Az internetes kép és a hagyományos fénykép gyűjtése, őrzése, szerepe. - ezzel az alcímmel indítottuk el 2014-ben Fotóművészeti Szabadegyetemünket, melyhez Kincses Károly az alábbi ajánlót írta.
„Ha végiggondoltuk teljes részletességében, ha nem, ma, 2014-ben a hagyományos (analóg) fotográfia feladta utolsó előtti lövészárkait is, s egy kis területre összpontosítva megmaradt erőit, körkörös védelemre rendezkedett be. Mit jelent ez kevésbé militáns környezetben szocializálódott emberek számára? Csak annyit, hogy a fényképezés szinte minden területét elfoglalta a digitálisan készült, interneten továbbított, számítógépes memóriákban őrzött kép. Ez nem nagy baj, mert gyorsabb, azonnal felhasználható bármely célra, gyorsan továbbítható, stb. De ezzel párhuzamosan nagyon gyorsan elvesznek, elvesztek azok az ismeretek, tudások, készségek, melyeket a hagyományos fényképezés kivétel nélkül szinte minden művelőjétől megkövetelt. A fényképezés 180 éves eszköztára, filozófiája, gyakorlata került a digitális lánctalpak alá, s ezt nem kéne hagyni. Még rengeteg analóg fotográfia maradt ránk, ma is készülnek hagyományos és történeti eljárásokkal képek a kevesedő számú, úgymond megszállott jóvoltából, és talán vagyunk elegen, akik az ezekhez kapcsolódó tudások birtokosai. Ezért szerveztük a mostani szabadegyetemi sorozatunkat a hagyományos és digitális kép lehetséges békés egymás mellett élésének, a múltbéli tudások és az új ismeretek egymás mellé rendezésének jegyében. Nem annyira technikai, mint sokkal inkább történeti, gondolkodásbeli, gyakorlati jellegű mindegyik előadás.”

Az első előadáson Tamási Miklós a Fortepan egyik alapítója volt vendégünk. Mivel e hónapban a Fortepan a témánk, a 2014. november 11-én készült felvételt mostantól bárki megnézheti YouTube csatornánkon.

Internetes fotógyűjtemények, a netes gyűjtés formái, lehetőségei, buktatói
Tamási Miklós, Fortepan szerkesztő
“Mindenki meglőheti a maga képét” (Moholy-Nagy László)
A Fortepan on-line fotóarchívum története 5 percben + az archív képek körüli probléma-csomó átvágása 55 percben. Mire jó a digitalizálás, vagy a szabad hozzáférés és mire nem? Hogyan sokszorozzuk és osszuk meg a fotóban rejlő információt, érzelmet, tudást? Végül néhány radikális gondolat az államosított képek értékéről.