„Ide vasárnaponként a boldog békeévekben rajokban jártak a fényképezők” – a magyaros stílus fényképészeinek fotótúrái Csömörön (Bata Tímea írása)

2020. július 05. Mai Manó Ház

Ezzel a poszttal végéhez ért a Néprajzi Múzeummal közös együttműködésünk, aminek keretében a múzeum szakembereinek segítségével tematikus, exkluzív válogatásokat (fotók, háttéranyagok) mutathattunk be digitalizált fotógyűjteményükből, hogy Ti is megismerjétek a Néprajzi Múzeum szépséges, értékes és érdekes tartalmait. 

Az 1920-as évek közepétől bő három évtizeden keresztül népszerű hazai és nemzetközi szinten is sikereket elért, meghatározó fotográfusokat, fotóriportereket felsorakoztató magyaros stílusú fotográfiai irányzat számos képviselőjétől őriz felvételeket a Néprajzi Múzeum. A műfajt technikailag a sajátos beállítások, az ellenfény, a tükörfényezett nagyítások, témák tekintetében a csendéletek, portrék mellett az idillikus magyar tájak, városképek és a hangsúlyos szerephez jutó folklorisztikus, néprajzi zsánerképek jellemzik. A Néprajzi Múzeum fotógyűjteményének közel 13000 tétele sorolható ez utóbbi kategóriába (köztük több ezres nagyságrendben Szöllősy Kálmán, Vadas Ernő, Kankovszky Ervin és a Magyar Fim Iroda anyaga).
A mozgalom ernyőszervezeteként működő Magyar Amatőrök Országos Szövetsége (MAOSz), a korabeli fotográfiai szaklapok által és magánúton szervezett vidéki fotós kiruccanások alkalmával általában vasárnaponként vagy ünnepnapokon egy-egy vezetővel 10-15 fős csoportok érkeztek a településekre, a résztvevők saját témákat is keresve délelőtt vagy egy teljes nap fotózták a templomba menő lányokat, asszonyokat, az utcán vagy határban játszó gyerekeket, a falusi hétvégék és ünnepek (élet)képeit.
A fotótúrák helyszínének kiválasztását nagyban befolyásolta, hogy az Budapestről könnyen megközelíthető legyen (például Szentendre, Budaörs, Bánk, Tura, Boldog, Buják), ezek közé tartozott Csömör is. A falvakban készült népies témájú felvételek egy része beállított, más részük spontán született. Kunszt János így emlékszik vissza a fotózásokra:

„Vannak olyan falvak, ahol olyan modelleket találunk, amilyeneket az Isten csak jókedvében teremthetett (Csömör, Kerepes, Boldog, Buják, stb.), mégpedig azért, mert ide vasárnaponként a boldog békeévekben rajokban jártak a fényképezők, hogy semmi lámpalázat nem éreznek az objektív előtt, s még a legparányibb, járni alig tudó tökmagocskák is olyan puhán és természetesen mozognak a gép előtt, mint megannyi Tolnay Klári vagy Páger Antal.”

