Eddig még nem publikált Moholy-Nagy László által írt levelek kerültek hozzánk

2020. július 20. Mai Manó Ház

A Mai Manó Ház Blog elmúlt kilenc évében eddig is sok exkluzív tartalom jelent meg, és mindig igyekeztünk a fényképezés elmúlt 180 évének legérdekesebb történeteit bemutatni nektek. A mai bejegyzésünkkel – mely Moholy-Nagy László születésének 125. évfordulója alkalmából jelenik meg – új szintet lépünk, hiszen Silard Isaak engedélyével és Németh György kutatásának eredményeivel egy olyan anyagot publikálhatunk, amely reményeink szerint nem csak hűséges olvasóinknak, de a fotótörténészek, fotószakírók számára is igazi csemege lehet.
Kizárólag a Mai Manó Ház Blog kapott engedélyt arra, hogy olyan Moholy-Nagy által írt leveleket és azok általunk készített leiratát közöljük, melyeket a világhírű képzőművész írt Landau Erzsinek, a magyar származású, de életének nagy részében főleg Párizsban alkotó fotográfusnak. Fontos megjegyeznünk, hogy a kézírás miatt számunkra néhány helyen olvashatatlan volt a szöveg, így ezeket a részeket sajnos nem tudtuk értelmezni. 

moholy-nagy_la_szlo_1920_k_1995_zselatinos_ezu_st.jpgFotó: Moholy-Nagy László: Önarckép, (Moholy-Nagy László kinyújtott kézzel), 1925-29 k. 
© Magyar Fotográfiai Múzeum

Moholy-Nagy és Landau személyes kapcsolata

Moholy-Nagy László és Landau Erzsi kapcsolatát mind a mai napig sok találgatás övezi. Néhány fotótörténész szerint barátság volt közöttük, néhányan viszont azt állítják, hogy kapcsolatuk jóval több volt ennél. Több olyan verzió is létezik, hogy Landau Erzsi mutathatta meg Moholy-Nagynak a fényképezés alapjait és olyan információ is elérhető, hogy Landau eladta vagy neki ajándékozta egy régi, 1902-es vagy 1904-es Ernemann kameráját és ez indította el őt a fényképezés útján. De ezzel ellentétes vélemények is léteznek, miszerint a fotótechnika használatára első felesége, Lucia tanította meg 1922-ben.
Ezekre a kérdésekre a bejegyzésben olvasható levelekből sem fogunk egyértelmű választ kapni, de ha megismerjük e levelek tartalmát, akkor azt láthatjuk, hogy kettejük kapcsolata egy mély, szoros barátság lehetett, bár az egyik levélben van utalás arra, hogy talán valóban több volt közöttük ennél.

Moholy-Nagy és Landau levelei

Ebben a posztban Moholy-Nagy László hat levelét mutatjuk be, melyeket 1921 decembere és 1925 júniusa között írt. A levelek Silard Isaak gyűjteményében találhatók és kizárólag a Mai Manó Ház Blog kapott engedélyt arra, hogy publikáljuk őket.
A levelek eredetéről sajnos nem tudni sokat, de nagy valószínűséggel Beöthy Steiner Anna révén kerültek a gyűjteménybe, hiszen Steiner Anna jó barátságot ápolt Landau Erzsivel és a kapcsolatainak köszönhetően sokat segített a Párizsban élő, magyar származású fotográfusnőnek, akinek életében és még halála után is Beöthy Steiner különböző magángyűjtőknek ajánlotta fel Landau képeit, leveleit, és nagy eséllyel ezek a dokumentumok is így kerülhettek Silard Isaak gyűjteményébe.
A leveleket Moholy-Nagy Berlinből és Dessauból küldte Landau budapesti műtermébe, majd mivel Landau 1922-ben Párizsba költözött, egy levél már a párizsi címére érkezett. Az érdekessége ennek a címnek, hogy amikor Párizs városi adatbázisában rákerestem, hogy ki lakott ott 1923-ban, nem Landau nevét találtam meg, hanem Harsányi Tibor zeneszerző és a felesége Somogyi Jolán (később Hatvany Lajos harmadik felesége) szerepelt a címjegyzékben. Lehet, hogy Landau náluk lakott egy darabig a korai párizsi évei alatt, de erre vonatkozóan sajnos semmilyen bizonyítékot nem találtam, ám azt biztosan tudni, hogy ők később egy baráti körbe tartoztak, mivel Landau párizsi műtermében az akkor még segédként dolgozó, szintén magyar származású Ylla - aki állatfotográfusként lett később ismert - és Harsányi jól ismerték egymást, Ylla barátján a francia író Jaques Klein-en keresztül.

