Egy letűnt kor pusztuló emlékei – Hernád Géza 42 fotója a balatonaligai pártüdülőből

Egy letűnt kor pusztuló emlékei – Hernád Géza 42 fotója a balatonaligai pártüdülőből

2019. szeptember 29. Mai Manó Ház

Az 1978-ban Debrecenben született Hernád Géza 1998-2000 között a Pázmány Péter Egyetem Bölcsészettudományi Karán tanult, kommunikáció-spanyol szakon. 2001-ben kezdte el a MÚOSZ Bálint György Újságíró iskola Fotóriporteri szakát, majd 2002-től szabadúszó fotoriporterként különböző magazinok, hetilapok és weboldalak számára készített fotókat. 2005-ben Londonban dolgozott a Camerapress Ltd. szabadúszó munkatársaként, majd 2006-tól a Magyar Hírlap szabadúszó fotóriportere volt. 2008-ban a 65. Pictures of the Year International (POYi) pályázatán 2. helyezést ért el Newspaper Division/Feature Picture Story kategóriában, ugyanebben az évben a Pécsi József Fotóművészeti ösztöndíjat és az Év fotóriportere díjat is elnyerte.

Hernád képeit már a Mai Manó Házban is kiállítottuk, és itt a blogunkon is bemutattuk. Saját indíttatású, hosszú távú sorozatait 4×5 és 8×10 inches nagyformátumú analóg fényképezőgépekkel készíti. Így van ez legújabb munkájával is, mely az egykori balatonaligai pártüdülőben készült.

Ami pedig a Balaton partját illeti, örömmel mondhatom, hogy nem 1947-ben, hanem már 1945 nyarán kivittünk Balatonboglárra, Bélatelepre, Fonyódra, Zamárdiba, gyermekeket. Ezeket a telepeket most még kibővítjük. Éppen ezért fordultam a mélyen tisztelt Közgyűléshez anyagi és erkölcsi támogatásért, hogy balatonaligai üdülőnket, ahol 200 férőhely van, megnyithassuk s Érden a 60 férőhelyes üdülőnket is üzembe helyezhessük. (Helyeslés.)
Sajnos, új intézményt még nem tudtunk létesíteni, ahhoz gyengék vagyunk. De az idén is már legalább 3000 gyermek részére nyújthatjuk a nyaralás örömeit. Június 1-től kezdve 3-6 éves gyermekeket nyaraltatunk a Balaton partján: a vizsgák után pedig levisszük oda az iskolásgyermekeket. Nekünk is az a tervünk, hogy minden gyermeknek egészséges örömet és boldogságot nyújtsunk és Budapestet a kacagó boldog gyermekek, a szerencsés anyák városává tehessük. (Élénk éljenzés és nagy taps.)
– olvashatjuk a Fővárosi Közlöny 1947. június 21-i számában Pollák Ferencné felszólalásának írásos változatát, ahol elsőként merült fel a balatonaligai pártüdülő terve.
Szinte napra pontosan egy évvel később, 1948. június 22-én a Friss Újság már az avatásról számolt be az alábbi rövidhírrel: Felavatták a népjóléti minisztérium balatonaligai üdülőjét. Olt Károly népjóléti miniszter vasárnap Balatonaligán felavatta a népjóléti minisztérium rohammunkával helyreállított szakszervezeti üdülőjét. A rohammunkát a minisztériumi garázs 22 alkalmazottja és a tisztviselők végezték el. A miniszter bejelentette, hogy a szakszervezet a legjobban dolgozók közül húszat ingyen fog nyaraltatni az üdülőben.

Hernád Géza 2017-ben kezdte el sorozatát nagyformátumú, 8x10 inches, analóg, műszaki fényképezőgépével. Ez a fajta alkotói folyamat nagyon időigényes, mire összejön negyven kép, az eltarthat akár két-három évig is. Megragadott ez a rothadó, pusztuló építészeti világ. Az első napon kilenc képet csináltam reggel héttől este hétig, amivel megdöntöttem a saját rekordomat. A kísérteties hangulat ma is belengi a Balaton-parti üdülőkomplexumot, főként azért, mert semmilyen formában nem alakították át ezeket az épületeket. Hiába lett végül 2006-ban hosszas viták után új tulajdonosa az ingatlannak, csak ígéretek voltak a rendbetételére, az üdülő ugyanúgy pusztul tovább, mint azelőtt. Senki sem vállalta fel, hogy emlékhelyet, történelmi múzeumot csináljon ide, ugyanakkor porig rombolni se merte senki. Ez a furcsa, múltba révedő, döntésképtelen hangulat lengi be a balatonakarattyai löszfal alatt elterülő, dzsungelszerű ősfák és bozótok által benőtt, titokzatos villákat, és mint egy feldolgozatlan trauma, csak lebeg, sehová sem megy, megül itt, akárcsak a párás levegő, és rohasztja tovább a málló épületeket, amelyek egyre inkább horrorfilmbe illő díszletté válnak. – fogalmaz Hernád Géza fotográfus azon projektjével kapcsolatban, amelyben feltérképezte az elhagyatott nyaralókomplexumot.

A képek egy része Egy eltűnőben lévő építészeti valóság címmel elsőként az Octogon magazin 2019/3. számában jelentek meg. Ezután írt nekem Hernád Géza, és küldte el új sorozatát, melyet ezúton is köszönünk, és ma nagy örömmel nektek is megmutatunk. A teljes sorozat jelenleg kizárólag a Mai Manó Ház Blogon érhető el.

(forrás: hernad.portfoliobox.me; magyarnemzet.hu; adtplus.arcanum.hu; octogon.hu)

Hernád Géza az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárása apropóján két és fél évig készítette hasonló technikával különös színvilágú vizuális lenyomatait. Törékeny elmék, 2007–2009 című díjnyertes sorozatát ITT,  Szezon és holtidény című sorozatát, ahol a hazai elő- és utószezonban kalauzol el minket olyan a helyekre, amelyek leginkább csak nyáron vagy kizárólag téli időben népszerűek és zsúfoltak ITT találod.