Szöllősy Kálmán Budapestje (1930-as évek)

Szöllősy Kálmán Budapestje (1930-as évek)

2015. szeptember 10. Mai Manó Ház

Szöllősy Kálmán fotóművész, a magyaros stílus egyik mestere, 1887. szeptember 10-én született Pécsen. 1906-tól fényképezett amatőrként, az 1920-as években a sokoldalú, építész, festőművész, fotográfus Vydarény Ivántól és az úgynevezett magyaros stílus két nemzetközi hírű mesterétől, Kankowszky Ervintől és Balogh Rudolftól sajátította el a szakma csínját-bínját. 1908 és 1932 között irodatiszt, vasúti tisztviselő, hivatalnok, cégvezető volt több magáncégnél. 1932-ben leépített magántisztviselőként miniszteri engedélyt kapott fényképészipar folytatására. Még ebben az évben nagy sikert aratott Hátakt című képe. Kiemelkedőt nyújtott számtalan más fotósműfajban is, kosztümös, romantikus zsánerképeit, népi életképeit, valamint táj- és városképeit is elismeréssel fogadta a szakma és a nagyközönség. Fényképei jelentek meg a svájci Camera, az angol Amateur Photographer, a német Fotofreund lapszámaiban. 1945 után portréműtermet működtetett, majd tizedmagával megalakította a Fotókollektíva munkaközösséget. A világháború után is részt vett az amatőrfotós életben, több szakcikket is publikált. Ezernél több kiállításon szerepelt mind az öt világrészen, s főleg eszményített hangulatképeivel, tánc- és aktfotóival 11 aranyérmet, 6 ezüstöt, számtalan bronzot és díszoklevelet nyert. Jelentős szakmai műve a Csörgeő Tiborral írt Képmódosító eljárások. Szöllősy Kálmán 1976. augusztus 1-jén halt meg Budapesten. 

Mai bejegyzésünkben Baji Etelka a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár tudományos főmunkatársának írását és válogatását találjátok, mely a Fotóművészet magazin 2014/3. számában jelent meg. A képek tanúsága szerint Szöllőssy a harmincas években a Mai Manó Házban is járt, amit akkoriban Arizona mulatóként ismert a világ

szk009.jpgFotó: Szöllősy Kálmán: Budapesti panoráma a Gellért-hegyről, 1930-as évek, 18×24,3 cm
© Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár

