A fotótörténeti írásokat bemutató Lapozó rovatunkban, ma Farkas Zsuzsa írását olvashatjátok a hazai fényképezés kezdeteiről, mely a Fotóművészet magazin 2010/2. számában jelent meg. A cikk írójával hamarosan a Mai Manó Házban is találkozhattok, hiszen következő kiállításunknak Farkas Zsuzsa lesz a kurátora.
A Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményében található fényképek közül eddig 156 610 darab művet dolgoztak fel egy számítógépes adatbázisban, s a feldolgozás során 6276 különböző mester neve bukkant fel. Ez a rendkívül magas szám arra ösztönzött, hogy átgondoljam és rekonstruáljam a fényképész szakma növekedési ütemét a legkorábbi időszakban.
1840–1855 között, a dagerrotípia idejében a tárgyakon feltüntetett jelekből, feliratokból, illetve a készítésükre utaló hírlapokból és némi levéltári forrásból lehet következtetni az árnyképészek (dagerrotípisták) személyére. 2000-ben, Kincses Károly gyűjtése alapján, a mesterek 32 fős csoportjáról tudtunk Pozsony, Budapest, Kolozsvár körzetben. Azóta is növekszik azoknak a személyeknek a száma, akikről tudható, hogy ismerték és alkalmazták a legkorábbi technikát.
2005-ben a Magyar Fotográfiai Múzeumban 55 személyt tartottak nyilván, közülük 40 hivatásos és 15 műkedvelő volt. Ezt a névlistát már én is közöltem egyszer. Közülük a leghíresebb, Marastoni Jakab tevékenysége viszonylag pontosan feltárt. Címjegyzékek, összeírások, adóívek ekkor még nem léteztek. Az 1846-ra megjelenő Iparcímtár csak Nusz és Fajth optikusokat említette meg, akik kamerákat is árusítottak. Az 1848-ra szóló következő kötetben megtaláljuk Calderoni István A csillagászhoz és Mayer György Tiroli vadászhoz című boltjait, ahol ez időben dísz- és nürnbergi áruk eladásával foglalkoztak.
Az 1840-es években két mester kapott pesti polgárjogot: Kawalky Lajos (aki később árny- és fényfestésznek nevezte magát) és Kramolin Alajos gyógyszerész. A magyar szabadságharc bukása számos mester halálát, meghurcolását hozta, sokan elmenekültek az országból. Az egyik túlélő, Kawalky 1850-ben áthelyezte a műtermét a Tigris fogadóból a Diana fürdőbe. Az 1850-es évek súlyos politikai viszonyai miatt nem rendelkezünk konkrét adatokkal a polgárok foglalkozásáról, megélhetéséről. Körösi József az 1870-es népszámláláskor összehasonlító vizsgálatokat folytatott, és újra átnézte az akkor még meglévő 1857-es népszámlálási adatokat.
A teljes cikket a képre kattintva olvashatod el.
Fotó: Koller Károly: Ismeretlen család képe, 1880-as évek, albumin, kabinet méret, mgt.
(forrás: fotomuveszet.net)
