Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
Női- és férfi aktfotók a fényképezés korai szakaszából (18+)

Női- és férfi aktfotók a fényképezés korai szakaszából (18+)

2014. február 02. Mai Manó Ház

Az aktfényképezés története egészen a fotográfia születéséig nyúlik vissza, hiszen Daguerre felfedezése után nem sokkal már az első aktfotók (dagerrotípiák) is elkészültek. Az ezidőtájt készült aktképekre a pikáns témavilág volt jellemző, majd később egyre nagyobb igény jelentkezett a művészi aktok és az erotikus képek jelentésének pontos megfogalmazására, valamint a kettő közötti határvonal meghúzására. A fényképezésben élen járó országok sajátos megjelölést találtak a művészi akt megnevezésére, amellyel kellőképpen kifejezhető volt a tevékenység művészi rangja. Az angol nude és a francia le nu artistique a művészi igénnyel alkotott, meztelen testet ábrázoló művet jelöli, szemben az angol naked és a francia nu kifejezésekkel, amelyekkel a természetes meztelenséget, a pucérságot illették. A magyar nyelv nem rendelkezik megfelelő szakkifejezéssel a meztelen testet ábrázoló műalkotások megnevezésére. A nálunk is használatos akt szót a német nyelvből vettük át. A XIX. századi német festők szóhasználatában alakult ki a fogalom a latin actus (tevékenység, eljárás) kifejezésből. A fényképezés megjelenését követő első két évtizedben született aktfotók (dagerrotípiák) alkotóit - kevés kivételtől eltekintve - nem ismeri a szakirodalom. – olvashatjuk Szilágyi Gábor a Fotóművészet története. A fényrajztól a holográfiáig című könyvében.
Mai bejegyzésünkbe azokból az 1850-es években készült aktfotókból válogattunk, melyeket 2012-ben a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeumban megrendezett Naked before the Camera című kiállításon is bemutattak. A válogatásunkban helyet kaptak a szövegben megemlített fotográfusok, de a fotótörténet első száz évét felölelő online könyvünkben már szerepelt fotóművészek, Nadar, Rejlander és Le Gray egy-egy aktfotóját is megismerheted. 

rejlander.jpgFotó: Oscar Gustav Rejlander: Ariadne, 1857

1850.jpgFotó: Ismeretlen: Ülő, női akt, c.1850

„A művészi akt kifejezést – írja Kenneth Clark – a XVIII. század elejének művészetkritikusai alkották azzal a céllal, hogy e megnevezés nemesítő rangjával fogadtassák el az akkor még igen puritán társadalomban az Itáliából tömegével érkező, meztelen férfiakat és nőket ábrázoló szobrokat és festményeket. A Viktória-korszak meztelenség-ellenességét – folytatja Clark – nem annyira szemérmessége, mint inkább egy hallgatólagosan elfogadott, a viselkedést szabályozó kód tiszteletben tartása eredményezte. Ez a kód a valóságtól irtózó és azt a művészetben viszontlátni nem kívánó művészi ízlést volt hivatott statuálni és érvényesíteni. Elfogadott, sőt megengedett volt mezítelen carrarai márványból készített szobrokkal díszíteni egy szalont, de az ízléstelenség netovábbjának számított nevén nevezni a bokát vagy lábszárat, az emberi test más régiójáról nem is beszélve.” – írta Clark az 1969-ben, Párizsban kiadott Le Livre de Poche című könyvében. 

nadar.jpgFotó: Nadar: Álló női akt, c. 1860-61

A korai aktfotósok jól tudták, hogy műveiket csak akkor fogadtathatják el, ha tiszteletben tartják a kor uralkodó társadalmi és esztétikai normáit. Fontosnak tartották, hogy alkotásaik egy-egy híres festményt idézzenek a nézők emlékezetébe. Éppen ezért az aktfényképezés elengedhetetlen kellékei voltak a kasmír függönyök, brokátok, görög-római vázák, szobrok, rekamiék vagy szófák. Az 1821-ben született Charles Alphonse Marlé férfiaktja is festők vagy szobrászok munkáit segíthette. Neves festőművészek, mint például Gustave Courbet - művészettörténészek véleménye alapján - Julien Vallou de Villeneuve fényképei alapján készítette mára már világhírűvé vált festményeit. A francia romantikus festő Delacroix beszámolója szerint, aki 1854 júniusában egy héten keresztül dolgozott együtt Durieu-vel az egész napot a pózok beállításával töltötték, vázlatokat rajzoltak, majd Durieu egy-másfél perces expozíciós idővel felvételeket készített. A fényképeken való meztelen ábrázolás olyannyira népszerűvé vált, hogy nem sokkal a fényképezés megszületése után az 1859-ben megrendezett párizsi tárlaton a 148 kiállító képei között már 1295 aktfotó szerepelt.

krone1850.jpgFotó: Hermann Krone: Női akt, 1852

Eifert János az Aktfotográfia című könyvében Hermann Krone 1852-ben készült fotójával indítja a kronológiát, és azt is megemlíti, hogy aki a nevét rájegyezte a képekre, akár komoly büntetésre is számíthatott. Az akkori erkölcs, közfelfogás másképpen állt a meztelenség ábrázolásához, ezért némely képek készítői, valamint modelljei (többnyire táncosnők, prostituáltak) igyekeztek teljes névtelenségben maradni. A párizsi fotográfust Félix-Jacques-Antoine Moulint az 1850-es években egy hónap börtönbüntetésre és 500 frank bírságra ítélték "erkölcstelen képek készítése és terjesztése" miatt.

villeneuve.jpgFotó: Julien Vallou de Villeneuve: Női akt, c. 1853 

legray.jpgFotó: Gustave Le Gray: Női akt, 1857

marle.jpgFotó: Charles Alphonse Marlé: Férfi akt, c. 1855 

moulin_1851-55.jpgFotó: Félix-Jacques-Antoine Moulin: Két női akt, c. 1850 

Durieu,_Jean_Louis_Marie_Eugène_1855.jpgFotó: Jean Louis Marie Eugène Durieu: Férfi akt, c. 1855 

(forrás: Szilágyi Gábor: A fotóművészet története, Budapest, 1982, 197. oldal, Eifert János: Aktfotográfia, Budapest, 2008, 19. oldal,  metmuseum.org, wikimedia.commons)

Az idén 175 éves fényképezés történetének leghíresebb férfi aktfotóit ITT, az egyik legfontosabb kortárs fotóművész női modellekről készített aktképeit pedig ITT találod.