Moholy-Nagy és Landau egymás műalkotásain

A különböző források szerint Moholy-Nagy es Landau először 1919-ben találkoztak Budapesten, néhány hónappal azelőtt, hogy Moholy-Nagy külföldre költözött volna. Erzsi Landau 1919-ben már elismert műtermi fotósként dolgozott és az akkori IV. kerületben, a Ferencz József rakpart 12-ben (ma Belgrád rakpart) működött a stúdiója, ahol főleg gyermekfelvételekre specializálódott. Landau Budapesten két műtermi felvételt készített Moholy-Nagyról 1919-ben, és később Párizsban is lefényképezte, ez a portré 1925 júliusában készült.
Moholy is megörökítette Landaut; két rajzát ismerjük a fotográfusnőről. Az első 1919. december 25-én készült, ezt később Landau a Pompidou Központnak ajándékozta és ma is megtalálható a gyűjteményben, a második rajz pedig száz évvel ezelőtt, 1920-ban készült el. Továbbá ismerünk még egy felvételt, amit Landau készített 1936-ban Moholy-Nagy édesanyjáról Párizsban.

Moholy-Nagy és Landau kiállításai

Moholy-Nagy és Landau többször állítottak ki együtt. Az első kiállítás, amit Moholy-Nagy rendezett Stuttgartban a Film und Foto volt 1929-ben, ami később egy vándorkiállítás keretében eljutott több európai országba és Japánba is. Jelentőségét jól jelzi, hogy napjainkra ez a kiállítás az egyetemes fotótörténet egyik fontos hivatkozási pontjává vált.
Egy évvel később, 1930. március 14-én egy csoportos kiállítás keretében állítottak ki együtt a párizsi Galerie d’Art Contemporian-ban, ahol többek között Nora Dumas és Man Ray képeit is bemutatták, és a kiállítás designját a fotós-grafikus művészpáros Loris és Parry készítette el.
Majd 1933-ban újra Párizsban állítottak ki egy csoportos kiállításon, amely az Első Nemzetközi Aktfotográfiai Kiállítás nevet kapta.
1937-ben pedig a New York-i Modern Művészetek Múzeumában mutatták be képeiket a Photography 1839-1937 című, szintén csoportos kiállítás keretében. A katalógus pdf verziója itt megtekinthető: (45 Mbyte)

Moholy-Nagy és Landau nyomai egymás hagyatékában

Az egyik levélben Moholy-Nagy Landau testvérétől, Jolántól kéri Erzsi párizsi címét, amiben azt is megemlíti, hogy már régen látták egymást. Ezek alapján valószínű, hogy a két család is ismerte egymást és barátság lehetett közöttük.
Ezután a Moholy-Nagy hagyatékban már csak egy utalást találunk Landaura, ami egy 1941. szeptember 4-én keltezett levélben található, amit Moholy-Nagy a második feleségének, Sybilnek írt és itt arról beszél, hogy az Egyesült Államokba való bevándorláshoz Landau Erzsinek szüksége van két embertől referenciára. Landau végül nem emigrált az Egyesült Államokba, a második világháborút a francia fővárosban, a lakásában rejtőzve a házmester segítségével vészelte át.
Sajnos Landau hagyatékának egy része halála után megsemmisült, amikor ruháit, személyes tárgyait egy adományokkal foglalkozó szervezetnek szerették volna elküldeni, de véletlenül összecseréltek a bőröndöket és a képeket, dokumentumokat tartalmazó bőröndöt küldték el nekik. Ezek a felbecsülhetetlen anyagok örökre elvesztek.
A Michigani Ann Arborban található Moholy-Nagy Alapítvány online elérhető archívumában sem találtam több utalást Landaura, sem a feleségek visszaemlékezéseiben, pedig Moholy-Nagy mindkét felesége ismerte Landaut.
Silard Isaak gyűjteményében létezik még két levél, amit Moholy-Nagy felesége, Lucia írt Landaunak az 1920-as évek elején. Ezeket a leveleket Lucia magyarul írta és Moholy-Nagy néhány megjegyzését olvashatjuk a levelek végén. (Németh György)

