Lalo de Almeida nyerte el a 2022-es World Press Photo hosszú távú projekt kategóriájának fődíját

2022. április 07. Mai Manó Ház

Idén 65. alkalommal hirdették ki a világ legrangosabb sajtófotóversenyének, a World Press Photo 2022 pályázat fődíjasait, akiket több mint 130 ország 4066 fotográfusának 64 823 fotója közül választottak ki. A pályázat idén teljesen megújult, melynek keretében az alábbi régiókra osztották a világot: Afrika, Ázsia, Európa, Észak- és Közép-Amerika, Dél-Amerika, Délkelet-Ázsia és Óceánia. De emellett más változtatások is voltak, hiszen a kategóriák is újak: egyedi kép (singles), történetek (stories), hosszú távú projekt (long term) és az eddig nem szereplő kötetlen formátum (open format). – számolt be a Punkt a ma délben kihirdetett nyertesekről.

A long term elnevezésű kategória nyertese Lalo de Almeida lett, aki több mint 12 évét felölelő Amazonian Dystopia a brazil Amazonas erdőirtásának, bányászatának és erőforrásainak kiaknázásának társadalmi, politikai és környezeti hatásaival foglalkozik. Az Amazonian Dystopia című képanyag az Amazonas megszállásáról és kizsákmányolásáról szól, valamint arról, hogy ez milyen hatást gyakorol az őslakosokra és az esőerdőre. Brazília az otthona az amazonasi esőerdők 60 százalékának, emellett kulcsfontosságú szabályozója bolygónk ökoszisztémájának, melyet a gyarmati idők óta változatlanul kihasználnak. 

punkt-kihirdettek-a-world-press-photo-2022-palyazat-fodijasait-02.jpegFotó: © Lalo de Almeida: Amazonian Dystopia 

Kóbor kutyák egy hentesboltot bámulnak a majdnem teljesen elhagyott Vila da Ressacában, egy olyan területen, ahol korábban aranybányászok dolgoztak, és amely hamarosan a kanadai Belo Sun bányavállalat kizárólagos kutatási területe lesz. A Belo Monte-gáttól alig pár kilométerre induló projekt a világ egyik legnagyobb külszíni aranybányája lesz. Ez további terhelést jelent a vízerőmű építése által már így is súlyosan érintett régió számára. Altamira, Brazília, 2013. szeptember 2.

punkt-fontos-tarsadalami-problemakat-felveto-sorozatok-nyertek-el-az-idei-w-eugene-smith-osztondijat-06-scaled.jpegFotó: © Lalo de Almeida: Amazonian Dystopia  

Egy fiú a Xingu folyó partján, a Belo Monte-gát közelében, 2018. augusztus 26-án. A közel 516 négyzetkilométer területű víztározó elárasztását követően elhalt fák csoportjai láthatók mindenfelé. A rothadó növényzet metánt bocsát ki, amely az üvegházhatás szempontjából a szén-dioxidnál is károsabb gáz.

punkt-fontos-tarsadalami-problemakat-felveto-sorozatok-nyertek-el-az-idei-w-eugene-smith-osztondijat-05-scaled.jpegFotó: © Lalo de Almeida: Amazonian Dystopia  

A Belo Monte-gát építésén dolgozók partija a brazíliai Altamirában, 2013. szeptember 1-én. A Belo Monte-gát építése az elmúlt évek egyik legnagyobb migrációs hullámát indította meg Brazíliában. Ezrek keltek útra Altamirába, Amazónia szívébe. Az erőmű építésének csúcsán, 2014 végén és 2015 elején több mint 25 000 ember dolgozott itt, akiknek 70%-a az ország más vidékéről érkezett, és akiknek 87%-a férfi volt.

punkt-fontos-tarsadalami-problemakat-felveto-sorozatok-nyertek-el-az-idei-w-eugene-smith-osztondijat-04-scaled.jpegFotó: © Lalo de Almeida: Amazonian Dystopia  

Férfiak dolgoznak egy aranybányában Peixoto de Azevedóban, Mato Grosso északi részén, amely Brazília egyik legnagyobb aranytermelő területe. A kitermelési tevékenység egy része illegális, és még a legalizáltak sem felelnek meg a környezetvédelmi előírásoknak, mivel a brazil hatóságok nem tartatják be őket. Emiatt a folyók szennyezettek, a vidék pedig inkább hasonlít valami holdbéli tájra, mint egy olyan területre, amelyet egykor az Amazonas esőerdei borítottak. Peixoto de Azevedo, Brazília, 2019. szeptember 12.

punkt-fontos-tarsadalami-problemakat-felveto-sorozatok-nyertek-el-az-idei-w-eugene-smith-osztondijat-03.jpegFotó: © Lalo de Almeida: Amazonian Dystopia  

Az erdőirtástól érintett terület a transzamazóniai autópálya mentén található Apuí közelében, Amazonas állam déli részén, 2020. augusztus 24-én. Apuí a mezőgazdaság amazóniai terjeszkedésének frontvonalában fekszik, 2019-ben hat település közelében irtottak csak ki több erdőt. Az országban folyó földhasználatot figyelemmel követő civil kezdeményezés, a MapBiomas szerint 2020 januárja és augusztusa között 23 186 hektár erdő tűnt el, 5,1%-al több, mint az előző évben.

punkt-fontos-tarsadalami-problemakat-felveto-sorozatok-nyertek-el-az-idei-w-eugene-smith-osztondijat-02.jpegFotó: © Lalo de Almeida: Amazonian Dystopia 

Egy ökröt ábrázoló szobor jelzi egy marhatelep bejáratát Peixoto de Azevedóban, Mato Grosso északi részén, a brazíliai BR-163 autópálya mentén, 2019. szeptember 13-án. A környéken kiirtották az erdőket az aranybányászat, a legelők és a szójaültetvények kedvéért. A BR-163 Cuiabá városát köti össze Santarémmel. Az elmúlt években ez lett a Mato Grossóban termelt szója elszállításának fő útvonala.

punkt-fontos-tarsadalami-problemakat-felveto-sorozatok-nyertek-el-az-idei-w-eugene-smith-osztondijat-01-scaled.jpegFotó: © Lalo de Almeida: Amazonian Dystopia 

 

A World Press Photo zsűrije által kihirdetett Év fotóját, az Év fotósorozatát és a negyedik, új kategória videóját ezen a linken lehet megtekinteni.

Ajánlott bejegyzések:

Ugrás a lap tetejére
süti beállítások módosítása