175 évesek a legelső magyar fotós hírek

175 évesek a legelső magyar fotós hírek

2014. január 07. Mai Manó Ház

Daguerreről, aki a fényképezés történetének egyik úttörője volt már többször is olvashattatok blogunkon, láthattátok képeit és megismerhettétek munkásságát is. Csodálatos találmánya először Európát, később az egész világot lázba hozta, így egészen gyorsan érkezett el híre hazánkba is. A felfedezést pontosan 175 évvel ezelőtt, 1839. január 7-én jelentette be Arago a Francia Akadémián, és már február 2-án megjelent az első magyar sajtóhír a Hasznos Mulatságok hasábjain, mely Daguerre találmányát "mindenek fölött legérdekesebb fölfödözés"-ként említi.
Március 7-én Vörösmarty lapja, az Athenaeum egy francia író, Jules Janin beszámolója alapján ismerteti a "nagy találmányt" és júliusban a következő szavakkal szintén beszámolnak a képalkotás új eljárásáról: "Soha a legnagyobb művészek rajza nem teremtett hasonlóbbat. Ha az egész csodálatra méltó, részletei ismét végtelenek. Gondoljuk meg, hogy maga a nap az, amely egészen új mesterség mindenható segédévé lőn...".
Március 10-én a Honművész is írt a "bűvös találmányról" és azt is megemlíti cikkében, hogy a felfedezés a "festészetet nélkülözhetővé teszi". 

800px-Louis_Daguerre_2.jpgFotó: Jean-Baptiste Sabatier-Blot: Daguerre portréja, 1844
(forrás: wikipedia.org)

A hazai közönség tehát rendszeresen értesült a francia kamara tárgyalásairól és a találmánnyal kapcsolatos minden eseményről, de a hazai tudósítóknak önálló véleményük nem nagyon lehetett, mert nem láttak dagerrotípiát. Az elsőket 1840. június 8-án láthatta a nagyközönség a Pesti Műegylet első műtárlatán, ahol három dagerrotípiát tekinthettek meg az érdeklődők - írta Szakács Margit az 1989-ben megjelent A fénykép varázsa című könyvben. A dagerrotípia magyarországi használatáról bővebben ITT, az 1840-ben megjelent magyar nyelvű részletes leírást az eljárásról pedig ITT találod.

(forrás: A fénykép varázsa, Szakács Margit: A dagerrotípia, 20-32 o., Budapest, Magyar Fotóművészek Szövetsége, Szabad Tér Kiadó, 1989)