Variációk - A fényképezés történetének híres manipulált fotói

2017. április 04. Mai Manó Ház

Az Adobe® Photoshop® és más képmódosító szoftverek használatának elterjedésének köszönhetően egyre inkább köztudottá vált, hogy a fotókat milyen mértékben lehet meghamisítani, pedig a fényképfelvételeket a fotográfusok már a médium feltalálása óta hamisították, módosították és manipulálták. A 19. században sok fényképész kiszínezte a portrékat, hogy élénkebbek és élethűbbek legyenek. Mások úgy készítettek nagy csoportképeket, hogy először az egyéneket műteremben külön lefényképezték, majd kollázst készítettek és szabadtéri jeleneteket ábrázoló festett hátterek elé illesztették be őket. Amint a fotográfia művészete és mestersége egyre kifinomultabbá vált, a fényképészek elképesztő technikák sorát fejlesztették ki képeik manipulálására, köztük a képösszeillesztést, a fotómontázst, a ráfestést, az ecsettel történő retusálást, a negatívok közbeiktatását, a többszörös expozíciót, a félrevezető képaláírást és más sötétkamrás (és digitális) varázslatokat.

A fotómanipuláció tehát a kezdetek óta jelen van a fényképezés történetében, sőt napjainkban annak szerves részét képezi. Mai bejegyzésünkbe a fotótörténet híres manipulált képeiből válogattunk.

Jevgenyij Haldejt megrendezett, manipulált fotói miatt - történelemhamisításért - sokan és sokat támadták, de ő azzal próbált védekezni, hogy a módosításokkal még hatásosabbá tette a rögzített eseményeket. A száz éve született Haldej 13 évesen kapta első fényképezőgépét, 1936-tól kezdve a TASZSZ szovjet hírügynökségnek dolgozott, 1941-től kezdve pedig frontfotósként végigkísérte a Vörös Hadsereget Belgrádon, Budapesten és Bécsen át Berlinig. Munkáit csodálta az elit Szovjetunió, Sztálinról, Gorbacsovról és Jelcinről is készíthetett portrékat. Az itt látható képet (montázst) 24 évesen készítette Murmanszkban. A Haldej által készített fotó nem volt olyan kifejező és drámai, mint ahogy azt a szovjet fotós elképzelte, így később brit Hawker Hurricane repülőgépeket és egy felrobbanó bombát montírozott a rénszarvas mellé

haldej1941.jpgFotó: Jevgenyij Haldej: Murmanszk, 1941

A legelső hamisított képaláírást a fotótörténeti írások Hyppolite Bayard nevéhez kötik, aki Az Önarckép vízbefúltan című képét harminckilenc évesen, 1840. október 18-án készítette. Ugyan a képet nem módosította, csak a póz és a szöveg volt félrevezető, de Bayard annyit mindenképpen elért vele, hogy az utókor neki tulajdonítsa a világ első hamisított fényképét, egyben a világ legelső férfi (fél)aktfotóját is.

bayard002.jpgFotó: Hippolyte Bayard: Önarckép vízbefúltan, 1840. október 18.

A negatívok közbeiktatásával (és retusálással) készült képek célja szinte biztosan a figyelemfelkeltés volt, hiszen a vándorfényképészeknek és a műtermi fotográfusoknak a megélhetésük függött a megbízásoktól. A XIX. században a tudomány és a technika fejlődésének köszönhetően örökre megváltozott a világ, azonban volt ennek a viktoriánus korszaknak egy könnyedebb oldala is. A ma már szimplán nevetségesnek tűnő képekből megtudhatjuk, hogy nagyon népszerű téma volt a szellemfotózás, amikor a fényképen látható személyek a levegőben lebegtek, de éppoly mókás fotó készülhetett fejetlen emberek társaságában is.

001.jpgFotó: Ismeretlen: Cím nélkül, év nélkül

Az avantgárd művészet egyik legismertebb manipulált fényképe Yves Klein Ugrás a semmibe (1960) című fotója, amelyen a művész boldog mosollyal az üres utca fölé veti magát. Alatta egy kerékpáros teker, aki észre sem veszi a feje fölött zajló csodálatos eseményt, miközben az utca végén vonat halad el. Klein 1962-ben 34 éves korában váratlanul meghalt, ezért a rejtély azóta sem oldódott meg: hogyan állította be az ugráshoz a felvételt?
Az újabb kutatások az Ugrás számos körülményét feltárták, de azok eléggé ellentmondóak és kétségesek. Úgy tűnik, hogy 1960-ban Klein valójában számos ugrást végrehajtott. A Menil levéltárosa, Geraldine Aramanda és a párizsi Yves Klein Archívum dokumentumai szerint január 27-én próbaugrást hajtott végre. Shunk és a magyar származású Kender János híres felvétele a következő év október 19-én készült, amikor Klein a párizsi Fontenay-aux-Roses nevű külvárosban, a Gentil-Bernard utca 3. alatti kertes ház homlokzati párkányról kiugrott. A manipulált fénykép két változata még a művész életében megjelent: az egyik a Dimanche (Vasárnap) című álmellékletben, illetve egy másik (kerékpár és vonat nélkül) a németországi Krefeldben 1961-ben rendezett kiállítása katalógusában. A fotó egy másik verzióján az ugró alak látható közelről és mögötte az ég, egy továbbin pedig Klein balra tekintve a kapu oszlopai fölött lebeg. Ezek a képek a Menil archívumában találhatók és a kiállításon is láthatók voltak. Kerry Brougher, a Hirshhorn igazgatóhelyettese és főkurátora szerint Klein özvegye, Rotraut megerősítette neki, hogy Klein többször is végrehajtotta az ugrást. Néhányan tanúsítják, hogy kollégái a dzsúdó iskolából ponyvát, mások szerint inkább kék lepedőt vagy hálót tartottak alatta.

