Top11 – Howard Greenberg gyűjteményének legdrágább fotói

Top11 – Howard Greenberg gyűjteményének legdrágább fotói

2014. január 03. Mai Manó Ház

A Mai Manó Ház blogján a világ tíz legdrágább fotóját bemutató bejegyzésünk az elmúlt években már többször frissült, sőt egy külön posztban írtunk a világ jelenleg legdrágább fotójáról is, amit Andreas Gursky készített. Bizonyára már minden hűséges blogolvasónk tudja, hogy kiállítótereinkben a Fotográfia felsőfokon című kiállításunkon, Howard Greenberg gyűjteményéből válogattunk, mely a világ egyik legértékesebb fotógyűjteménye. „Ez az anyag olyan színvonalú, mintha egy képzőművészeti múzeum Monet, Renoir, Cézanne és Picasso festményeiből rendezne kiállítást.” – nyilatkozta a megnyitón Kincses Károly a kiállítás budapesti kurátora. A kiállított 118 világhírű fotó közül ebben a bejegyzésben a legdrágább tizenegyet láthatjátok, melyek biztosítási értéke összesen 9.300.000 amerikai dollár, azaz több mint 2 milliárd forint. 

XI-VIII.
250.000 USD


Fotó: Lewis Hine: Powerhouse Mechanic, 1920.

Tizenegy évvel ezelőtt, a Mai Manó Ház legelső fotóárveréséhez kiadott katalógusban, így írt Kincses Károly: "A fényképezést 1839-ben fedezték fel, jó százhatvan esztendőn keresztül élt és virágzott, s éppen mostanában nagyon jelentős átalakuláson megy át. A fényképezés minden része, a művészi képalkotást leszámítva, elhagyja a nehézkes múltszázadi technológiákat, s digitális jelek formájában készül, terjed és marad fenn. Mondom, kivéve a fotóműtárgyakat, mert ezeknél az alkotók jelentős része megmarad a történeti technikák mellett. Gyorsan eljön az a pillanat, amikor szétnézünk, s a hagyományos fotó szinte minden megjelenési formájában kompjúter-függő lesz. S akkor a kézzel, kémiai úton előállított, nem tetszés szerinti számban sokszorosítható fénykép ugyanolyan ritka és nehezen megszerezhető lesz, mint ma egy rajz, grafika, festmény. A ma kortárs fotográfiája holnap már a tegnap műtárgya. Pénzt képre."

hcb_valencia_moma.jpgFotó: Henri Cartier-Bresson: Valencia, Spain, 1933

madridspainhenricartierbresson-1933.jpgFotó: Henri Cartier-Bresson: Madrid, Spain, 1933
© Henri Cartier-Bresson/Magnum Photos. Courtesy of Fondation HCB and Howard Greenberg Collection



Fotó: Paul Strand: The Lusetti Family, Luzzara, Italy, 1953.

VII-VI.
300.000 USD

walker-evans-penny-picture-display-savannah-1936.jpgFotó: Walker Evans: Penny Picture Display, Savannah 1936

lange_white.jpgFotó: Dorothea Lange: White Angel Breadline, San Francisco, 1933

V.
450.000 USD

SteichenThreePearsNew.jpgFotó: Edward Steichen: Three Pears and an Apple, France, 1920

IV.
500.000 USD

004.JPGFotó: Edward Steichen: Gloria Swanson (veiled face), ca 1925.

III.
600.000 USD 

steichen_pearonplate.jpgFotó: Edward Steichen: Pear on Plate, France, ca. 1920.

II.
850.000 USD
 

kertesz-chezmondrian.jpg
Fotó: André Kertész: Chez Mondrian, Paris, 1926.

I.
1.200.000 USD



Fotó: Edward Weston: Nahui Olin, 1924.

(forrás: artblart.com; moma.org)

A New York-i műgyűjtő több száz, nem akármilyen kép birtokosa, gyűjteményével mintha fotótörténeti lexikont akart volna összeállítani. Capák, Diane Arbus-ök, Rodcsenkók sokaságát bírja Greenberg, felsorolni is nehéz lenne a remekműveket. A gyűjtemény darabjainak érdekessége, hogy vintage-darabok, vagyis a kép elkészülte után nem sokkal már papír formájában léteztek, sokukat pedig maga a művész is ellátta kézjegyével. Ezek a darabok nem annyira fotók, mint műtárgyak. Értéküket nem csak tartalmuk, hanem testi valójuk is adja. Manapság, főleg Magyarországon a fotó műtárgy-jellege gyakran még mindig meglepően hangzik. Miért lenne értékes darab az, ami több másolatban létezik, tehát nem egyedi, több ember is birtokolhatja, ráadásul a nyomatok közt nincs, vagy csak nagyon csekély a különbség. Greenberg az egyik élő példa rá, hogy a klasszikus fotográfia legalább olyan jó művészeti biznisz, mint a képkereskedelem, és a fotónak igenis lehet olyan tárgyi jelentősége, mint a képzőművészeti alkotásoknak. A Mai Manó Ház egyik nem titkolt célja többek közt felhívni a figyelmet arra, hogy a fotóművészet nem internetről lelopott fájlokban, hanem eredeti darabokban él. És bizony még az ingyenképek korában is dollárezrekért kelnek el a fotótörténeti klasszikusok. - írja Fürth Eszter a revizoronline ajánlójában. 

"A tárlat kapcsán egy Karinthy-parafrázis motoszkált a fejemben: lehet-e kiállítást rendezni egy gyűjtő fényképeiből, és ha igen, miért nem?" - kérdezi Szilágyi Sándor fotóművészeti író, független kurátor az Intim megvilágításban című kritikájában. A válaszát ITT találod.

A kiállítás január 5-én, vasárnap este 19.00 órakor zár.