Az itt bemutatott képek egy New Yorkban talált albumból származó sorozat darabjai. A család a fényképezés egyik legnagyobb kihívásával küzdött; azzal, hogy miként lehet jól lefényképezni egy fekete kutyát egy olyan Polaroid kamerával, amely teljesen alkalmatlan a nyári napnál csak egy kicsit is sötétebb fényviszonyok közötti fényképezésre. A kutya a legtöbb fotón szinte felismerhetetlen, csak egy sötét foltként jelenik meg, ám az egyik utolsó felvételen véletlenül túlexponálták a képet, ezért láthatóak végre az állat vonásai.
Fotó: © Erik Kessels gyűjtemény
Fotó: © Erik Kessels gyűjtemény
Fotó: © Erik Kessels gyűjtemény
Fotó: © Erik Kessels gyűjtemény
A sorozat képei az In Almost Every Picture című könyvsorozat egyik kötetében is helyet kaptak, ahol így írt Kessels: "Mégis az eredmény egy rakás gyönyörűen elhibázott kép, melyeken a családi kedvenc titokzatos és jelentőségteljes homályba burkolózik. A képeket nézve – a folyamatos mosolygás mellett – már szinte minket is gyötör a kíváncsiság, hogy vajon látni fogjuk-e valaha ezt a fekete kutyahőst, amikor egyszer csak hirtelen felbukkan a sorozat végén. Meglehetősen váratlanul megtudhatjuk, mire is volt ez a nagy felhajtás... Az éveken átívelő eltökéltség epikus méreteket öltő meséje lelkesítő tanulsággal zárul: légy hű önmagadhoz és az álmaidhoz, és egy nap sikerre jutsz. Még, ha a siker nem is több, mint, hogy végre csináltál egy elfogadható képet a legjobb barátodról."
A sorozatot és köztük a legutolsó képet ezen a linken tekintheted meg.