harry-shunk-yves-klein-saut-dan-le-vide-paris-1960-painting-artwork-print.jpgFotó: Yves Klein (French, 1928–1962). Leap into the Void, 1960. Gelatin silver print; Image: 25.9 x 20 cm (10 3/16 x 7 7/8 in.); Frame: 43.2 x 35.6 cm (17 x 14 in.). The Metropolitan Museum of Art, New York, Purchase, The Horace W. Goldsmith Foundation Gift, through Joyce and Robert Menschel, 1992 (1992.5112) © Yves Klein, ADAGP, Paris; Photo: Shunk-Kender © Roy Lichtenstein Foundation 

A digitális képkombinációk és képegyesítések úttörőjeként az 1970-es évek végén Nancy Burson - az MIT néhány tudósának segítségével - számítógéppel kezdett el összetett portrékat készíteni és azóta pályafutásának nagy részét azzal töltötte, hogy az arckifejezések határait kutatta. A különböző korszakok szépségideáljairól készített, egymásra helyezett fotók segítségével a régi és mai, férfi és női mozisztárok csoportjainál a szépség változó természetét kutatta. Burson ügyesen ötvözte a tudományt és a művészetet, amivel a mai digitális manipulációk fontos és alapvető precedensét teremtette meg.

burson001.jpgFotó: Nancy Burson: First and Second Beauty Composites, 1982 © ClampArt
bal oldal: Bette Davis, Audrey Hepburn, Grace Kelly, Sophia Loren, Marilyn Monroe
jobb oldal: Jane Fonda, Jacqueline Bisset, Diane Keaton, Brooke Shields, Meryl Streep 

Grace Jones és Jean-Paul Goude 1978-ban találkozott egymással, mely végül egy nagylemezt és egy videót eredményezett. Az ikonikus fotó először 1978-ban a New York magazinban jelent meg és Jones annyira megkedvelte, hogy 1985-ben kiadott Island Life című albumán is ezt a képet használta fel, mely nem egy klasszikus fotó, hanem egy több képből álló fotómontázs. A képet Goude “Nigger Arabesque”-nek nevezte el. Az arabeszk egy, a klasszikus balettre jellemző testtartás: az egyik lábon felvett testhelyzet, amelyben a másik láb 90 fokra emelkedik hátrafelé; az álló lábnak megfelelő kar előre, a másik kar hátra nyúlik. Mivel Jones képtelen volt erre a pózra, ezért Goude kénytelen volt egy másik megoldást választani. A fotográfus a színésznőt minden lehetséges szögből fotózva - számítógép nélkül, a sötétkamrában - hozta létre teremtményét, mellyel tökéletes illúziót alkotott.

goudejones1978.jpgFotó: Jean-Paul Goude: Grace Jones, 1978

A világ legdrágább manipulált fotója egyben a világ legdrágább fotója is. Andreas Gursky 1999-ben készült színes fotója köztudottan digitálisan módosított. Gursky már a 90-es évek elején használt digitális technikát a negatívjai retusálásához és módosításához. Néhány munkájánál, pl. az építészeti témájúaknál, a képsíkok között mozgatja a kamerát, majd számítógépen kombinálja a negatívokat, hogy illesztésmentes, gyakran panorámaszerű képeket kapjon – olvashatjuk az artportal oldalán. A Rajna partján 1999-ben készült fotót is digitális utómunkának vetette alá, (többek között a képen látható épületeket is "eltüntette"), ám úgy tűnik ez semmit sem vont le a plexire kasírozott, a művész által szignózott, több mint három és fél méter széles műalkotás értékéből.

001.jpgFotó: Andreas Gursky: Rhein II., 1999

(forrás: artblart.com; wikipedia.org; vintag.es; capacenter.hu)

Egy 1987-ben készült fotó tanította meg a világot a digitális képszerkesztésre, a legendás kép történetéről ITT olvashatsz.

Ajánlott bejegyzések:

Ugrás a lap tetejére
süti beállítások módosítása