Alekszandr Rodcsenko: Az úttörő trombitával, 1930

Alekszandr Rodcsenko: Az úttörő trombitával, 1930

2013. november 24. Mai Manó Ház

Alekszandr Rodcsenko az orosz konstruktivizmus egyik legfontosabb alakja, aki számára – miként azt az itt látható Pioneer with Trumpet (Az úttörő trombitával) című képe is jól mutatja – több szempontból is kiemelt szerepet játszott a fotográfia és az abban rejlő lehetőségek. Rodcsenko 1924-től fényképezett a harmincas évek közepéig, amikor nézeteltérései támadtak a párttal, és az azt követő mellőzöttség miatt visszatért a festészethez, amelyet a fotográfia kedvéért hanyagolt el egy évtizedig. A húszas évek végén még élénk vitát folytatott a fotográfia jelentőségéről és lehetőségeiről többek között abban a Novij Lef című folyóiratban, amelynek a grafikai tervezését ő végezte. Meggyőződése volt, hogy egy új társadalomban csak új esztétikai elveket követő és új médiumokat alkalmazó művészetnek lehet legitimitása. 

rodcsenko_pioneer1930.jpgFotó: Alexander Rodchenko /Alexandr Rodcsenko/: Az úttörő trombitával | Pioneer with Trumpet, 1930  

(forrás: artblart.com)

A Bauhausban tanító Moholy-Nagy Lászlóhoz hasonlóan, a fényképezésben és a fényképben elsősorban olyan kreatív eszközt látott, amely lehetőséget nyújt akár a művészi önkifejezésre is. Úgy gondolta, hogy az új kompozíciós megoldásokkal, például az átlós elrendezéssel, egy másik nézőpontból is meg lehet mutatni a jól ismert dolgokat, kiemelve azok eddig kevésbé jelentős aspektusait, ezzel új jelentést kölcsönözve nekik. Számára, mint sok olyan művész számára, akik szakítani akartak a hagyományos, úgynevezett polgári művészettel és annak kifejezési formáival, a fényképezés esztétikai szempontból is kiváló eszköznek bizonyult. Tudatosan kísérletezett, és szakítani akart a hagyományos látásmódokkal és a konvencionális kompozíciós elvekkel, az általa kedvelt átló és az átlós szerkesztés ugyan nem a fotográfiában jelent meg nála először, már korai konstruktivista festményeiben is kiemelt szerepet kapott. A szokatlan beállítások mellett, kedvelte az erőteljes perspektivikus torzulásokat, a jól ismert formák megváltoztatásának és újraértelmezésének lehetőségét, ami az optikai torzulásból fakadt. A fotográfia technikai jellegének köszönhetően eltávolodhatott az idejét múltnak tartott festészettől és a táblakép hagyományos formájától, amit ő is a burzsoázia reprezentációs formájának tekintett. Emellett nagy jelentőséget tulajdonított más, kimondottan fotográfiai minőségeknek. Egyrészt a technikai reprodukció sajátosságaira visszavezetett objektivitásnak és személytelenségnek, az ebből fakadó érzelemmentességnek, ami a munkásság és a parasztság mindennapi életének oktató jellegű megmutatását is lehetővé tette. Ezért is gondolta fontosnak másokkal együtt azt a lehetőséget, amit a sokszorosíthatóság, a széleskörű terjeszthetőség kínált, aminek köszönhetően a fénykép pedagógiai, és természetesen propagandacélokat is szolgálhatott. Rodcsenko is hitt abban, hogy a fénykép segítségével nevelni, tanítani, végső soron pedig formálni lehet az emberek gondolkodását. (Pfisztner Gábor)

Ezt a képet most a Fotográfia felsőfokon című kiállításunkon is megtekintheted.