformista, lázadó és kísérletező attitűd jellemezte munkáját. A divat világáról nem volt túl jó véleménnyel és nem is tartotta magát divatfotósnak. A Vouge által felajánlott munkát inkább a felfedezésre használta. Nagy hatással volt rá Moholy-Nagy és Kepes György is, ami szintén tükröződik számos felvételén. A Tripp közreműködésével készült felvételen is jól látszik ez, miközben úgy használja a különböző, a húszas évek végén jelentkező Új látásra jellemző képi megoldásokat, hogy valójában a divatfénykép ellentétét alkotja meg. (Pfisztner Gábor)

Ezt a képet most a Fotográfia felsőfokon című kiállításunkon is megtekintheted.