„Itt az ideje komolyan vennünk a fotográfiát: tekintsük végre hobbinak.” – vallja a kortárs fotográfia legendás alakja, Elliott Erwitt. Az idézet jól jellemzi az idén 89 éves művész munkásságát: kedvtelésből készített képei váltak a leghíresebbé, pedig rendkívül sikeres szakmai pályafutást tudhat maga mögött. Idős kora ellenére ma is aktív tagja a Magnum fotóügynökségnek, képeiből hamarosan kiállítás nyílik a Capa Központban és nálunk a Mai Manó Házban!
Nem hiába hívják a fotográfia Woody Allen-jének, ahogy arra egy korábbi cikkünkben is utaltunk. Az ironikus humor úgy szövi át Erwitt képeit, mint Allen filmjeit. Soha nem vette túlságosan komolyan az életet és saját magát sem. Így fogalmazott: „A legtöbb kortársammal ellentétben én nem vagyok komoly fotográfus. Inkább azt mondanám: komolyan veszem a komolytalanságot.” Egyik könyvének utószavában jóbarátja, Sam Holmes azt írta róla, hogy szerette is az embereket, meg nem is. Néha talált értelmet az életben, máskor viszont nem. A képeiről sem szeretett komolyan beszélni. Kerülte a hangzatos szavakat és gondolatokat, nem akart úgy tenni, mint aki megfejtette a világ összes titkát. Elfogadta az életet a maga megfejthetetlenségében.
Pedig élettapasztalatnak nem volt híján. 1928-ban született Párizsban, orosz szülők gyermekeként. A család nem sokkal ezután Milánóba költözött, ahol Elliott 10 éves koráig éltek. Miután az édesapja összetűzésbe került a fasiszta olasz kormánnyal, visszaköltöztek Párizsba egy évre. A Második Világháború szele azonban 1939-ben az Egyesült Államokba sodorta őket, s egy rövid New Yorki kitérő után Los Angelesben telepedtek le.
Erwitt itt végezte el a Hollywood High School gimnáziumot, ahol elkezdett érdeklődni a fotográfia iránt. Különleges tervei nem voltak a szakmában, egyszerűen ez tűnt a megélhetés egyik legkellemesebb formájának. Édesapja ebben az időben órákat gravírozott a hadseregnek, erre megtanította Elliottot is, aki az így szerzett első keresetéből vett magának egy Rolleiflex fényképezőgépet. A mosókonyhában sötét szobát alakított ki, pénzért esküvőket és egyéb rendezvényeket is fotózott. Innentől kezdve nem volt megállás.
New Yorkba költözött, gyorskajákon élt fillérekből, de néhány év alatt már a legjobb magazinoknak dolgozott be. A szülei még a gimnázium alatt elváltak, Erwitt azonban megörökölte tőlük az erős öntudatot és függetlenséget, azt a fajta magabiztosságot, amely rengeteg segített neki fotográfiai ambíciói valóra váltásában. Erős, kitartó ember volt. Két évet eltöltött az amerikai hadseregben, utazgatásai során fényképezett Európában és az Egyesült Államokban. Jól beszélt angolul, oroszul, franciául és olaszul is, ennek a tudásnak óriási hasznát vette külföldön. 1953-ban Robert Capa unszolására csatlakozott a híres Magnum fotóügynökséghez, ahol a szakma legjobbjaival találkozott, Henri-Cartier Bresson is a szárnyai alá vette. Szabadúszóként olyan magazinoknak dolgozott, mint a Life, a Holiday vagy a Look. A hatvanas években a Magnum fotóügynökség vezetői posztját töltötte be három éven keresztül.
A hetvenes évektől a filmek felé fordult az érdeklődése, több dokumentumfilmet és vígjátékot forgatott, amelyekben ugyanúgy megjelent az irónia és az emberiesség, mint ahogy a képein. Sam Holmes szerint a humor egy védőpajzs volt számára, amelyet közte és a világ közé, illetve saját maga és legmélyebb gondolatai közé állított.
Az elmúlt 20 évben is aktívan dolgozott, szabadideje nagy részét azonban a műveiből készült könyvek és kiállítások menedzselésére fordította. 82 éves korában az International Center of Photography életműdíjjal tüntette ki. Amikor megkérdezték, mit jelent ez számára, azt mondta: „Ez jár akkor, ha sokáig élsz.”
André Kertészhez hasonlóan büszke volt arra, hogy egész életében amatőr fotográfusnak tekinthette magát. „Az amatőr képeim a legjobbak” – mondta. Kedvenc megbízása egy olyan könyv volt, amelyet a szocialista Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia életéről kellett készítenie. Azért ez tetszett neki a legjobban, mert semmilyen kikötés nem volt, bármit fotózhatott.
Jelenleg New Yorkban él, a négy házasságából összesen hat gyermeke született. (Kocsány Kornél)
Az Elliott Erwitt Retrospektív és az Elliott Erwitt Magyarországon című kiállítások 2017. június 15. és szeptember 10. között látogathatóak a Nagymező utcában.
