Ezeket a régi színes képeket még burgonyakeményítő és szénpor segítségével készítették

Ezeket a régi színes képeket még burgonyakeményítő és szénpor segítségével készítették

2019. október 06. Mai Manó Ház

Idén volt 115 éve, hogy 1904. május 30-án – hosszadalmas kísérletezés után – August és Louis Lumière szabadalmaztatták az első valódi, színes képrögzítési eljárást; az autokrómot. A Lumière testvérek lyoni nyersanyaggyáruk kísérleti laboratóriumában 1895-ben kezdtek el a színes fényképezéssel behatóan foglalkozni. Első használható eljárásukat Chroma néven forgalmazták, ez a színeket három színkivonat egyesítésével adta vissza. Több fantáziát láttak azonban a Joly-féle színrácsos eljárásban, az ezen alapuló első nyersanyaguk előállítási eljárását 1903-ban és 1904-ben szabadalmaztatták. Ennek alapján készítették elő a nagyüzemi gyártást előkészítését, ami 1906 áprilisában indult el. Autochrome-nak elnevezett üveglemezüket keményítőszemcsékből álló, szürkének látszó és fényszűrőként működő háromszínű rács borította. Ez a három alapszín szerint megfestve fedte be a lemezt. A fényérzékeny réteget erre a rácsra öntötték fel. Az exponálás a színrács felől történt, az erős kékérzékenység miatt narancssárgás színszűrővel. A fordítós kidolgozás végeredménye színes diapozitív lett. A már említett, 1908-as kiadású Évkönyvben terjedelmes írásában Dr. Kelen Béla számolt be az Autochrome lemezek használata terén szerzett másféléves (!) tapasztalatairól. A szerző azt állította: Magyarországon az elsők között próbálták ki az anyagot, és a budapesti Photo Clubban tartott bemutató anyagát a bécsi egyesületek is kölcsönkérték.
Azonban az eljárás tömeges elterjedéséhez még közel három évre volt szükség, hiszen csak 1907-től sikerült az ehhez szükséges speciális lemezeket gyárilag előállítani. Magyarországon is ezekben az időkben jelentek meg az első hírek a színes fényképezés témában:
Párizsból jelentik, hogy a Lumière-testvérek, akik évek óta keresték a színes fotográfia készítésének módját, most végre megtalálták a nagy titkot. Körülbelül száz fölvételük kifogástalanul sikerült s most már bizonyos, hogy a természetes színek fotografálása lehetséges s ezzel a fényképezés technikája talán fejlődésének csúcspontjára ért. A nagyjelentőségű fölfedezésről, amely sok mindenre lesz hatással, egyelőre ennyit közölnek: Lumière Ágoston és Lajos több fotográfust, vegyészt és fotográfozógép-gyárost meghívott a minap, hogy megmutassa nekik fölvételeit. A természetes színekkel készült fölvételek virágokról, tájokról és festményekről készültek s arckép is van közöttük sok. A legtöbb kép tökéletesen sikerült; van köztük egy tengerparti fölvétel, amelyen a tenger színe, a parttól nagy távolságra levő hegyek, a kék ég s a hajókon lebegő francia zászló olyan természetes színben jelenik meg, hogy a néző azt hiszi, a valóságot látja kicsiben. – számolt be a Pesti Hírlap párizsi tudósítója az 1907. június 7-i számban a fotótörténeti bejelentésről. 

place_de_la_republique.pngFotó: Auguste Léon: Virágárus nő, Köztársaság tér, Párizs, 1918 (Wikimedia Commons)

Az eljárás lényege röviden; hogy 9x12 vagy ritkábban 13x18 cm méretű pozitív üveglemezre készült a felvétel, melynek egyik oldalát burgonyakeményítőből és szénporból összeállított fényérzékeny színszűrőréteggel vonták be. A bevont lemezek finom szemcséit cinóbervörösre, sárgászöldre és ultramarinkékre festették, ezek működtek színszűrőként. Az autokróm lemez hosszú expozíciót igényelt, mert érzékenysége a legjobb esetben is csak harmada volt az akkor használatos fekete-fehér lemezeknek. Szemléltetésül egy adat: tájképet nyáron, a déli órákban, a legerősebb napfénynél, 8-as blendével 1 másodpercnyi expozícióval lehetett megörökíteni. Az exponálás után előhívott képeket ablaküvegre lehetett kivetíteni vagy a fény felé tartva megnézni, illetve kiállításon, tükrös installációban voltak szemlélhetők. Gyakorlatilag sokszorosíthatatlan volt, bár 1912-ben forgalomba került egy Utocolor elnevezésű papír, amelyre lehetett másolatokat készíteni, de a végeredmény korántsem volt kielégítő. (Az autokrómról részletesebb leírást ITT találsz.)

natgeo.jpgFotó: Gyerekek a Sylvan Drew Circus plakátok előtt, 1931. Photograph by Jacob J. Gayer, National Geographic Creative

A franciák után a magyarok voltak az elsők a világon, akik sikereket értek el autokróm lemezekkel. Balogh Rudolf Aradon, az I. Országos Művészfénykép Kiállításon (1907) állította ki autokróm képeit, s két év múlva ezek közül egy meg is jelent Mai Manó lapjában, A Fényben. (A Mai Manó Ház Három szín kiállításán Balogh Rudolf autokróm felvételei közül két, 1930-ban készült enteriőrképet is bemutatunk.) Pedig ekkoriban Budapesten még csak egy-két lemezhez lehetett hozzájutni, a szükséges szűrők, kellékek nélkül. Elsőként Pejtsik Károly üzletében volt elérhető az érdeklődők számára az autokróm-lemez, 1908-ban már magyar nyelvű használati utasítással lehetett megvásárolni ezeket Pejtsik pesti Városház utcai üzletében.

A National Geographic az első autokrómot 1914. júliusi számában, közvetlenül az első világháború kitörése előtt publikálta, a képen a belgiumi Gentben található virágoskert látható. Ez a vívmány a nagyközönség számára akkor még hallatlan vagy inkább még nem látott volt. A képaláírás így szólt: „A képet nézve azon tűnődünk, hogy mit csodáljunk jobban – a virág szépségét vagy a fényképezőgép hatalmát".

Bár az autokróm eljárás népszerű volt, nem volt tökéletes: alacsony volt az üveglemez fényérzékenysége és hosszú záridő szükségeltetett a pontos expozícióhoz, ezért szinte lehetetlen volt vele például mozgást megörökíteni, a csendéletek, az enteriőrképek vagy a beállított portré- és aktképek viszont tipikusan autokróm témákká váltak.
Mai bejegyzésünkben a színes fényképezés utazó úttörőinek (Arnold Genthe, Hans Hildenbrand, Auguste Leon, Stéphane Passet) autokróm képeiből válogattunk. 

A képre kattintva a huszonkilenc autokróm felvételből álló galériánkat találod.

(forrás: wikimedia.commons; fotomult.c3.hu; adtplus.arcanum.hu; fotomuveszet.net)

Hans Hildenbrand autokróm eljárással, Magyarországon készült színes képeiből ITT találsz egy válogatást.