Felnagyítva – Arthur E. Smith mikrófotói egy ismeretlen világból (1904)

Felnagyítva – Arthur E. Smith mikrófotói egy ismeretlen világból (1904)

2016. január 17. Mai Manó Ház

A mikroszkóp (görögül: mikron = kicsi + szkopein = nézni) egy olyan eszköz, mely megjeleníti a szabad szemmel láthatatlan apró vizsgálati objektumokat. A mikroszkóp több mint 400 éves múltra tekint vissza. Az elsőt Hollandiában készítették valamikor 1590 és 1608 között. Mind a dátum, mind a feltaláló(k) kiléte bizonytalan. Három szemüvegkészítőt szoktak feltalálóinak nevezni: Hans Lippershey-t, Hans Janssent, és fiát, Zachariast.
Az újabb és újabb technikai vívmányokkal fejlődő mikroszkópban rejlő lehetőségeket a XIX. század végén már a fotográfusok is felfedezték maguknak, hiszen a legelső hópehelyfotók is hasonló technikával készültek. Arthur E. Smith mikrofotóiból - a világon elsőként - Richard Kerr A természet mikroszkópon és fényképezőgépen keresztül (Nature through Microscope & Camera, 1909) című könyvében jelent meg egy válogatás.
Arthur E. Smith-ről kevés információ áll a rendelkezésünkre, de Kerr nyitó fejezetéből azt tudhatjuk meg, hogy a könyvben szereplő, akkoriban meglepő látványt nyújtó fényképek a „Királyi Természettudományi Társaság (Royal Society) 1904. május 3-i éves tudományos összejövetelén kerültek kiállításra és „közvetlenül egy mikroszkóppal kombinált fényképezőgépen keresztül 12x10-es lemezekre készültek és a negatívokat egyáltalán nem retusálták”. Az eljárást Arthur E. Smith a könyv egyetlen általa írt fejezetében magyarázza el.
A közönség még sohasem látott ehhez hasonlót: mikroszkópon keresztül készült elképesztő, korábban ismeretlen világot feltáró fényképeket. A kiállított képeken többek között a következők voltak láthatók: liliombimbó keresztmetszete; húslégy szívószerve; kullancs; diatoma (kovamoszat); emberi fejbőr átlós metszete és emberi fog függőleges metszete. A fotótörténeti jelentőségű album egyik képaláírásában egy magyar vonatkozást is felfedezhetünk: az ezerszeres nagyítással készült kovamoszat Boriból, Magyarországról érkezett. 

smith001.jpgFotó: Arthur E. Smith munka közben

Kerr bevezetőjét is érdemes elolvasni, aki a mikrográfia alkotásait a világ bajainak orvoslásaként értelmezi: „Túl sok szórakozóhely van városainkban, túl sok vacak és káros regény az ingyenes könyvtárakban… Nem állítjuk, hogy a mikroszkópon keresztül történő fényképezés a meglévő hibák ellenszere lenne, de azt gondoljuk, hogy ha fiataljaink minél többet foglalkoznak intellektuális időtöltéssel, akkor az annál jobb lesz a nemzet számára. Ez is egy ilyen és ráadásul nem önző időtöltés. A lelkes ember nagyon hasznos mások számára, mivel a Természet szépségeinek és csodáinak tanulmányozásából szerzett örömöt nem tartja meg kizárólag magának.”  

smith02.jpgFotó: Arthur E. Smith:  Csalánszőr

smith003.jpgFotó: Arthur E. Smith: Húslégy szívószerve 

smith004.jpgFotó: Arthur E. Smith: Pillangó szájszerve (Pödörnyelv) 

smith005.jpgFotó: Arthur E. Smith: Hangyaleső lárvája 

smith006.jpgFotó: Arthur E. Smith: Emberi vér

smith007.jpgFotó: Arthur E. Smith: Kovamoszat Boriból, Magyarország 

(forrás: wikipedia.hu; newscientist.com; publicdomainreview.org)

Dr. Harold Edgerton szabadalmának segítségével 1923-ban az emberi szemnek már túl gyors mozgás pillanatai is megörökíthetővé váltak a fényképeken. A különleges képekből összeállított válogatásunkat ITT találod.