A Moholy-Nagy László által 1921 és 1925 között írt levelek Landau Erzsinek

A levelek teljes szövegét (melyekből ebben a posztban csak pár mondatot idézünk) a dátumokra kattintva olvashatod el.

1921. december 4. 
"Gondoltam arra is egyszer, hogy a Szépművészetinek fel kellene egyszer a mappát ajánlani, mert kár volna, ha ez a munka nem honunkban maradna. De nem tudom, hogy erről szó lehet. Járjatok utána, akkor esetleg mégis hazaküldeném mutogatási célból." 

1921. december 19.
"Drága Erzs, igazán régen-régen olvastam olyan kedves és igazán minden benne van – levelet, mint a legutóbbi volt. Nagyon köszönöm és íme csak egy levlap a hálám, olyan nagy munkakedvem van és olyan sokat dolgozom, hogy csak percek jutnak másra."

1922. május 12.
"Kedves drága Erzsébet, ha nem volna olyan szomorú, hogy Joli beteg, bolondnak kellene téged minősíteni, hogy elszaladtál Párizsból. Elképzelhetetlenül vágyódom oda (ha csak pár hónapra is) és a te meggyökeresedésed volt egyedüli reménységem, hogy valaha tényleg oda is jutok." 

1923. október 11.
„Légy szíves Erzsi és szeress engem tovább is. Én is szeretlek még mindig. Komoly."

1925. augusztus 10.
"Nekem nem ambícióm, hogy veled, vagy más volt barátnőmmel az ágyba rohanjak, de annak örültem, vagy örültem volna, ha simogatlak és megcsókollak. Az se fájdalom, ha ez nem lehet. Két malomban őröltünk épen."

[dátum ismeretlen] 
"Én – tekintve, hogy egy előttem ismeretlen tulajdonság hírében marasztaltál el – nem követelőzhetek, hogy ide is gyere, de nagyon-nagyon örülnék, ha jönnél és láthatnálak, beszélhetnék veled és ha valamivel tovább és nem teli kommisszióval Berlinben maradnál, hogy egy kicsit együtt lóghatnánk."

Névlista a levelekben szereplő személyekhez:
Béla: Uitz Béla, magyar festő és grafikus 
Lucia: Moholy-Nagy László első felesége 1921-1929 között
Lyonel Feininger: német-amerikai expresszionista festő
Paul Klee: svájci festő, grafikus
Vaszilij Vasziljevics Kandinszkij : orosz absztrakt festő, író
Oskar Schlemmer: német festő, díszletkészítő, szcenikai tervező
Georg Muche: német festő, tervező , iró, tanár
Hevesy Iván: magyar film és fotó esztéta, film- és művészettörténész
Walter Hasenclever: német expresszionista költő és drámaíró
Joli: Landau Erzsi testvére
L’Esprit Nouveau: francia irodalmi művészeti és építészeti magazin 1920-1925 között
Amédée Ozenfant: francia kubista festő és a L’Esprit Nouveau egyik alapítója
Kállai Ernő: magyar művészettörténész, művészeti író, kritikus
von Gerven: ?
Horváth László: ?
Sári: ?

Köszönjük Silard Isaak engedélyét, hogy döntésével lehetőve tette e levelek bemutatását a Mai Manó Ház Blogon.

Ajánlott bejegyzések:

Ugrás a lap tetejére