12 évvel az atomtámadás után - Ken Domon képei Hirosimából (1957)

12 évvel az atomtámadás után - Ken Domon képei Hirosimából (1957)

2017. augusztus 06. Mai Manó Ház

A II. világháborús vereség a tánc, a film és a fényképészet világában alkotó japán művészek számára kérdéseket vetett fel a háború utáni nemzeti identitással kapcsolatban. Mark Holborn megállapítása szerint „a háború után készült japán fényképek között egyet sem találunk, amely ne árulná el, hogy mennyire hatottak 1945 már-már felfoghatatlan eseményei a nemzet kollektív képzeletére”. A háború után készült japán műalkotásokban a háborús élmények visszhangoznak, a témák a halál, a pusztulás és a vereség körül forognak. Az atombombázást követően a hagyományos japán művészetben ritkán ábrázolt emberi anatómia a rombolás és a kitartás ellentmondásos jelképeként robbant be. A háború utáni japán fényképészetet az ezt ellensúlyozó normalitás iránti vágy is átszőtte. Mivel a japán múzeumok nem foglalkoztak fényképek kiállításával és gyűjtésével, a fotók elsősorban könyvekben terjedtek. Ennek következtében a japán fényképészek képsorozatokban gondolkoztak. A könyvoldalakon egymást követő képek a nyomdai tinta mély, egyhangú fekete-fehérében jelentek meg. A szép fényképnyomatok leginkább portfólióban vagy galériában értékelhető szürke skálájának finomságai másodlagossá váltak.
Amikor az 1950-es évek elején az USA hatóságai feloldották az atombombával kapcsolatos képekre vonatkozó tilalmat, a fotósok egy része megpróbálta jelentéssé formálni Hirosima és Nagaszaki tapasztalatát. A háború utáni Japán ikonográfiájában az élet és a halál legfontosabb jelképévé az atombomba emberek és a polgári élet körében okozott dúlása vált.
Ken Domon (1909–1990), a sokrétű érdeklődéssel rendelkező – így a japán műalkotások fotózásával is foglalkozó – fényképész 1958-ban adta ki Hiroshima című, a robbanás túlélőit kíméletlen őszinteséggel bemutató könyvét. A japánok többsége ebből a könyvből ismerte meg a bombázások történetét. Domon azzal is felhívta a figyelmet Hirosima lakóinak kitartására, hogy évvekkel első kötetének megjelenése után kiadta Living Hiroshima (Az élő Hirosima) című könyvét is. A családi életet és a hétköznapi élet boldogságát ábrázoló képeken gyakran nyilvánult meg az a vágy, hogy az atomsugárzás után az élet visszatérjen a rendes kerékvágásba. - írta Mary Warner Marien A fotográfia nagykönyve - A fényképezés kultúrtörténete című könyvében.

Mai bejegyzésünkbe Ken Domon Hiroshima című könyvének képeiből válogattunk.

domon000.jpgFotó: Ken Domon: Strandoló fiatalok, Hirosima, 1957
© Ken Domon Museum of Photography, Jamagata, Japán

Az 1958 márciusában megjelent Hirosima című album egy, a témához kapcsolódó esszé mellett 180 darab fekete-fehér képet tartalmaz. Domon 1957. július 23-án érkezett Hirosimába. Novemberig még hatszor utazott vissza, összesen 36 napot töltött a városban és 7800 képet készített. A fotóalbum a megjelenés után erős társadalmi vitát kavart és sok kemény kritikát kapott, ám a Shinchō magazin 1977-ben megjelent cikkében a Nobel-díjas Ōe Kenzaburō a Hiroshima fotóalbumot már úgy jellemezte, mint a modern művészet első olyan munkája, amely bár az atombomba témájával foglalkozott, mégis az élőkről mesélt a holtak helyett.
Domon először 1959-ben, majd a következő két évtizedben még kétszer kapott agyvérzést, kerekes székben tudott csak mozogni. Ken Domon fotográfus munkáját közel 70.000 negatív őrzi, de hazáján kívül szinte teljesen ismeretlen volt. Első európai kiállítását Rómában rendezték 2016 nyarán.
Ken Domon 1990-ben hunyt el Tokióban. 

domon002.jpgFotó: Ken Domon: Kejii halála, Hirosima, 1957
© Ken Domon Museum of Photography, Jamagata, Japán
domon003.jpgFotó: Ken Domon:  Kórházban, Hirosima, 1957
© Ken Domon Museum of Photography, Jamagata, Japán
domon004.jpgFotó: Ken Domon: Kórházban, Hirosima, 1957
© Ken Domon Museum of Photography, Jamagata, Japán
domon005.jpgFotó: Ken Domon: Vak kislány, Hirosima, 1957.
© Ken Domon Museum of Photography, Jamagata, Japán
domon006.jpgFotó: Ken Domon: Cím nélkül, Hirosima, 1957
© The Museum of Modern Art, New York, USA
domon007.jpgFotó: Ken Domon: Cím nélkül, Hirosima, 1957
© The Museum of Modern Art, New York, USA
domon008.jpgFotó: Ken Domon: Cím nélkül, Hirosima, 1957
© The Museum of Modern Art, New York, USA
domon009.jpgFotó: Ken Domon: Cím nélkül, Hirosima, 1957
© The Museum of Modern Art, New York, USA
domon010.jpgFotó: Ken Domon: Cím nélkül, Hirosima, 1957
© The Museum of Modern Art, New York, USA
kendomon.jpgFotó: Ken Domon: Hirosima, Az atombomba áldozatainak esküvője, 1957
© Ken Domon Museum of Photography, Jamagata, Japán

(forrás: moma.org; artblart.com)

A 72 évvel ezelőtt, 1945 augusztusában Hirosimára és Nagaszakira dobott atombomba robbanásáról főleg az amerikai hadsereg által a levegőből készített képeket ismerjük. Egy korábbi bejegyzésünkben olyan fotókat mutattunk be, melyeket a városokban élő japán fotográfusok készítettek közvetlen a robbanás utáni pillanatokról. Ezeket a képeket ITT találod.