A zseniális kísérletező - Válogatás a Moholy-Nagy László kiállításunk képeiből

A zseniális kísérletező - Válogatás a Moholy-Nagy László kiállításunk képeiből

2019. március 27. Mai Manó Ház

A Mai Manó Ház Moholy-Nagy László fotográfiáinak bemutatásával ünnepli a Bauhaus centenáriumát, az intézményét, melyben Moholy-Nagy László „legfiatalabb professzorként” felkeltette a fotográfia iránti elméleti és gyakorlati érdeklődést. A Magyar Fotográfiai Múzeumban őrzött fotókollekció most először látható Budapesten, a Mai Manó Házban.
A kiállított képanyag döntő többségben Moholy-Nagy európai korszakából tartalmaz fényképeket, melyek eredetileg 1922 és 1937 között készültek. A fényképeken keresztül részletes és mély betekintést kaphatunk Moholy-Nagy fotográfia területén kifejtett, a modern képzőművészetet megújító és azt nagyban befolyásoló munkásságából. Habár több, mint valószínű, hogy Moholy-Nagy soha nem laborált, hívott elő és fixált fényképet sötétkamrában, valamint nem tartotta magát fotóművésznek, sem fotográfusnak, hatása a modern és a későbbi korszakok fotóművészetére vitathatatlan.

A kiállítás három tematikus csoportban mutatja be ezt a minden elemében összefüggő, ám témájában és az alkalmazott technikákban széttartó képanyagot.
Az 1922-ben akkori feleségével, Lucia Schultz-cal elkezdett fotogram kísérletei alkotják az első egység képanyagát. A fényképezőgép használata nélkül készült, szó szerinti fényképekhez kapcsolódóan kerül bemutatásra Moholy-Nagy Fényjáték: Fekete-Fehér-Szürke fényjáték című filmje. A film a fotogram kísérletekhez társítható, azok fény- és tárgyközpontúságának összegzéseként, megtestesüléseként is definiálható Fény-tér modulátor működésének és az általa létrehozott fény- és árnyjátéknak a bemutatása.
A második egység a szakirodalom által egybehangzóan Moholy-Nagy László „felfedezésének”, újításának tartott fotóplasztikákat tartalmazza. Ezek egyrészt személyes tartalommal átitatottak, másrészt a korabeli, azaz a húszas évek popkultúrájából (képes magazinok, hirdetések, köztéri és újságokban elhelyezett reklámok) építkeznek. A fotóplasztika képtípusa, amelyet Moholy-Nagy a Látás Mozgásban című, 1947-ben megjelent könyvében már fotómontázsként említ, többek között azért is különösen fontos az életműben, mert a más jellegű alkotásaival kapcsolatos semleges címadási gyakorlatával szemben a fotóplasztikáit a nézőt az értelmezés megkezdésében segítő és a mű részeként elgondolható címekkel látta el.
A kiállítás harmadik egysége Moholy-Nagy egyéb fotográfiai kísérleteit, absztrakcióit mutatja be, amelyek nagy részében felfedezhetők a fotogram kísérletek során szerzett tapasztalatok és képalkotási törekvések. Itt találhatók Moholy-Nagy egyéb, személyesebb, vagy gyakran utazásai során, mintegy flaneurként készített felvételei is, amelyekre egyként jellemző a szokatlan leképezési mód, a számos más elnevezés mellett a fényképezésben Bauhaus stílusnak is nevezett kompozíciós eljárások, mint például a béka- és madárperspektíva használata.

Moholy-Nagy László fényképei létrehozása során egyként törekedett annak az elméleti felvetésnek a megvalósítására, amelyet a De Stijl hasábjain 1922-ben közölt első önálló írásában a Produkció-Reprodukció címűben felvázolt. A reprodukciós célokra használt eszközöket, azaz többek között a fényképezőgépet is produktív, vagyis alkotó, nem pedig másoló, leíró célokra kell használni. Úgy gondoljuk a Magyar Fotográfiai Múzeumban őrzött, s most itt Budapesten bemutatott képanyag ezen elgondolás megvalósulásának hiteles bizonyítéka.

Moholy-Nagy László születésének századik évfordulója alkalmából a Magyar Fotográfiai Múzeum 1995-ben egy, az alkotó addig itthon jobbára ismeretlen fotográfusi munkásságát mutatta be a Moholy-Nagy László: 100 fotó című kiállításán. A sokoldalú képzőművész és teoretikus lányával, Hattula Moholy-Naggyal történő szakmai együttműködés eredménye, hogy a lánya birtokában lévő negatívokról 1995-ben, a kiállítás kedvéért készült új nagyítások, valamint számos 1973-ban készült fotóplasztika és fotogram reprodukció ajándékozás útján bekerült a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményébe. Az új nagyításokkal kiegészült fotográfiai kollekció, amelynek értéke a már előzetesen meglévő, Moholy-Nagy László által bélyegzővel és sok esetben a kézírásával ellátott vintázs nagyításokkal együtt felbecsülhetetlen, még egyszer sem volt bemutatva Budapesten. (Tóth Balázs Zoltán, a kiállítás kurátora) 

A fotóra kattintva a Mai Manó Házban látható Moholy-Nagy László kiállításunk sajtóképeit találod. 

A kiállítás Hattula Moholy-Naggyal, Moholy-Nagy László lányával történő szakmai együttműködés eredménye.

BAUHAUS100. A ZSENIÁLIS KÍSÉRLETEZŐ: MOHOLY-NAGY LÁSZLÓ FOTOGRÁFIÁI
A kiállítás megtekinthető:
2019. március 27. - május 12.
Kedd - vasárnap 12.00 és 19.00 óra között.
Hétfőn és ünnepnapokon zárva.
Kurátor: Tóth Balázs Zoltán 

2012-ben egy ideig Moholy-Nagy László 1925-ben készült fotogramja volt a világ 10. legdrágább képe. Az erről szóló bejegyzésünket ITT találod.