A rendelkezésre álló adatok alapján elsőként Kankovszky Ervin kereste fel a települést, 1925-ben többször fotózott az evangélikus templom környékén. 1932-ben, a már helyismerettel rendelkező Kankovszky kalauzolásával szervezték az első hivatalos fotótúrát Csömörre. 1934-től a MAOSz Ramhab Gyula vezetésével többször indított tematikus, a népviseletre fókuszáló túrákat a faluba. A Néprajzi Múzeumban és más gyűjteményekben, a korabeli szakkiadványokban és árverési oldalakon hozzáférhető több mint négyszáz, magyaros stílusban készült csömöri felvétel tizenhét fotográfushoz köthető. Legalább egyszer biztosan járt Csömörön Ajtay-Heim Jenő, Balogh Rudolf, Csörgeő Tibor, Denkstein Jenő, Dulovits Jenő, Hegyey Tibor, Járai Rudolf, Kankovszky Ervin, Kunszt János, Marnitz Frigyes, Ramhab Gyula, Reich Péter Cornel, Szendrő István, Szöllősy Kálmán, Vadas Ernő, Vadas Jolán, Wallner Viktor (kurzívval azon fényképészek neve, akiktől a Néprajzi Múzeumban csömöri fotó található).
A Néprajzi Múzeum az eddig előkerült négyszáz fotográfiából közel kettőszázötven darabot őriz, ez mennyiségében és tematikájában is jelentős lenyomata a Csömörön megfordult magyaros stílusú fotográfusok munkájának. Dulovits Jenő és Vadas Ernő legkedveltebb, leglátogatottabb falusi helyszínét jelentette Csömör, Szöllősy Kálmán és Kankovszky Ervin esetében is fontos szerepet játszott a település.
A fényképek és a szórványos adatok alapján a csömöri vasárnapi fotótúrák résztvevői hévvel érkeztek a fővárosból, az evangélikus templomnál és környékén lévő házaknál a délelőtti órákban felvételeket készítettek, majd a túrák egy része valamelyik kocsmában végződött. Természetes módon a fotók fő témája a helyi szlovák viselet volt, melynek részeként az ünnepi keményített szoknya (piglovanke), a sajátos leány haj- és szalagviselet, az asszonyok által hordott csipkés főkötő (csepjec), a hímzett kékfestő kötény vagy a csömöri szabású blúz (csömörszka) rendre visszaköszönnek a képeken. Annak ellenére, hogy a felvételek egy része beállított, az öltözetet valós használatban és időben mutatják. Többen megörökítették a Csömöri-patak (Forrás-patak) ideiglenes gyaloghídján, mosáshoz használt pallóján vagy a Kistarcsai úton, az Ulicska pallójánál átkelő lányok csoportját. Népszerű téma volt a falu határában, a Marticsek-árok közelében vagy a Kálvárián pihenő, játszó, állatokat terelő lányok, kisgyerekek fényképezése is.
A magyaros stílusú fotográfusok által írott szakcikkek, beszámolók fogalomhasználatából látszik, hogy a falvakban történő fotózást, a modellek és témák megtalálását egyfajta etnográfiai munkának tekintették, és Csömör megfelelő és egyik legnépszerűbb terepe volt ennek. A múzeumi fotóanyag a csömöri viselet fontos forrása, a faluképre vonatkozó, mára már eltűnt vagy teljes egészében átalakult épületek, településrészek láthatók a képeken vagy a helyi jellegzetes szlovák viseletre fókuszáló felvételek hátterében. (Bata Tímea) 

A galériát a képre kattintva találod!

 

(forrás: neprajz.hu)

A Néprajzi Múzeumban őrzött csömöri felvételek jelentős része hozzáférhető az online adatbázisban.
További írások a Csömörön készült fotográfiákról:
Bata Tímea:„Bárki megirigyelhetné csömöri expedíciónkat” – a Néprajzi Múzeum Csömörön készült fotóiról. In: Néprajzi Értesítő. 2018. 239-272.
„Falusi képeskönyv” – népies témájú fotográfiák az Új Időkben. In: Fotós és társadalom. Korall 73. 2018. 112-144.
Lala Aufsberg csömöri fotóinak nyomában. Magyar Fotótörténeti Társaság - Apertúra. 2018. július-augusztus

A Mai Manó Ház Blogon bemutatkozó Néprajzi Múzeum tartalmai az alábbiak voltak:

Csángó menyecskék, matyó legények. 18 századelős felvétel a Néprajzi Múzeum fotógyűjteményéből.

Egy műkedvelő zombori fényképész (Gebauer Hanga írása)

Két tonna üvegnegatív: vidéki fényképészműtermek gyűjteménye a Néprajzi Múzeumban (Bata Tímea írása)

„Csak egyszerű fotográfia, mely ép oly hü, mint az, melynek másolatát olvasóink a lap elején találták” – a Vasárnapi Ujság szerkesztőségi képanyagából (Bata Tímea írása)

„A kor néprajztudományának nagy vállalkozása” – a Millenniumi Falu előkészületei Jankó János fényképein (Gebauer Hanga írása)

Ajánlott bejegyzések:

Ugrás a lap tetejére