Szöllősy Kálmánról nem állíthatjuk azt, hogy elfeledte volna a magyar fotográfiai közélet, és újbóli felfedezésre szorulna, de az igaz, hogy az utóbbi években ritkábban esik róla szó. Korábban, a 20. század végén még több kiállításon is szerepeltek fényképei, illetve több cikk is foglalkozott a munkásságával. Leginkább 1987-ben került reflektorfénybe, amikor születésének 100. évfordulója alkalmából kiállítással emlékezett meg róla a Budapesti Fotóklub, és e tárlat híre megjelent az ország összes fontosabb sajtótermékében. Mivel a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára meglehetősen sok felvételt őriz Szöllősy Kálmántól, ezért szeretnék most egy kisebb összeállítást a Fotóművészet olvasói elé letenni. Ez a válogatás szigorúan szubjektíven készült, a számomra legkedvesebb fényképeit gyűjtöttem egybe. Ezek a két világháború közti budapesti életet, a város hangulatát örökítették meg. Persze nem kell elfeledkezni arról, hogy Szöllősy is fényképezett vidéken – sőt Vadas Ernő és Balogh Rudolf mellett a magyaros stílus jelentős alakjaként tartjuk számon –, külföldön is, majd 1938– 1940-ben a Magyarországhoz visszacsatolt területeken, és azt is tudjuk, hogy a háború utáni romos Budapestet vitathatatlan képi erejű, mondhatni ikonikussá vált képeken örökítette meg. De ez a mostani válogatás csak arra vállalkozik, hogy az 1930-as évekbeli budapesti felvételei közül egy csokorra valót bemutat. S bár Szöllősy aktfényképeiről is ismert, e fotóit sem válogattam, mert az életmű ilyen tematikájú darabjai nem kerültek gyűjteményünkbe. Szöllősy teljes életművét talán majd később elkészíti a fotótörténet-kutatás; most munkásságának csak egy szeletébe pillantunk bele. Továbbra is érvényben marad az a megállapítás, amit Chochol Károly fogalmazott meg vele kapcsolatban a Nők Lapja hasábjain 1987. október 10-én, a születése évfordulójáról megemlékező írásában. Ő akkor azt írta, hogy a 100. évforduló apropóján Szöllősy Kálmán munkáiból megrendezett kiállítás csupán törlesztés adósságaink tengerében. Most egy újabb tizednyit törlesztünk ez adósságból, de életművének komolyabb feltárása és bemutatása még várat magára. Bárki is lesz az, aki elvégzi majd ezt a munkát, szerencsésnek tarthatja magát, mert Szöllősy Kálmánról, fényképeit látva, bizton kijelenthetjük, hogy őt is azok közé a nagy fényképészek – Vadas Ernő, Balogh Rudolf, Kinszki Imre, Escher Károly és a többiek – közé kell sorolnunk, akik főként a két világháború közti években alkották meg életművüket. A képek kiválasztásánál az előbb felsorolt tematikus behatároláson kívül még ahhoz a szemponthoz tartottam magam, hogy azok közül a munkái közül válogattam, melyek 2000 után kerültek közgyűjteménybe, a MNM Történeti Fényképtárába, tehát remélhetőleg azok számára is újdonságot jelentenek, akik korábban már ismerték a fotográfus több felvételét. Ezeken a fényképein megelevenedik a harmincas évek Budapestje, mely az első világháború következményein már túllépett, a második nagy háború pedig még nem érintette meg. Néhány év, amikor a város lakói az európai szintű nagyváros kényelmes életét élhették. Láthatjuk a napfényes vagy ködös, esős utcákon sétáló embereket, a parkokban gyerekeket levegőztető anyákat és dadákat, a modern nagyváros autóforgalmát, más képeken a téli város havas hangulatát. A fény és árnyék játéka teszi teljesebbé a képek által megfogalmazott érzéseket. Számos fotón a nevezetes Arizona mulató műsorából kapunk ízelítőt. Szöllősy Kálmán 1887-ben Pécsett született, és 1976-ban Budapesten halt meg. Hosszú életének első felében különböző hivatalokban dolgozott, és csak munkája mellett fényképezett amatőrként, 1906-tól kezdődően. 1929-től kezdte szerepeltetni fényképeit nemzetközi és hazai kiállításokon, s nem egy érmet, oklevelet magáénak tudhat e bemutatókon megjelent művei elismeréseként. 1932-ben – miután az addigi munkalehetőségeit sorra elveszítette – váltotta ki az iparengedélyt mint fényképész, és ettől fogva a fotózás már nemcsak a szenvedélye volt, hanem hivatásává is vált. Érdemes kiemelni, hogy ő szervezte meg az ILL-PHO elnevezésű fotóügynökséget, amely körülbelül egy évtizeden át küldte a magyar alkotók munkáit külföldi kiállításokra, illetve képes újságokba. Saját fényképei közül is számos példányon ott az ILL-PHO bélyegzője. Fényképeit a kifogástalan beállítás és kidolgozás jellemzi; tökéletesen elkapta a megőrzésre érdemes múló pillanatokat. A harmincas évek városképeinél előszeretettel használt lágyító előtétet vagy lágyrajzolatú objektívet. Technikai tudása magas színvonalának és kitűnő fényképészi látásának köszönhetően, a két világháború közti Budapest egy élhető, színes világú, emberméretű városként őrződött meg a képeken. Az itt közölt fotóinak a gyűjteményünkben őrzött eredetije mind zselatinos ezüst papírra készült vintázsfelvétel, a képek méretét a képaláírásokban feltüntettem. (Baji Etelka) 

szk001.jpgFotó: Szöllősy Kálmán:  Közlekedés a Széll Kálmán téren, 1950-es évek, 24×18 cm
© Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár
szk002.jpgFotó: Szöllősy Kálmán: Hajók, teherhajók a pesti Duna-parton, 1930-as évek, 24×17,8 cm
© Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár
szk003.jpgFotó: Szöllősy Kálmán: Járókelők esőben a Szent István Bazilika mögött, a Vilmos császár (ma Bajcsy-Zsilinszky Endre) úton, 1930-as évek, 24×18 cm
© Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár
szk004.jpgFotó: Szöllősy Kálmán: Vendégek az Arizona mulatóban, 1930-as évek, 12×17 cm
© Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár
szk005.jpgFotó: Szöllősy Kálmán:  Három fiatal fürdőző nő a Gellért fürdő nyitott medencéje lépcsőjénél, 1930-as évek, 18×24 cm
© Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár
szk006.jpgFotó: Szöllősy Kálmán: Táncosnő az Arizona mulatóban, 1930-as évek, 17,5×12 cm
© Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár
szk007.jpgFotó: Szöllősy Kálmán: Havas utca, 1930-as évek, 17×23,5 cm
© Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár
szk008.jpgFotó: Szöllősy Kálmán: Uszály a Lánchídnál a pesti Duna-parton, 1930-as évek, 17×23,5 cm
© Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár
szk010.jpgFotó: Szöllősy Kálmán:  Indul Bécsbe a távolsági busz, 1930-as évek, 18×24 cm
© Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár
szk011.jpgFotó: Szöllősy Kálmán: Éjszaka a Vörösmarty téren, 1930-as évek, 13×18 cm
© Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár
szk012.jpgFotó: Szöllősy Kálmán: Pihenők a pesti Duna-parton, 1930-as évek, 17,9×23,9 cm
© Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár
szk013.jpgFotó: Szöllősy Kálmán: Zöldséges stand az egyik vásárcsarnokban, 1930-as évek, 17×17,8 cm
© Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár

(forrás: fotomuveszet.net; mtva.hu)