Jutka Rona: Túlélők

Jutka Rona: Túlélők

2014. február 18. Mai Manó Ház

„Nehéz cigánynak lenni Magyarországon. Nem érdemes helyzetüket mások rossz sorsával összehasonlítgatni. Sok rossz sors van akár csak Európában is, kisebbségek, menekültek, bevándorlók, a mindenütt megtalálható »hazai szegények«. De a magyar cigányok közel kerültek Róna Jutkához. Kirekesztés, elfelejtés, letagadás, megfosztottság – csupa szenvedés. Persze, az élet ennél gazdagabb. A cigányok kultúrája sokféle művészi tehetség – zene, tánc, mese, képzőművészet – lenyomata is, a másoknál már szokatlan családi összetartás, szolidaritás is, a korlátlan gyerekszeretet, a zavartalan életöröm is. És mégis, a nyomorúság ma nyomasztóbb, mint talán bármikor. Róna Jutka ebben az új helyzetben találkozott cigányokkal – amikor a nehezen felvett civilizációs páncél épp elpattanóban van. A csoda az, hogy mégis elfogadták Jutka érdeklődését és együttérzését, és elmesélték a mélyen eltemetett múltat. Róna Jutka könyve nemcsak a holokauszt emlékeztetője, hanem orvosság a gyűlölet ellen is. Kívánom, hogy sokan megértsék ezt a kettős szándékot.” írta Ferge Zsuzsa A Magyar cigányok, Túlélők vallanak című kötet előszavában.

Farkas Aranka a dobozi temetőben,2007 .jpgFotó: Jutka Rona: Farkas Aranka a dobozi temetőben, 2007

A fotográfia egyik alapvető szerepe, hogy emlékeztessen. Nemcsak arra, amire szeretnénk, hanem arra is, amit elfelejtenénk. A Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház Jutka Rona Túlélők című kiállításával emlékezik és emlékeztet a Roma Holokausztra. Egy olyan képsorozattal, amelynek ereje a mindennapok tárgyilagos megmutatásában rejlik. A képek tőmondatok és a konkrét szereplőiken túl, mindannyiunkról szólnak. Az egyes ember sorsát teszik közös történetté. Látszólag nincs különös aspektusuk és éppen ezért megrázóak. Mert bármelyikünk szülei, nagyszülei lehetnének ott, a képeken. Még akkor is, ha tudásunk van arról, hogy nem, hisz ők is mindezen helyzetek részesei voltak. Szomszédok, régi fényképeikkel együtt élő idősek, unokájukkal ebédelő nagyszülők és sorolhatnám. Nézzék meg a képeket, mert a dolgunk tudni az elfelejtett közös történeteinket. Jutka Rona Hollandiában élő fotográfus, aki kivándorolt szülők gyermekeként, maga is zsidóként és üldözöttként – egy holland parasztcsaládnál elrejtőzve – élte túl az európai holokausztot. 2006-ban Magyarországon, a budapesti Holokauszt Dokumentációs Központ egy kiállításán járva fogalmazódott meg benne a gondolat, hogy szeretne megemlékezni a magyar romák holokausztjáról is. 2010-ben Hollandiában jelent meg egy kötet, amely beteljesítése Jutka Rona akkori fogadalmát. Az album roma túlélőket mutat be, saját életterükben, sokszor családtagjaikkal együtt és interjúkat tartalmaz, amelyekben az egyéni sorsok bontakoznak ki. (Csizek Gabriella, a kiállítás kurátora)

10K466 L13 KOM KAROLY 000009kicsi.jpgFotó: Jutka Rona: Unokája, Éva gondoskodik Károlyról.
Ikertestvére, Ferenc is velük lakik, de ő hét közben Győrben dolgozik, 2007

10K466 L13 SARKOZI   0001KICSI.jpgFotó: Jutka Rona: Marika néni ki akarja fizetni a fényképeket, de aztán visszaül,
amikor megmondom, hogy nem kell, 2007

10K466 L13 KO ANDRAS 0009KICSI.jpgFotó: Jutka Rona: Az özvegy Mozol vigasztalhatatlan.
A három fiú közül valamelyik újra és újra kérleli, ne sírjon, 2007

Az ingyenesen megtekinthető kiállításhoz 2011-ben a Napvilág Kiadó jelentette meg Magyar cigányok - Túlélők vallanak Hungarian gypsies - Survivor's Stories, címmel, magyar–angol, kétnyelvű kiadásban azt a kötetet, amely egyszerre mementó és főhajtás a hazai cigányholokauszt előtt. A fotóalbum - mely a magyar történelem elfeledett, de megtörtént tragédiáját idézi fel a maga módján, a túlélők mindennapjainak bemutatásában - a kiállítás ideje alatt a Mai Manó Ház Könyvesboltjában 50% kedvezménnyel vásárolható meg. A kiállítás 2014. március 30-ig látogatható.